December 1-jétől megduplázódott, ötszázmillióról egymilliárd forintra nőtt a kisvállalati adó (kiva) belépési határa. A vállalkozóknak decemberben érdemes dönteniük arról, hogy az új évben melyik kedvező adózási mód szerint teljesítik közteherfizetési kötelezettségüket – emlékeztet honlapján a Pénzügyminisztérium.
Az áfatörvény az alanyi adómentesség választhatóságára a következőképp rendelkezik: "188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt." A kérdésem: mit kell érteni tárgy naptári éven? Még konkrétabban: ha 2019-re áfa alanyi mentességet szeretnénk választani, akkor - 2018. és 2019-et kell megvizsgálni (azaz a tárgy naptári év = 2019), - 2017. és 2018-at kell megnézni (azaz a tárgy naptári év = 2018). Önök szerint melyik értelmezés a helyes?
Tisztelt Cím! Az egyéni vállalkozó 2017. májusban alakult alakulásnál alanyi mentességet választott az áfa tekintetében. 2017-ben átlépte az értékhatárt, ezért áfás lett. A kérdésem az lenne: a 2019.évre választhatja újra az alanyi mentességet?
Magánszemély 01. 01-jétől kap saját tulajdonú ingatlan bérbeadásáért bevételt. Év közben egyéni vállalkozó lett, ahol induláskor szintén az alanyi mentességet választotta. Az a kérdés, hogy hogy az áfa alanyi mentesség éves értékhatáraként 2018-ban az éves 8 milliós értékhatár vagy az egyéni vállalkozás inditásának a napjától arányosított értékhatárral kell-e számolni?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy az alanyi adómentesség 2018 évben megszűnt a vállalkozónál, mivel túllépte értékesítésben a 8 milliós felső határt, viszont a 12 milliót nem érte el. Ebben az esetben választhatja 2019-re az alanyi adómentességet, vagy ekkor is érvényes a két éves szigor?
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó svájci partnernek tervez, épít és programoz be vasúti öltözőszekrényeket, melyeket egy magyar cégnek ad át további feldolgozásra és kiszállításra Svájcba. A számlát a svájci partnernek állítja ki. Jól gondolom, hogy itt az áfatörvény 37. § (1) és a 193. § (1) szerint kell eljárni, hogy ez mérnöki szolgáltatás és "áfahatály kivüliként" havi áfabevallást kell beadnom? A következő kérdésem, hogy ha a 193. § (1) alá tartozik, ez beleszámít-e az alanyi mentesség 8 milliós határába. Válaszát előre is köszönöm: Renkecz Andrea
Tisztelt Szakértő! Főállású munkaviszony mellett jelenleg evás egyéni vállalkozó is vagyok. Szeretném nyugdíjazásomat kérni, ennek érdekében tudom, a főállású munkaviszonyomat meg kell szüntetni, az egyéni vállalkozás automatikusan kiegészítő tevékenységűvé válik: ezzel együtt milyen bevallási, bejelentési kötelezettségeim vannak: 1858, 18T1041 és 18T101E vonatkozásában, vagy vannak-e? Ha ezek után szeretnék esetleg katás vállalkozó lenni, akkor mit kell tennem, milyen bevallásokat kell beadnom, és főleg az áfaalanyiságom, amely az eva miatt most van hogyan alakul? Ezzel együtt választhatom-e az alanyi mentességet? Bevételem nem haladja meg a 8 millió forintot. Válaszát előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018.03.06-án kezdte meg vállalkozói (katás) tevékenységét. Áfa szempontjából alanyi mentességet választott. Számításunk szerint – mivel évközben kezdte a vállalkozását – az ő alanyi adómentessége 6 597 ezer forintnál megszűnik. A magánszemélynek ingatlan bérbeadásból is van bevétele, nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként. Az ingatlan bérbeadás tárgyi adómentes. Az áfamentességi értékhatárba viszont bele kell vonni ezt a bevételt is. A vállalkozásában május 31-iég várhatóan kiszámláz 4 500 ezer forintot, bérbeadásból 2 080 ezer forintot, összesen 6 580 ezer forintot. Jól gondoljuk-e? Ha vállalkozásában az év további részében nem lesz bevétele, de bérbeadásból még lesz 1 200 ezer forint, ezzel nem szűnik meg áfában az alanyi mentessége. Válaszukat előre is köszönöm.
December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – választási határidő jár le. Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) – ha már január elsejétől ezen igen kedvező adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó –, illetve az alanyi mentesség az áfában. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2017. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak, írja közleményében az NGM.
Tisztelt Szakértő ! 2018. január 1-től alanyi mentességet választó, kiskereskedelmi tevékenységet folytató társaságot terheli-e áfafizetési kötelezettség a 2017. december 31-én meglevő árukészlete után? Alanyi mentesség választásának feltétele az elfogadott törvénymódosítások szerint maradt 8 millió forint? (Az áfatörvény jelenleg elérhető, 2018. január 1-jétől hatályos állapota szerint ezt találtam a törvényben.) Válaszát előre is köszönöm szépen. Rozika (könyvelő)
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem jelenleg áfa hatálya alá tartozik. Jövő januártól szeretne alanyi mentességet választani, de már előre tudjuk, hogy át fog esni az áfatörvény hatálya alá körülbelül áprilistól, arányosítva az évre. A kérdésem az lenne, hogy ez megoldható így? Segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Kedves Szakértők! A minap meglepő dologgal találkoztam: az adóhatóság támogató eljárást indított a cég ellen, arra hivatkozva, hogy a 2012-ben beszerzett (még áfás időszak) tárgyi eszközökre alkalmazott levont áfát fizetendő áfaként állítsa be a 2016-os áfabevallás (2016.01.01-jén lett alanyi mentes a cég) 31-es sorába, az áfatörvény 135. § (2) hivatkozva. Ez létezik? Én eddig csak értékesítéskor foglalkoztam ezzel, de itt nem történt tárgyi eszköz értékesítés az alanyi mentes időszakban. Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Mire kell figyeljen a könyvelő áfából való kilépéskor, áfa alanyi mentesség választásakor? Különös tekintettel a tárgyi eszközökre vonatkozóan? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kataalany az alanyi áfamentességet választotta. 2017 decemberében ki kell állítania egy számlát, mellyel meghaladja bevétele a 8 millió forintot – amennyiben ezt az összeget a 2017-es bevételhez hozzá kell számítani. Azonban ezt az összeget csak 2018. január 20. után utalják át neki (30 napos átutalási határidővel). Ennek a számlának az összegét bele kell-e számítani a 8 millió forintos értékhatárba 2017-ben, kell-e rá áfát számolni, illetve be kell-e jelenteni a NAV-nak, az értékhatár túllépése miatti alanyi mentesség megszűnését? Tisztelettel várom válaszukat. Boskóné
Az azonos témában 2017.01.26-án felmerült kérdéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábbi kérdés linkje: http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_Targyi_eszkoz_afa_aranyositas_ala_yen A válasz egyik része szerint: "Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is. Az alanyi mentesség időszakában évente tehát 1/5 résznyi áfát kell visszafizetni." A kérdésem arra irányul, hogy az áfatörvény szerint: 153/C § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben ... c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Értelmezésem szerint, ha a vállalkozó alanyi adómentességet választ, akkor a teljes korrekciót az utolsó áfabevallásában rendeznie kell. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték