Míg a magánszemélyek esetében – az szja-bevallás adóhivatali elkészítésével – az adóval kapcsolatos adminisztráció csaknem nullára csökkent, addig a vállalkozásoké még mindig magas, ezért a versenyképesség további javulásához mindenképp szükség van a bürokratikus terhek csökkentésére – mondta Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdés-válasz cikkhez kapcsolódva egy további kérdés merült fel, melyet szeretnék feltenni. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_21_Katas_bt_tagjainak_osztaleka_fcr Értem, hogy osztalék nem értelmezhető katás gazdasági társaság esetén, de mi van akkor, ha munkaviszonyos tag a társaság jövedelméből kíván részesülni? Milyen jogcímen tudja a társaságból jövedelmét jogszerűen kivenni, ha nem katás, hanem munkaviszonyos tagja a bt.-nek / kkt.-nek, és milyen adót kell az után a jövedelem után a gazdasági társaságnak megállapítania? Egyéb személyi illetményként kell számfejteni és munkabér jellegű módon levonni a járulékokat és szochót a kifizetés után megfizetni? A katás tagra vonatkozik csak a törvényileg vélelmezett jövedelemkiszámítás (10. § (3)), a munkaviszonyos tagra akkor nem? Válaszát előre is köszönöm.
T. Szakértő! Ügyfeleim mezőgazdasági őstermelők, akik 2017.09.04-én azokat a termőföldterületeket, melyek jelenleg- haszonélvezeti joguk alapján-mezőgazdsági őstermelést folytatnak, gyermekeiknek ajándékozták. Az ingatlanok 1995-ben kerültek az ajándékozók tulajdonába. 2018. évben az ajándékozási szerződést közös megegyezéssel felkívánják bontani, az ajándékozás előtti állapotot vissza kívánják állitani. Az ügyvéd szerint jogilag erre van lehetőség. Az ingatlanok az eredeti állapot visszaállitása után várhatóan értékesitésre kerülnek. Amenyiben a földingatlanra vonatkozó állapot visszaáll, és az –1995. évben szerzett ingatlanok visszakerülnek az ajándékozók tulajdonába, és rövid időn belül értékesítésre kerülnek – keletkezik-e utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Ajándékozási szerződés felbontása után ügyfelemet az ügyvéd úgy tájékoztattta, hogy az eredeti állapot visszaállitása azt jelenti, mintha nem történt volna ajándékozás, tehát eredeti időponttal kerül visszajegyzésre a szerzési időpont. Kérdésem az lenne, hogy egy várható rövid időn belüli (2018, 2019. évi) értékesités esetén kell-e személyi jövedelemadó fizetni az értékesítés után? Várom megtisztelő válaszát!
2018. augusztus 13.
Magánszemély részletekben, több időpontban megszerzett telkét értékesítené. Hogyan kell kiszámolnia a jövedelem adóját? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, s szüntesse meg a cafeteria megadóztatására hozott új szabályokat – jelentette be az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Egy 30 éve termőföldként vásárolt ingatlan egy részének telekké történő átminősítése 2018 évben fejeződött be. A kérdésem az lenne, hogy az így telekként értékesítésre kerülő földrészlet jövedelme beletartozik-e az adóköteles jövedelmek közé, mert a 2017. január 1-től érvényes szja-törvény alapján nem tesznek különbséget az ingatlanok között, a szerzés éve szerint nem adózna. Azonban bennem felmerült, hogy a telekké minősítés, amely a földhivatalhoz bejegyzésre kerül nem képez-e kivételt, hiszen változás történik az ingatlannyilvántartásban. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Lendvainé
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2015-ben megkezdett munkáltatói lakáscélú támogatása havonta kerül átutalásra külön számlára. Az 5 000 000 forint keretét nem éri el 2018-ban. A támogatás 2019. 01. 01-jétől való adómentességének megszűnése mennyiben érinti a már meglévő támogatásokat? A 2019-re ütemezett havi részleteket már csak adóval terhelten adhatjuk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztel Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Adott egy társasház, amely rendelkezik egy db saját tulajdonú lakással és raktárhelyiséggekkel. Ez utóbbiakat díj ellenében bérbe adja. A társasház éves árbevétele nem él el éves szinten az 50 millió forintot. A társasháznak egy, heti 40 órás munkaidőben dolgozó alkalmazottja van, a gondnok, akinek ingyenesen bérbeadja a lakást. Minek minősül ez a juttatás? Kinek és milyen mértékű járulékot, adót kell az ingyenes juttatás után fizetnie? A gondnok egyébiránt rendelkezik ugyanazon a településen saját tulajdonú lakás ingatlannal. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy számítástechnikai vállalkozás vásárolna egy siklóernyőt, mellyel versenyeken vennének részt, és reklámeszközként használnák. Ebben az esetben természetbeni juttatásnak minősül, hogy a dolgozó használja a sporteszközt, meg kell-e utána fizetni az adót, illetve ebben az esetben az áfa levonható-e? Reklámadófizetési kötelezettség terheli-e a vállalkozást? Köszönöm a segítségét. PK
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt. A kisadózó 50 ezer forint tételes kisadót fizet. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó. Kérdésem: mint őstermelő járulék fizetésre kötelezett lesz-e a személy, vagy az 50 ezer forint megfizetésén túl nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Szeretném megszüntetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A kérdésem, hogy milyen adó- és járulékterhek terhelik a tőke, illetve a hozamrészt?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték