22 találat a(z) adóalap-növelő cimkére

Kiva Kérdés

A NAV számolt, a cég fizetett – észrevétel Kérdés

Fel nem lelt tárgyi eszköz számviteli elszámolása Kérdés

Fejlesztési tartalék felhsználása személygépjármű vásárlásánál nyíltvégű pénzügyi lízing esetén Kérdés

Kivaalany, adománygyűjtés és adományozás Kérdés

Adóalap-kedvezmények kis- és középvállalkozások részére Cikk

Kétrészes cikkünk második írása a kkv-k által a társasági adóalap meghatározásakor érvényesíthető kedvezmények (adóalapot csökkentő tételek) igénybevételének feltételeit és az esetleges szankciókat mutatja be.

Tőkelszállításból keletkezett jövedelem adózása Kérdés

Követelésengedményezés adózvonzata Kérdés

Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?

Elévült, illetve behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.

Önellenőrzés és a tao kapcsolata Kérdés

Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű kft. gyártási tevékenységet folytat, 2017-ben önellenőrzést nyújtott be áfa és tao adónemben. Tao-ban jelentősebb adófizetési kötelezettség keletkezett. Az önellenőrzés két esetkörben történt. 1. A kft. tárgyi eszköz beszerzéseihez rendelkezik számlával, szerepelnek a kft. könyveiben, üzembe helyezték. Az áfatörvény előírásai szerint az ellenőrzés ezeket hiteltelennek minősítené. 2. A kft. nem tudná hitelt érdemlő módon igazolni a beszerzések megtörténtét, bár ezek pénzügyi rendezése is megtörtént. 1.1. A kft. könyveiben szerepelnek az eszközök, mert azokat használják, az értékcsökkenést elszámolták. 2.2 A kft. megnövelte a tao-alapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel. Kérdések: I. A kft. hitelt érdemlően nem tudja igazolni a gazdasági esemény megtörténtét, a tételek pü rendezettek, a költség elszámolható-e, vagy a tao-törvény 8. § szerint adóalap-növelő? II. Ha nem számolható el, milyen módon korrigálható a tao-törvény 8. § alapján történt adóalap-növelés? III. Ha a kifizetett, átutalt számlákat stornírozni kell, ez pénzkészlet-növekedést eredményez, ennek mi a rendezés módja? (Tao-alapot növel, előző évek eredménytartalékát módosítja, vagy osztalékként kell kezelni?) Használható, praktikus válaszukat köszönettel veszem.

Kiva pénztár mentesített értéke Kérdés

Kiva-alap meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. 2018. évben új kiva belépőként szeretném a pénztár mentesített értékét megállapítani. Olvasatomban az első évben a kiva időszak előtti teljes pénztárértéke mentesül a kiva alapja alól. A második évben (2019), mikor már nem új kiva belépő, a mentesített összeg a pénztár növekményére vonatkozik vagy az egyenlegére? Példák: 1. Az első évben (2018) a pénztár nyitó egyenlege 2 000 000 Ft. Ez az összeg a 2018 év végén a mentesített összeg? A bevétel 5 százaléka, de legalább 1 000 000 Ft. Az új belépőnél is figyelembe kell venni, vagy ilyenkor a nyitó (nagyobb összeg) az irányadó? 2. A második évben (2019) nyitó pénztár 2 000 000 Ft, a záró pénztár értéke 2 500 000 Ft. Ebben az évben csak a növekményt kell figyelembe venni, és ennek kell megvizsgálni a mentesített értékét? Ebben az évben a bevétel 5 százalékát, de legalább 1 000 000 Ft-ot, ami mentesített összeg? Ebben az évben, mivel a növekmény kisebb a mentesített értéknél, nem lesz adóalap-növelő tétel? Segítségüket előre is köszönöm

Egyéni vállalkozó adózása II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017. 01. 17-én ugyanezzel címmel feltett kérdéshez még azt szeretném tudni, hogy a vállalkozói jövedelmet csökkentő gép 2016. évi nettó értéke később nem lesz-e adóalap-növelő tétel.

Adóalap-növelő tétel-e a visszafizetett foglaló? Kérdés

Tisztelt szakértő úr/hölgy! Ügyfelem egy ingatlanát értékesíteni akarta, kapott foglalót, de aztán visszalépett, így a kapott foglalót is, és plusz még egyszer ennyit ki kell fizetnie... A kérdésem az, hogy az általa megfizetett foglaló adónövelő tétel-e? Élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozik, tehát nem ingatlanos. Köszönöm előre is a válaszát!

Kiva megfizetett összege Kérdés

Ügyfelem kiva szerint adózik. Év közben átutalt 12 millió forint kivát, és ebből 4 millió forintot átvezettetett másik adónemre. Az adóbevallás adóalap-növelő tétele 8 millió vagy 12 millió forint? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK

Térítésmentes pénzeszköz-átadás kapcsolt vállalkozások között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott az alábbi helyzet: kft. és zrt. kapcsolt vállalkozások. Zrt. a kft. részére térítés nélkül pénzeszközt ad át, erről szerződés is készült, amelyben szabályozva van az, hogy az átvevő kft. értesíti a NAV-ot (Itv. 11. § (2) és 91. § (2) értelmében) arról, hogy a tranzakció illetékmentes (Itv. 17. § (1) n), így nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az átadást a zrt.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni ugyan, de mivel a kft. nyilatkozik (Tao. tv. 3. sz. melléklet A/13.) zrt. felé, hogy az érintett adóévben az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív, majd a beszámoló-készítést követően ugyanerről nyilatkozik, így a juttatás nem lesz adóalap-növelő tétel a zrt.-nél. Mivel a véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, így dokumentációs kötelezettség nincs. Megítélésük szerint a vállalkozások kapcsolt jellegére tekintettel minősítheti az adóhatóság az ügyletet jogszerűtlennek vagy semmisnek? Okoz bármilyen különbséget az, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre az ügylet ahhoz képest, mint, ha nem kapcsolt vállalkozások között jönne létre? Válaszukat köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink