28 találat a(z) adólevonás cimkére
Kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar informatikai szolgáltató kft.-nek kanadai ügyfelei vannak, melyek a fizetendő licencdíjhoz kapcsolódóan 10 százalék witholding tax-et tartottak vissza a számlájuk átutalásakor. A kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény 12. cikkelye alapján ezt helyesen tették. Mindazonáltal a 23. cikk szerint a Magyar Köztársaság ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. A Magyar Köztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont. Kérdésem, hogy lehet-e, illetve, ha igen, akkor hogyan kell érvényesíteni a magyar társasági adóban a kanadai társaság által levont 10 százalék adót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tagi kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogyha egy tag a saját társaságának kölcsönt nyújt (tagi kölcsön), és ennek visszafizetése után kamatjövedelemben részesül a szerződésnek megfelelő mértékben, akkor a kamatot fizető társaságnak milyen adólevonási és bevallási kötelezettségei vannak a kifizetett kamat után? És a kamatot fogadó magánszemély tagnak? Válaszát köszönöm.
Adószámos magánszemély adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy adószámmal rendelkező magánszemély, főállású munkaviszony mellett, tervezőmérnök. Az elvégzett munkáról számlát állított ki egy kft. részére. A kft.-nek milyen esetben kell levonni az adót és járulékot? Miért nem elegendő az évvégi bevallásban elszámolni a bevételről és a kiadásokról és akkor megfizetni az adót? Jelen esetben egy 60 ezer forintos számláról van szó, aminek van költségvonzata is. A kft.-vel szerződést kötött, ami alapján a számla kiállításra került az elvégzett munka után. Ügyfelem úgy gondolta, hogy a 60 ezer forintot kézhez kapja, majd ő adózik utána, de a kft. ezt az összeget akarja nettósítani. Jogosan teszi ezt?
Ipaszámítás kapcsolt vállalkozásnál
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A és B cég az ügyvezető személyére tekintettel kapcsolt vállalkozásnak minősül. A cég árbevétele 1 milliárd forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 70 százaléka. B cég árbevétele 70 millió forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 40 százaléka. Az összevont ipabevallást ebben az esetben alkalmazni kell-e így, hogy csak az egyik cégben haladja meg az 50 százalékos levonási határt? Tehát a cégek ipalevonhatóságának arányát (50 %) összevontan vagy külön-külön, cégenként kell vizsgálni? Válaszukat várva, köszönettel: Ildikó
Bosszankodnak a felvásárlók: kell-e betétlap az őstermelőknek?
Cikk
Be kell-e mutatniuk a termelőknek az értékesítési betétlapjukat is a felvásárlási jegyek mellett terményeik eladásakor, és érheti-e hátrány – például az áfa visszaigénylésekor – a felvásárlót, ha az eladó nem kívánja átadni a betétlapját – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Teljesítés hiánya miatt számla sztornózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála
Magánszemély által nyújtott kölcsön II.
Kérdés
A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: A kifizetőnek mikor kell az adót levonni? A részletek visszafizetésekor (nem tudjuk a tőkét és kamatot a részleteknél elkülöníteni), vagy év végén egy összegben? 14 százalékos ehót is le kell vonni? Továbbá: a társaságnak van-e a kifizetett kamattal kapcsolatban adóalap-növelő vagy -csökkentő tétele?
Németországban és Magyarországon is végzett munka adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. kiküldi a nála munkaviszonyban álló munkavállalóit Németországba dolgozni A1-es igazolással. A németországi munkáltatóval szintén munkaszerződést kötnek munkaviszonyra. A német munkáltató az szja-t levonja a bérükből úgy, hogy a magyar munkáltató a magyar munkabéreket kiküldi – mivel itthon is kapnak fizetést, a minimálbér után fizetik meg a járulékot, levonva az szja-t is. A német munkáltató összevonja a kinti és a belföldi munkabéreket, és így állapítja meg a fizetendő adót. A munkavállalók 2014. 10. 15. - 2014. 12. 30-ig voltak kint 2014-ben. Mi, mint könyvelő iroda a magyar munkabérből a törvényeknek megfelelően – remélem jól – vonjuk le a szja-t, mivel nem tartózkodnak kint 183 napnál többet, a munkáltatónál a fluktuáció nagy, így nem is lehet meghatározni, hogy ki marad, és ki nem hosszabb ideig. A német munkáltató legutóbbi levelében azt írta a magyar munkáltatónak, hogy mi helytelenül járunk el, mivel nem kellene itthon a munkavállalótól adót levonni. A munkavállaló állandó lakhelye Magyarország, családja, lakása, minden Magyarországon van. Kérjük szíves tanácsukat, hogy mikor járunk el helyesen: ha itt Magyarországon levonjuk a munkabéréből a munkavállalónak az szja-t, vagy ha nem. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Handlné Bárány Júlia
Osztalék-kifizetés külföldi személynek
Kérdés
Magyarországi alapítású, magyarországi székhelyű, (telephelye nincs máshol) cégnek, szlovák magánszemély a tagja 100 százalékban és szlovák illetőségű is. Kérdésem, hogy a részére kifizetendő osztalékelőlegből, illetve osztalékból kell-e, és milyen százalékú adót levonni?
Alanyi adómentes tárgyieszköz áfakorrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell alkalmazni az áfatörvény 135. §-át, ha a vállalkozás 2014.01.01-től átlépett alanyi adómentes státuszba, de használatban van még az adólevonási jogának időszakában beszerzett tárgyi eszköz? Ezen ingó eszközt 2012. 07. 12-én szerezte be, bekerülési értéke 400 ezer forint plusz áfa. Hogyan kell kiszámítani az eszközhöz kapcsolódóan az áfakorrekciót, és azt mikor kell bevallani? A korrekciót 1/5 arányban a 60. hónap utolsó napjáig évente kell figyelni/számolni/bevallani?
Üzletág-átruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk internetszolgáltatási üzletág vásárlására készül. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült bennünk. Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdés értelmében az apporthoz és a jogutódláshoz hasonlóan, az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon, vagyonrész és vagyoni értékű jog tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie: – a szerző már a szerzéskor vagy annak következtében belföldön nyilvántartásba vett adóalany, – szerző kötelezettséget vállal, hogy a szerzéshez, szerzett vagyonhoz fűződő jogok, kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik, – sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne az előző pont alapján esetlegesen felmerülő kötelezettségek teljesítésével (például nem alanyi mentes, nem kompenzációs feláras mezőgazdasági termelő, de bizonyos korlátozással tárgyi mentes tevékenységű lehet, például adott esetben a pénzintézet, mivel csak magának az üzletágnak kell kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet végeznie). Első kérdés: szerző kötelezettséget vállal, hogy a szerzéshez, szerzett vagyonhoz fűződő jogok, kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik, ezzel kapcsolatban a kötelezettségvállalás konkrétan mire vonatkozik, mit jelent és azt kinek címezve, milyen formában kell megtenni, és meddig tart? A másik kérdésem az lenne, hogy milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani az ügyletről? Kell-e hitelesíttetni annak tartalmát? Köszönettel:
Rájár a rúd az adóhatóságra: neki kell bizonyítania
Cikk
Az adólevonási jog alapjául szolgáló ügyletek, számlák vizsgálata során a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli - így határozott egy konkrét ügyben a Kúria.
Ellenőrizhetetlen a 1153-as nyomtatvány?
Szakértői Kommentár
Ellenőrizhetetlen a 1153-as nyomtatvány. Úgy tűnik a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) évvégén is az adóelőleg levonási szabályokat próbálja alkalmazni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
