Egy közelmúltbeli ügyben a Kúria a vagyonvédelmi szolgáltatáshoz fűződő általánosforgalmiadó-levonási joggal kapcsolatban fogalmazott meg vizsgálandó szempontokat. Ítéletében feltárta a levonási joggal összefüggésben a láncolatos ügyletek és az ezek során alkalmazott ár jelentőségét is – az ügy tapasztalatai más szolgáltatások esetében is igazodási pontot jelenthetnek.
Tisztelt Adózóna! Kisadózó vállalkozásként (egyéni vállalkozó) tételes adót fizetek, évi 50 ezer forintot (2,5 millió forint x 2%). Engem is megillet-e az útdíjak 7,5 százaléka levonhatóságának joga, vagy ez a lehetőség csak a "normál" iparűzési adót fizetők számára adott? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar informatikai szolgáltató kft.-nek kanadai ügyfelei vannak, melyek a fizetendő licencdíjhoz kapcsolódóan 10 százalék witholding tax-et tartottak vissza a számlájuk átutalásakor. A kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény 12. cikkelye alapján ezt helyesen tették. Mindazonáltal a 23. cikk szerint a Magyar Köztársaság ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. A Magyar Köztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont. Kérdésem, hogy lehet-e, illetve, ha igen, akkor hogyan kell érvényesíteni a magyar társasági adóban a kanadai társaság által levont 10 százalék adót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogyha egy tag a saját társaságának kölcsönt nyújt (tagi kölcsön), és ennek visszafizetése után kamatjövedelemben részesül a szerződésnek megfelelő mértékben, akkor a kamatot fizető társaságnak milyen adólevonási és bevallási kötelezettségei vannak a kifizetett kamat után? És a kamatot fogadó magánszemély tagnak? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy adószámmal rendelkező magánszemély, főállású munkaviszony mellett, tervezőmérnök. Az elvégzett munkáról számlát állított ki egy kft. részére. A kft.-nek milyen esetben kell levonni az adót és járulékot? Miért nem elegendő az évvégi bevallásban elszámolni a bevételről és a kiadásokról és akkor megfizetni az adót? Jelen esetben egy 60 ezer forintos számláról van szó, aminek van költségvonzata is. A kft.-vel szerződést kötött, ami alapján a számla kiállításra került az elvégzett munka után. Ügyfelem úgy gondolta, hogy a 60 ezer forintot kézhez kapja, majd ő adózik utána, de a kft. ezt az összeget akarja nettósítani. Jogosan teszi ezt?
Tisztelt Adószakértő! A és B cég az ügyvezető személyére tekintettel kapcsolt vállalkozásnak minősül. A cég árbevétele 1 milliárd forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 70 százaléka. B cég árbevétele 70 millió forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 40 százaléka. Az összevont ipabevallást ebben az esetben alkalmazni kell-e így, hogy csak az egyik cégben haladja meg az 50 százalékos levonási határt? Tehát a cégek ipalevonhatóságának arányát (50 %) összevontan vagy külön-külön, cégenként kell vizsgálni? Válaszukat várva, köszönettel: Ildikó
Be kell-e mutatniuk a termelőknek az értékesítési betétlapjukat is a felvásárlási jegyek mellett terményeik eladásakor, és érheti-e hátrány – például az áfa visszaigénylésekor – a felvásárlót, ha az eladó nem kívánja átadni a betétlapját – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála
A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: A kifizetőnek mikor kell az adót levonni? A részletek visszafizetésekor (nem tudjuk a tőkét és kamatot a részleteknél elkülöníteni), vagy év végén egy összegben? 14 százalékos ehót is le kell vonni? Továbbá: a társaságnak van-e a kifizetett kamattal kapcsolatban adóalap-növelő vagy -csökkentő tétele?
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. kiküldi a nála munkaviszonyban álló munkavállalóit Németországba dolgozni A1-es igazolással. A németországi munkáltatóval szintén munkaszerződést kötnek munkaviszonyra. A német munkáltató az szja-t levonja a bérükből úgy, hogy a magyar munkáltató a magyar munkabéreket kiküldi – mivel itthon is kapnak fizetést, a minimálbér után fizetik meg a járulékot, levonva az szja-t is. A német munkáltató összevonja a kinti és a belföldi munkabéreket, és így állapítja meg a fizetendő adót. A munkavállalók 2014. 10. 15. - 2014. 12. 30-ig voltak kint 2014-ben. Mi, mint könyvelő iroda a magyar munkabérből a törvényeknek megfelelően – remélem jól – vonjuk le a szja-t, mivel nem tartózkodnak kint 183 napnál többet, a munkáltatónál a fluktuáció nagy, így nem is lehet meghatározni, hogy ki marad, és ki nem hosszabb ideig. A német munkáltató legutóbbi levelében azt írta a magyar munkáltatónak, hogy mi helytelenül járunk el, mivel nem kellene itthon a munkavállalótól adót levonni. A munkavállaló állandó lakhelye Magyarország, családja, lakása, minden Magyarországon van. Kérjük szíves tanácsukat, hogy mikor járunk el helyesen: ha itt Magyarországon levonjuk a munkabéréből a munkavállalónak az szja-t, vagy ha nem. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Handlné Bárány Júlia
Magyarországi alapítású, magyarországi székhelyű, (telephelye nincs máshol) cégnek, szlovák magánszemély a tagja 100 százalékban és szlovák illetőségű is. Kérdésem, hogy a részére kifizetendő osztalékelőlegből, illetve osztalékból kell-e, és milyen százalékú adót levonni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték