19 találat a(z) adókülönbözet cimkére
100 millió forintos adóbírság számlázási lánc miatt
Cikk
Számlázási láncot tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); az érintetteknek 57 millió forint adókülönbözetet és több mint 100 millió forint adóbírságot állapítottak meg a revizorok.
Jogkövetkezmények az adórendszerben 4. Adóbírság
Cikk
Az adóbírság lényegében egy adózót érintő, a terhére megállapított adókülönbözet. Lényege, hogy ha az adózónak adóhiánya (meg nem fizetett adója) vagy jogosulatlanul igénybe vett támogatása van, akkor az adóhatóság adóbírságot állapít meg.
Így úszhatja meg az adóbírság felét
Cikk
A feltételes adóbírságnál érvényesíthető kedvezmény az adózás rendjéről szóló új törvény vezette be, 2018-tól. Összefoglaltuk, hogy mit kell tenni a kedvezmény érdekében.
A nap kérdése: NAV-vizsgálat egyszerűsített végelszámolás alatti cégnél: kell új vagyonfelosztási javaslat?
Cikk
Mi történik, ha a NAV jogkövetési vizsgálatot indít egy olyan cégnél, amely egyszerűsített végelszámolás alatt van, és az ellenőrzés adó- és járulékkülönbözetet állapít meg? Kell új vagyonfelosztási javaslatot készíteni? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda közgazdásza válaszolt.
Áfabevallás M lap: így kell helyesen kitölteni előleg- és végszámla esetében
Cikk
Előleg- és végszámla kiállítása esetén hogyan kell a számla adattartalmát helyesen szerepeltetni az áfabevallás M lapján? Olvasói kérdésre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
Fennáll-e az áfaalanyiság? – a Kúria döntése
Cikk
Az áfaalanyiság megállapítására vonatkozóan beszerzett bizonyítékokat a bíróságnak okszerűen kell értékelnie – mondta ki a Kúria.
Későn ébredt a NAV, nem szedheti be az adóbírságot
Cikk
Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.
Körbeszámlázós ügyben döntött a Kúria
Cikk
A gazdasági esemény nem a számlákban szereplő felek között valósult meg, adóellenőrzéskor a NAV megállapította, hogy a számlabefogadó tudott, illetve tudnia kellett volna az adókijátszásról, ezért adókülönbözet megfizettetése mellett bírsággal is sújtotta az adózót. Az ügy a Kúrián kötött ki.
2016. adóévi taokülönbözet könyvelése 2017-ben?
Kérdés
A 2016. évi közzétett beszámolóban a tao összege tévesen szerepel, viszont a taobevallás helyes összeggel lett beküldve, az adókülönbözet 2017-ben helyesen hová könyvelendő? Esetünkben tartozik a tao kötelezettség csökken, mi lenne az ellenszámla? Eredménytartalék? Köszönjük szépen a választ.
Önellenőrzés
Kérdés
A volt cégem önellenőrzést végzett, a korábbi években gépkocsi-költségtérítésként kifizetett összegeket bérré nyilvánította. Az én esetemben bejelentette a NAV-nak az szja és járuléktartozást, amiről határozatot kaptam. Jeleztem a NAV felé, hogy én az szja részre önellenőrzést végeztem, így a határozatban az előírt szja fizetési kötelezettség nem jogos. (Duplán szerepel, egyszer a bevallásom, másodszor a NAV előírás.) Kaptam egy hivatalos levelet a NAV-tól, hogy ha az adatok nem egyeznek, a munkahellyel kell egyeztetnem és egy új AJK bevallást kell beadni részemre. Erről tájékoztattam a munkahelyemet, azt a választ kaptam, hogy ők nem küldenek be új adatot, mivel önadózó vagyok, nem láthatják és nem is kell látniuk az én önellenőrzésemet, hiába a nyilatkozatom, hogy önellenőriztem. Én áttanulmányoztam az AJK bevallást és magyarázatát, valamint az Art. törvényt. Azt szeretném megkérdezni, hogy az én esetemben ha az AJK bevallásban az AJK-02-01 oldalon A blokk, 01 sor -ban a 2. pontot kiválasztva (azaz: a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának [Art. 28/B § (2) bek. b) pont]), valamint megadva a cég által számolt önellenőrzés során kijött adókülönbözetet, megoldódik e az én problémám? Ebben az esetben a NAV látja, hogy önellenőriztem, összeveti a két adatot és ha van különbözet, azt írja be a határozatba? Ez az eljárás helyes így? Válaszukat előre is köszönöm: Szalai Ferencné
Szja: befizetett adó, adóhiány, adókülönbözet
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adóellenőrzés során merült fel a probléma, amely alapján az szja-bevallásban az adózó által befizetett szja sorában az egyéni vállalkozó adófolyószámlájának aktuális (február 25-ei) egyenlegét tüntettük föl megfizetettként, ami a ténylegesen pénzforgalmilag megfizetettnél magasabb összeget mutat, mivel itt olyan tételek is szerepelnek, mint például nyitó túlfizetés, egyéb kötelezettségcsökkentő tétel. A NAV álláspontja szerint az ilyen tételeket nem lehet szerepeltetni megfizetettként, ezt a többletet vissza kell kérni 17-es nyomtatványon. Nem világos számunkra, hogy ha az egyenleg jelentős többletet mutat, akkor miért nem azt lehet figyelembe venni az adóhiány megállapításánál, miért csak a folyó évben pénzforgalmilag befizetettet? Az a túlfizetés, ami kötelezettségcsökkentésből, nyitó túlfizetésből származik, miért nem csökkenti az adózó terhére mutatkozó adókülönbözetet, illetve adóhiányt? Kérem állásfoglalásukat a kérdésben. Üdvözlettel: Simon Zsuzsa
NAV-ellenőrzés: új rendszer, brutális számok!
Cikk
Célzottan kiválasztott adózók ellenőrzése, a jelenben zajló gazdasági események vizsgálata, az áfára koncentráló adóellenőrzések, az ekáer, az onlinepénztárgép-rendszer és a nemzetközi adatok beépítése a kockázatok feltérképezésébe – egyebek mellett ezekre az elemekre épül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új ellenőrzési rendszere. Erről Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta ma a sajtót.
Csaknem 600 milliárd forint adókülönbözet tárt fel és majdnem ennyi bírságot szabott ki a NAV
Cikk
A 237,6 ezer befejezett adószakmai vizsgálat mintegy 156 ezer adózót érintett, a feltárt nettó adókülönbözet 592 milliárd forint. A szankciók összege meghaladta az 564 milliárd forintot – olvasható a NAV 2015-ös bulletinjében.
Itt a megoldás adókülönbözet rendezéséhez
Cikk
Különbözet keletkezik a személyi jövedelemadó bevallásakor (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, különadó)? A NAV megoldással szolgál.
Végelszámolás lezárta utáni kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásának lezárását követően a NAV határozata szerint nem szerepelhet a mérlegben a saját tőke részeként kimutatott alapítói pótbefizetés összege, mert azt könyvelési tételek helyesbítése során rögzítettük még a tevékenység időszakában. Akkor vettük át a könyvelést egy másik cégtől. A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a téves könyvelést helyesbíthessük a könyvekben, de ezt nem fogadták el. Ennek következtében az összeggel megemelték a társasági adóalapot, és megállapították az adókülönbözetet, mert szerintük az adózó ráutaló magatartással lemondott a követeléséről. Erről szó sem volt, évek óta nem működik a cég, a tulajdonos a saját járulékai és az ügyvitel miatt fizetett be bankszámlára. Mivel a határozat szerinti kötelezettség (nem volt jelentős)különbözetére volt a folyószámlán túlfizetés, nem fellebbeztünk, így a határozat jogerőre emelkedett. Most érkezett meg a NAV illeték kivetéséről szóló határozata, melyet már fellebbeznénk. Mi lehet az indoka? Amennyiben nincs indoka a fellebbezésnek, átmehet-e felszámolásba a bevallásokkal lezárt végelszámolás? Mit lehet ezzel tenni? Az illetéktörvény egyértelműen elengedett kötelezettség utáni illetékről szól. Köszönettel: Horváth Gyöngyi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
