Kiegészítő kérdés őstermelő iparűzési adójának megosztása korábbi kérdéshez

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet kiegészíteném azzal, hogy hogyan alakul a iparűzésiadó-számítás módja, menete az őstermelő székhelyét illetően, ahol egyáltalán nincs termőföldje? Őstermelő iparűzési adó megosztása Tisztelt Szakértő! Őstermelő iparűzési adójának pontos (megosztás) kiszámítási módját kérném Önöktől levezetésre. Az adatok: árbevétel: 12 200 000 Ft, anyagköltség: 3 700 000 Ft. Települések: 1. B.falu 03/14 hrsz 1,9474 ha 40,05 AK; 2. B.falu 03/15 hrsz 2,1765 ha 49,42 AK; 3. K.falu 014/10 hrsz 2,1446 ha 48,00 AK; 4. T.falu 035/45 hrsz 1,4390 ha 20,00 AK; 5. T.falu 035/51 hrsz 1,4389 ha 20,00 AK; 6. T.falu 016/4 hrsz 4,7792 ha 64,07 AK. Hogyan kell kiszámolni a települések közötti megosztást? (Mindegyik településen van 2% iparűzési adó; bér- és járulékköltség nincs.) Köszönöm segítő válaszukat. "RÉSZLET A SZAKÉRTŐ VÁLASZÁBÓL:" Tisztelt Kérdező! Az iparűzési adó fogalmi rendszerében a mezőgazdasági őstermelő vállalkozónak minősül, vagyis alanya az iparűzési adónak [Htv. 52. § 26. pont b) alpont] feltéve, hogy a tárgyévi őstermelésből származó bevétele az éves minimálbér felét meghaladja, ellenkező esetben mentesül az iparűzésiadó-kötelezettség alól. Az 1990. évi C törvény melléklete szabályozza az adóalap megosztásiának módszereit. 1.2. * Eszközérték arányos megosztás módszere: A vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek – termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot kell eszközértéknek tekinteni.....stb.