A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő "1991. november 30-ig" szövegrész helyébe az "1991. december 31-ig" szövegrész lép.
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Törvény előírhatja, hogy egyes tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.
(4) Ha a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság a tevékenységet csak ennek birtokában végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha tagjai vagy alkalmazot...
A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:
A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az Igazgató Tanács ülése határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A jelenlévő tagok egyhangú határozata szükséges az Igazgató Tanács ügyrendjének elfogadásához, valamint a szakszervezeti tulajdonba tartozó, a 2. § (2) be...
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: ÜTV.) a következő 24/A-24/C. §-okkal egészül ki:
"24/A § (1) Pályázat útján kell betölteni:
a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész helyettesi és főosztályvezető ügyészi állásokat;
b) megyei (fővárosi) főügyészségeken a főügyészi és főügyészhelyettesi állásokat;
c) helyi ügyészségeken és a fővárosi kerületi ügyészségeken a vezető ügyészi állásokat,
d) a Katonai Főügyészségen a főosztályv...
Az Országgyűlés megvitatta a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójára kidolgozott javaslatot és a következő határozatot hozta:
1. Megállapítja, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerét számos feszültség és ellentmondás jellemzi; a viszonylag magas járulékok ellenére sem képes értéktartó ellátásokat nyújtani. A Társadalombiztosítási Alap pénzügyi helyzete instabil, megfelelő tartalékalappal, saját vagyonnal nem rendelkezik, az ellátások biztosításmatematikai megalapo...
Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegy...
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezést megelőző munkaviszonyát - a 27/A. § (3) bekezdése kivételével - úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el."
Az Mt. az alábbi 27/A. §-sal egészül ki:
"27/A. § (1) A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében...
Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére tudomásul veszi a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1989. évi 76. ülésszakán elfogadott a "független országok őshonos és törzsi népeire vonatkozó 169. számú egyezmény" című okmány bemutatását.
Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a HUNGALU Rt. fennálló, összesen 1723 M Ft állami kölcsön tartozását, valamint az 1991-92. években esedékes, 408 M Ft állami alapjuttatáshoz kapcsolódó járadékfizetési kötelezettség a pénzügyminiszter az ÁFI tulajdonába kerülő HUNGALU részvénnyé átváltsa. Ennek fedezetét az államadósság 2131 M Ft összegű növelése képezi.
A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény IV. fejezetének (35-45. §-ainak) alkalmazását az új szövetkezeti törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. január 31-ig szólóan az Országgyűlés felfüggeszti.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a kisszövetkezetekre, amelyek vagyonukat kizárólag a tagok hozzájárulásaiból szerezték.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ipari, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetekre.
A szöve...
A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1991. évi III. törvény 4. §-a értelmében a Kormánynak a nettó átlagkereset alakulását figyelembe véve meg kellett vizsgálnia a nyugellátások évközi emelésének lehetőségeit.
1. 1991. január 1-jétől 21 százalékkal emelni kell az 1991. előtti időponttól megállapított baleseti járadékot.
2. Nyugdíjemelésben részesül a 26 000 forintot meg nem haladó
a...
Az egyesülési szabadság állampolgári jogának védelmében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A munkáltató - törvényben meghatározott kivétellel - a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni...
Az elmúlt társadalmi rendszerben hozott döntések következtében tisztázatlanná váltak a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek vagyoni viszonyai. A jogilag rendezetlen helyzet veszélyezteti e szervek működőképességét és gátolja a szervezkedési szabadság alkotmányos jogának érvényesülését. A helyzet megoldása érdekében az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed az egyesülési jogról szóló törvény alapján nyilvántartásba vett valamennyi munkavállal...
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, vagy az általa kijelölt személyt, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén az 1990. évben parafált egyezményt aláírja.
INDOKOLÁS
A nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a törvényhozási tárgyakat érintő nemzetközi szerződések aláí...
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték