Egy vállalkozás átlépte a 8 millió forintos értékhatárt októberben. Az egyik ügyfél az értékhatár átlépése után reklamált, kéri vissza a kifizetett szolgáltatásért a pénzt. A vállalkozás stornó számlát állított ki. De ezzel az értékesítés árbevétele 8 millió forint alá ment. Ilyen esetben mi a teendő?
A családi gazdaság 3 tagból áll (édesanya és két felnőtt gyermeke). A családi gazdaság vezetője az édesanya. Az egyik felnőtt gyerek kft.-ügyvezető. A családi gazdaságnak egy adószámmal kell-e rendelkezni? Lehet-e a családi gazdaság áfa adónemben - az alanyi összeghatár eléréséig- áfamentes? Kötelező-e bankszámlát nyitni? A családi gazdaság előtt meglévő adószámokat meg kell-e szüntetni?
Több mint 600 ezer kisvállalkozó adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség jelenleg nyolcmillió forintos felső határa jövőre tizenkétmillió forintra nő – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a tárca múlt heti sajtótájékoztatóján Budapesten.
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: Egy alanyi mentes adóalany 2017-ben tévesen számlázta ki a megbízási díját áfamentesen, mellyel átlépte az alanyi mentes adóalanyra vonatkozó küszöbértéket. Ezt utána még 2017-ben korrigálta egy mínuszos számlával. (Vagyis nem sztornírozta az eredeti, hibás számlát, és állított ki helyette egy új számlát, hanem egy mínuszos számlát állított ki még aznap.) A kérdésem az lenne, hogy ez így elfogadható-e és továbbra is alanyi mentes maradhat? Vagy pedig sztornírozza le mindkét számlát a mai nappal (2018-ban), és állítson ki helyette egy új számlát (az eredeti teljesítési dátumra) a helyes összeggel és megtarthatja az alanyi mentes státuszát? Vagy pedig elvesztette az alanyi mentes jogosultságát 2018-ra vonatkozóan? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás jelenleg alanyi adómentes, de hamarosan átlépne áfakörbe. Jelenleg egy családi házon dolgozik, ahol az építtető mindig módosít a határidőn, mert nincs pénz. Az lenne a kérdés, hogy rá lehet-e terhelni az áfát a megbízóra, ha közben lesz az építőipari vállalkozás áfakörös (a munka befejezése előtt)? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem mind az áfatörvény 85. paragrafus (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatást, mind az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdés szerinti pénzügyi tevékenységet végez, valamint ezek mellett fodrász tevékenységből is van bevétele. Év elejétől az összes bevétele (a három tevékenységből összesen) meg fogja haladni a 8 millió forintot év végéig. Úgy értelmeztem az áfatörvényt, hogy csak akkor lesz áfa fizetésére kötelezett, ha a fodrászatból származó bevétele haladja meg a 8 milliót, függetlenül a másik két tevékenységétől. Köszönöm válaszukat
Alanyi mentes adózó utolsó számlájával túllépi az értékhatárt, a törvény szerint áfásan kell kiállítani azt a számlát, amellyel túllépi, melyik dátum számít a változás bejelentésnek? A számla kelte vagy teljesítési ideje? A számla 09.30-ai teljesítéssel és 10.02. nappal lesz kiállítva 30 napos fizetési határidővel.
Tisztelt Szakértő! Az általunk könyvelt sportegyesület alanyi mentes, de kiskereskedelmi tevékenységet szeretne folytatni (tánccipőket értékesítene), akkor ezt a tevékenységet végezheti-e alanyi mentesen? Vagy áfakötelezettséget von maga után? Üdvözlettel: Félpengő Kft.
Most kaptam egy céget, melynél az előző könyvelő 2016-ban átvette az anyagot és a fizetést, de nem adott be bevallást. A cég 2016-ig alanyi áfamentes volt, de mivel pénztárgépet üzemeltetett, és a számlatömb tőpéldányai rendelkezésre állnak, túllépte az értékhatárt, átment áfásba. Jó-e a következtetésem, hogy semmi adatmódosító nem lett leadva, ezért 2017, 2018. évek vonatkozásában szintén áfaalanynak minősül?
Alanyi adómentes, de kompenzációs felárra igényt tart a vállalkozó, tevékenysége mezőgazdasági termelés. Almát, bodzát termel, eddig felvásárlási jegyre történt az értékesítés. Most az egyik felvásárló azt akarja, hogy számlát bocsássunk ki. Mi a helyes, ha a vevő a felvásárlási jegy alapján veszi meg a terméket, illetve nekünk kell kiállítani számlát kompenzációs felár feltüntetésével? A NAV ügyfélszolgálatától azt a felvílágositást kaptuk, hogy csak a felvásárlási jegyen feltüntetett kompenzációt tudjuk érvényesíteni. Számlában nem tudjuk érvényesíteni, az őstermelői igazolványt le kellett adni, amikor a vállakozást meg kellett inditani a fiatal gazda pályázathoz. Elöre is köszönöm segítséget . Kutasi G.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 2018.01.01-től szünetelteti vállalkozását, egyúttal 2018.01.01-től az áfa alanyi mentességet választotta. 2008-ban 2 000 ezer Ft + áfa összegért vásárolt tárgyi eszközét (teherautóját) a szünetelés időszaka alatt 2018 szeptemberében értékesíti. A tárgyi eszköz beszerzési értéke a korábbi években amortizációs költségként elszámolásra került, nettó értéke 0 Ft. 1.) A szünetelés alatt állíthat-e ki számlát, illetve számlaadási kötelezettsége ugyanúgy fennáll-e? A tárgyi eszköz értékesítésére fel kell-e számolnia az áfát jelen áfa alanyi adómentes időszakában? 2.) A tárgyi eszköz értékesítés adózását a vállalkozói személyi jövedelem adózás, az önálló tevékenység szerinti adózás vagy az ingó értékesítés szerinti adózás szerint állapítja meg a szünetelő vállalkozó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó közösségen belülre (Németország, Hollandia) számláz – magot, termést stb. Kérdésem az alábbi: kell-e közösségi adószámot fenti ügyletek miatt kérnie? Ha kell kérnie, A60-as bevallást kell benyújtania havonta? Számlát hogyan kell kiállítsa akkor, ha másik adóalanynak számláz –a vevőnek is van közösségi adószáma –, illetve ha a vevő nem adóalany (például egy magánszemély)? A számlán kell-e feltüntetnie: az alanyi adómentes vagy fordított adózás szöveget, illetve ezt mi alapján kell meghatároznom hogy mely szöveget kell feltüntetnie? Számlát elegendő-e euróban kiállítania – sehol nincs feltüntetve forint összeg, illetve árfolyam sem –, az MNB árfolyam használatára bejelentkezett. Számla összege beleszámít-e az alanyi adómentességi határértékébe? Köszönettel Orbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentességet választott nonprofit kft. szolgáltat egyéb sporttevékenységet egy közösségen belüli partnernek. A közösségen belüli olasz partnernek nincs érvényes közösségi adószáma. Hogyan kell helyesen eljárni áfa szempontjából? A szolgáltatás nyújtás során nem járhat el alanyi adómentes minőségben a nonprofit kft., így áfa törvény területi hatályán kívüli ügyletről kell kiállítania a számlát, ami az alanyi adómentes értékhatár összegébe nem kerül beszámításra? A 1865-ös áfabevallásban adatot kell szolgáltatni az áfatörvény területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtások adó nélkül számított ellenértéke sorban? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás, alanyi mentes státuszú egyéni vállalkozó közösségen belüli országban szeretne szolgáltatást végezni (kiállításépítés). A számlán minden esetben fel kell tüntetni az "Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget? További kérdésem, hogy 1. Ha van a partnerének közösségi adószáma, akkor nem kell felszámítani a magyarországi vállalkozónak az áfát a számláján? (Áfabevallást beadja, de nincs áfafizetési kötelezettsége és adatszolgáltatást is beadja.) 2. Ha nincs a partnerének közösségi adószáma, akkor felszámítja az áfát és meg is fizeti a magyarországi vállalkozó? (Áfabevallást beadja, megfizeti az áfát, nincs adatszolgáltatás.) 3. Valószínűsíthető, hogy csak egy "külföldi" vállalkozótól lenne számlája. Ez nem jelent gondot a munkaviszonytól elhatárolás esetében? Egy ellenőrzés során minősítheti a hatóság munaviszonynak? Ha igen, abban az esetben egyéni vállalkozóként elég-e, hogy a katát megfizeti Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az eset leírása: egy belföldi magánszemély lakóingatlan-bérbeadási tevékenységet kezdett 2017. 04. hóban. Ezt a NAV részére bejelentette, és mint áfaalany adószámot is kapott. Más tevékenységet nem végzett, így az áfatörvény 86. § (1) l) pontja alapján a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel áfamentes a tevékenysége. Ugyanezen magánszemély 2018. 05. hóban – a magánszemélykénti lakás bérbeadási tevékenység változatlan folytatása mellett – egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett. Az egyéni vállalkozói tevékenysége a főszabály szerint áfaköteles. A magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor az alanyi mentességet nem kérhette, hiszen az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését megelőzően már áfaalany volt, és 2018-ban évközben nincs mód az alanyi mentesség választásának 2018-ra vonatkozó bejelentésére. Ezzel szemben egy másik magánszemély helyzete az előbbiekben leírtaktól abban tér el, hogy 2018. 03. hótól már nem folytat lakásbérbeadási tevékenységet, és ezt a NAV részére be is jelentette, vagyis megszűnt az áfaalanyisága. Ugyanezen magánszemély 2018. 08. hóban a főszabály szerint áfaköteles egyéni vállalkozói tevékenységet kezd meg. Kérdésem: a második esetben leírt magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor választhatja-e az alanyi adómentességet, függetlenül attól, hogy 2018. 03. hóig már volt alanyi mentességet nem választó áfaalany? A választ előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték