Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a számlákat nem kell aláírni, és bélyegzővel ellátni, csak szerepelni kell rajta a cég nevének, adószámának és címének? A számlát elég csak két példányban kinyomtatni, nem kell, mint régen, négy példányban (én úgy tudom)? Előre is köszönöm a válaszát. Üdv: Anita
Aláírták a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójának tervezéséről és kivitelezéséről szóló szerződést ma a beruházó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelezést elnyerő konzorcium képviselői.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdést tettem fel a mai napon: http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_6_M30as_alairas_nelkul_adu#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Erre Ön azt válaszolta, hogy érdemes. Ennél én egy kicsit pontosabb és határozottabb választ szeretnék kérni, mivel egyrészt nem mindegy a dolgozó szempontjából, hogy szenved-e ő ezért bármilyen hiányosságot, másrészt mi könyvelőirodaként iszonyú energiákat fektetünk abba, hogy ügyfeleink aláírtan-bélyegezve küldjék ki munkavállalóiknak az M30-as és hasonló igazolásokat, míg sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lenne e-mailen átküldeni. Harmadrészt abba is nagy energiákat fektettünk eddig, hogy akinek munkavállalóként eddig hiányzott az aláírt igazolása, annak legyen ilyen, pedig ezt a kört is szívesen kihagynánk - ha lehetne. Tehát kérem legyen kedves bővebben kifejteni, hogy kell-e az aláírás, bélyegzés, illetve miért véli úgy, hogy érdemes lenne a dolgozó szempontjából aláírt példányhoz jutni? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy alkalmazott e-mailben kapta meg a tavalyi évre vonatkozó M30-as igazolását egy cégtől, aláírás, bélyegző nem volt rajta. Nincs ellátva elektronikus aláírással, időbélyegzővel, semmivel, egy sima e-mail érkezett. Kérdésem, hogy elfogadható-e így az igazolás, vagy abból a magánszemélynek szükséges szereznie egy aláírással (és ha kell) bélyegzővel ellátott példányt is ahhoz, hogy hitelesnek lehessen tekinteni és felhasználhassa a bevallása elkészítésének és egy későbbi esetleges adóellenőrzésnek a során? Válaszát előre is köszönve.
A Kúria kimondta: alakilag érvényes a közös megegyezésről szóló megállapodás akkor is, ha az okiratot a munkáltatói jogkör gyakorlója nem írta alá, hanem azon csupán a névbélyegző szerepel.
A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem a segítségét. Egy utazási iroda szerződései 70 százalékát e-mail-ben vagy telefonon köti, majd ezt írásba foglalja, és e-mail-ben megküldi az utasának. A kérdésem az, hogy ez a szerződés érvényes-e abban az esetben, ha az utas nem küldi vissza az aláírásával ellátva postán vagy beszkennelve e-mail-ben, de a részvételi díjat részben vagy egészben kifizeti. Ráutaló magatartásnak minősül ez? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy két cég közötti szerződéskötés szabályos-e, hogy ha az egyik fél a szerződést aláírva e-mailen elküldi a másik cégnek? A másik cég aláírja, majd vissza küldi e-mailen. Tehát az eredeti aláírás nincs meg egyik félnek sem a másiktól. Válaszát előre is köszönöm.
Egy bel- és egy kültaggal működő bt. beltagja ez év januárjában elhunyt. Új beltag nem lépett be a bt.-be. Jogosult-e ebben az esetben a kültag a beszámoló elfogadására, valamint annak aláírására? A beszámolót mérlegképes könyvelő készítette.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője likviditási problémák miatt tagi kölcsön befizetésére kényszerül. A szerződést aláírhatja úgy is, mint hitelező magánszemély és, mint adós a kft. részéről? A tagi kölcsön befizetéséről kell a tagoknak határozatot hozniuk? Köszönöm előre is a segítségét!
Az egyéni vállalkozók a 2015. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallást 2016. február 25-éig kötelesek benyújtani a 1553-as jelű nyomtatványon. Ez a határidő vonatkozik az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekre is.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a bérlap alján a kifizető, illetve a dolgozó aláírásának helyét jelző pontsor a bérlap kötelező formai eleme-e? Kötelező-e a kifizető képviselőjének a bérlapot aláírni? Szükséges-e a bérlap átvételét a dolgozó aláírásával igazoltatni a bérlap másolatán, vagy egy külön listában?
Tisztelt Szakértő! Egy cégnél dolgozik 70 munkavállaló, akiknek a munkaügyi nyilvántartását a munkáltató átadta az egyik munkavállalónak. Úgy tudom, hogy ez esetben a munkáltató a hónap végén az aláírásával hagyja jóvá a nyilvántartást. Megteheti-e, hogy egy nyilatkozatban hagyja jóvá az összes munkavállalóét úgy, hogy a nyilatkozatban felsoroljuk a munkavállalók nevét, vagy pedig minden munkavállalóét külön-külön alá kell írnia? Annyit szeretnénk ezzel kiváltani, hogy ne kelljen havonta még plusz 70 alkalommal aláírnia a vezetőnek. Válaszát köszönöm.
A kérdéses magyar cégeknek csak német ügyvezetői vannak. Hogy ne kelljen Magyarországra utazni egy aláírás miatt, ezért merült föl a kérdés, hogy befolyásol-e valamit, hogy nem egy magyarországi helységben írják alá a beszámolót, vagy nem a székhely városában, hanem egy német városban. A magyar cégek Magyarországon adóznak, itt adóalanyok. A külföldi ügyvezetők nem töltenek itt 180 napot egy évben. Ha jól értem a válaszát, kérdezzük meg a német adószakértő kollégánkat, hogy nem látnak-e német adókockázatot. De mi a helyzet Magyarországon? Kifogásolhatja-e bárki az éves beszámolót, ha nem Magyarországon írták alá?
Van arra szabály, hogy milyen helyiségben kell az éves beszámolót aláírni? Lehet például a külföldi ügyvezetőknek, a Magyarországon bejegyzett cég éves beszámolóját Hamburgban aláírni, közjegyzői hitelesítés nélkül? Természetesen a beszámolóban az szerepelne, hogy az aláírás helye, Hamburg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték