32 találat a(z) adómegosztás cimkére

Az iparűzésiadó-alap megosztása külföldi telephely esetén Cikk

Egy magyar cégnek Ausztriában is van telephelye. A társaság iparűzésiadó-alapja a tárgyévet megelőző teljes adóévben meghaladta a 100 millió forintot. Meg kell-e osztani az adóalapot a 2023. évi iparűzésiadó-bevallás elkészítésekor, és milyen módon, milyen részletszámításokat kell elvégezni? – kérdezte olvasónk. Az ausztriai telephelynek 2023-ban nem volt bevétele, nem volt személyi jellegű ráfordítása, és nincs eszköze. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Hipamegosztás székhelyváltoztatás esetén Kérdés

Iparűzési adó éves nyomtatvány kitötése Kérdés

Iparűzési adó Kérdés

Iparűzési adó megosztása kivaalap esetén Kérdés

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Iprűzési adó megosztása telephely és székhely között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mi a helyes, elfogadható megosztás, eljárás abban az esetben, amikor a vállalkozás székhelyén folytatott bevételszerző tevékenység kapcsán keletkezik az iparűzési adó alapja, csak a székhelyhez kötötten merült fel személyi jellegű ráfordítás, azonban vidéki telephely is be van jelentve, mert a tenyészállatok bértartásban ott vannak, amely tevékenységből nem keletkezett árbevétel. Törvényben nem találtam tiltás arra vonatkozóan, hogy ezen esetben nullás hipabevallást adjunk be a telephely szerinti helyi adóhatóság felé. Kérem szépen válaszát, mert az mondta más szituáció kapcsán egy önkormányzati adóhatóság, hogy nem fogadják el a nulla forint iparűzésiadó-alapot, s mivel volt előlegfizetés kapcsán a folyószámlán túlfizetése a társaságnak, egyszerűbb volt ott hagyni egy forintot, mint értelmetlenül időt fecsérelni. Előre is köszönöm a válaszát.

Iparűzési adó - eszközarányos megosztás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az eszközérték-arányos megosztásnál hogyan kell értelmezni a Htv.-ben leírt azon részt, hogy ha az eszközérték nem határozható meg, akkor ingatlannál a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszköznél 10%-a az eszközérték? Amennyiben a nyilvántartás szerinti érték már nulla, akkor ezzel kell számolni az eszközértéket? Ez kötelező, vagy lehetőség? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina

Katás – hipa megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó témában kérném segítségét. Magánszemély kata adózási formában kíván egyéni vállalkozó lenni. A lakcíme lesz a székhelye, azonban a tevékenységét (szoláriumszalont nyit) egy másik településen fogja végezni, ahol az üzlethelyiséget bérli. Az iparűzési adó megállapításánál a tételes hipát kívánja választani. Kérdésem, hogy telephelyként meg kell jelölni a bérelt üzletet, és katásként a hipát meg kell majd osztani a székhely és a telephely között? Ha igen, akkor milyen módszerrel? Vagy a tételes hipa választása miatt a székhely szerinti illetékes önkormányzat felé köteles fizetni az adót? Előre is nagyon szépen köszönöm szakértői segítségét!

Helyi adó bontása Kérdés

Kft.-nknek egy faluban van a székhelye, nincs telephelye. Valójában a kft. tulajdonában lévő terület egésze egy másik faluban van. Vannak dolgozók, eszközök, épületek. Mind a két falu szeretné az iparűzési adót. Hogyan tudnánk megbontatni, mi alapján? (A két falu határában van az ingatlan.) Tanácstalanok vagyunk. Köszönöm a segítséget.

Iparűzési adó megosztása, ha két székhely volt egy évben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a 2016-os év folyamán 1-8. hónapig Dunaújvárosban volt a székhelye, kiköltözött vidékre, amíg saját ingatlant nem vett. Vidéken a székhelyét befogadó igazolással átjelentkezett új címre, a 9-12. hónap tehát a másik székhelyére jut. A kérdés az, hogy mi alapján ossza meg az adóját (telephelye nem volt)? Ha a személyi kiadásai szerint, akkor a jövedelemkivét az alap. De szeptembertől nem fizetett járulékot, mert nappali tagozaton főiskolára jár. Akkor mi a hivatalos megosztás? 1-8. hóban volt kivét, mindent fizessünk az első székhelyére, a szeptemberre (tanévkezdés 18-a) van egy tört hónap, azt pedig a másik székhelyére? Vagy az összes kivétet osszuk el 12 hónappal? És így kezdjük 1-8., 9-12 arányban a megosztást? 2017-ben márciusban lakást vásárolt Veszprémben. Januárban az általános módon adózott, de február 1-jétől belépett a katába. A vidéki székhelyén egy hónap általános adózás, két hónap katás. A harmadik, már végső székhely 03. 24-től bejelentve. Most ezek alapján mi a teendő? Csak székhely van (biztosítás), csak az változik év közben, és a tanulói jogviszony fennállása 2016.09.18-tól folyamatos. Katában fizeti a havi 50 ezer forintot. Mit kell bevallania helyesen 2016-ra és 2017-re, azaz mennyi előleget és kinek fizet? A végén hogyan számol el a székhelye szerinti önkormányzatokkal? Válaszát előre is köszönöm, sem a NAV, sem az ügyintézők nem tudtak segíteni, azaz, mindenki a magasabb összeget kérte.

Iparűzési adó megosztása II. Kérdés

Tisztelt Szarvas Imréné! A 2017.05.21-én "Iparűzési adó megosztása" című kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ha személyi jellegű ráfordításnál a székhely szerinti településre 10 százalékot számol el, a fennmaradó 90 százalékot milyen arányban osztja meg például öt település között, ha a növénytermesztést szolgáltatásként veszi igénybe? Hogyan alakul a megosztás, ha kombinált módszert alkalmaz? Az előbbi példánál maradva: a székhelytelepülésen nincs eszközérték, a további öt településen a földek aranykorona értéke alapján megosztott eszközérték van, ezen területeket bérmunkával művelteti, tehát nincs személyes munkavégzés. További kérdésem az lenne, hogy ha nagykorú, középfokon nappali tagozatos tanuló év közben kilép a családi gazdaságból, van-e év közben bármilyen bevallási kötelezettsége, vagy csak a következő évben? Válaszát előre is köszönöm.

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Mezőgazdasági őstermelőnek több településhez tartoznak a földjei, alkalmazottja nincsen, gépei csak egyetlen településen vannak. Milyen módszerrel osszam meg az iparűzési adót?

Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása II. Kérdés

Tisztelt Szipszer Úr! Nagyon szépen köszönöm a válaszát, de azzal nem értek egyet. Egyrészt az adótörvényben szerintem hiba van (nincs 3. számú melléklet, csak melléklet van), másrészt én másképpen értelmezem a megosztásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Egyedül abban adok igazat Önnek, hogy az adóalap számít és nem az árbevétel. Sajnos ezt a részét valóban elírtam. Adóalapot értettem a kérdésemben. Álláspontom szerint mivel a törvény nem tér ki a tárgyévet megelőző teljes adóév előtti időszak adóalap-arányosítására (nincs kötelezően alkalmazandó arányosítás), így az új (jogutód nélkül) alapítású cég mindhárom adóalap-megosztást alkalmazhatja, természetesen a törvény többi rendelkezésével összhangban. Például az arányosításnak a tevékenységre legjellemzőbb mutatón kell alapulnia, telephelyre nem juthat nulla forint adó stb. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Iparűzési adó – kiva Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.03.01-től a kiva hatálya alá tartozik, amit az önkormányzatok felé is bejelentettem a megosztott adó, valamint az adózási mód változása miatt. 30 napon belül, február 28-ai zárással benyújtottam a bevallást. Az egyik önkormányzat befogadta. A másiktól viszont azt jelezték telefonon, hogy nem érvényes a bevallás, mert az iparűzésiadó-törvény szerint nem választhatja a kft. a kivás időszakra a 39/B paragrafus 2. pont szerinti kivaalap plusz 20% adóalapot, mert ugyanezen paragrafus 10. pontja szerint ez a megállapítás csak adóévre választható. Miután a két hónapot minden szempontból le kell zárni (zárómérleg, záró társaságiadó-bevallás) nem jelenti-e ez azt, hogy új adóév kezdődik? Értelmezésem szerint igen. Ugyanez értelmezhető az iparűzési adóra is? Az is kérdés számomra, hogy a szabályokat ellentétesen értelmező önkormányzatok között hogyan osszam majd meg az adót. Köszönöm előre is válaszukat. Aignerné Orcsik Emese