125 ezer tojást vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) egy Bács-Kiskun megyei ellenőrzés során. A trükköző vállalkozó saját bevallása szerint magyar „kistermelőknek” akarta értékesíteni a lengyel tojásokat.
Azonnali hatállyal bezárt egy magliszteket, tésztákat és olajokat előállító üzemet Csongrád megyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az eljárás során kivontak a forgalomból mintegy 10 tonnányi terméket és kötelezték a vállalkozót a még forgalomban lévő termékei visszahívására.
Egy pékség XIII. kerületi üzemében tartott ellenőrzést a hét elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (NÉBIH KÜI). Az egységben csótányok szaladgáltak, valamint nyomonkövetési és dokumentációs problémák is bőven akadtak. Az ellenőrzés során több mint 3 mázsa alapanyagot, félkész- és készterméket kellett kivonni a forgalomból – olvasható a Nébih holapján.
A tejpiaci forgalmazást vizsgáló 41 ellenőrzés több mint 30 százalékánál tisztességtelen forgalmazói magatartást állapított meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), öt esetben 96 millió forint bírságot is kiszabtak a hatóság ellenőrei.
Magyarországra is szállítottak a visszahívott Mars-termékekből – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatósága kedden késő este az MTI-vel.
A budapesti Nagybani Piacon tartott közös ellenőrzést múlt héten a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága. Az akcióban az élelmiszerbiztonsági szakemberek kiemelten vizsgálták a termékek nyomokönvethetőségét. Végül mintegy négy tonna zöldséget és gyümölcsöt – főleg narancsot – kellett megsemmisíteni.
Egyszerre négy – azonos érdekeltségi körbe tartozó – hentesüzletben tartott ellenőrzést múlt héten a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Kiemelt Ügyek Igazgatósága – olvasható a hivatal honlapján. Az akcióról filmet is készítettek, krimibe illő aláfestő zenével.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei 13 100 liter hamis, illetve közfogyasztásra alkalmatlan terméket zároltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közös akció során egy Bács-Kiskun megyei borászati üzemben, az előállítóra 30 millió forint bírságot szabtak ki.
Tisztelt Szakértő! A NÉBIH honlapján azt olvasom, hogy a magánszemélyeknek nem az árbevételük, hanem a jövedelmük az a felügyeleti díj alapja. A NÉBIH kit ért magánszemély alatt? Az egyéni vállalkozó annak számít, vagy kizárólag az adószámmal nem rendelkezők a magánszemélyek? Emiatt bizonytalanodtam el: " kérjük, a közlemény rovatban tüntessék fel a bevallásra kötelezett magánszemély (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő) nevét, adóazonosító jelét.... " Ezt a NÉBIH honlapján olvastam.
Az élemiszerlánc-felügyeleti díj új szabályait foglalja össze az Országos Kereskedelmi Szövetség. A legfontosabb, hogy valamennyi kereskedelmi vállalkozásnak, akikre a felfüggesztett sávos rendszer vonatkozott, visszamenőleg 2015-re is ki kell fizetnie a felügyeleti díjat.
Tisztelt Tanácsadó! Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság a vizsgálat idejére felfüggesztette a progresszívan sávos felügyeleti díj alkalmazását, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja azon ügyfelei figyelmét, akik a vonatkozó díjkategóriába eső (napi fogyasztási cikkek értékesítéséből származó árbevétel alapján megállapított) felügyeleti díj kötelezettséggel rendelkeznek, hogy ezen összeg vonatkozásában további tájékoztatásig a befizetési kötelezettségük szünetel. http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/hirdetmeny-a-savos-dijfizetes-felfuggeszteserol Egyértelmű megfogalmazásban szeretnék választ kapni. Kérdésem arra a megjegyzésre vonatkozik, hogy "akik a vonatkozó díjkategóriába eső (napi fogyasztási cikkek értékesítéséből származó árbevétel alapján megállapított) felügyeleti díj kötelezettséggel rendelkeznek" megjelölés az összes ügyfelet jelenti? Kik azok a napi fogyasztási cikk árbevétele alapján fizető alanyok? A kis- és nagykereskedők? Ki az, akire a felfüggesztés nem vonatkozik? Példa: mivel választhatnak a tételes bevallás (0,1 %) alapján számított díj vagy mikrovállalkozás esetén az évi húszezer forintos átalány megfizetése között, ez utóbbiak (20 ezresek) július 31-én esedékes kötelezettsége továbbra is fennáll? Előre is köszönöm a választ. Tisztelettel: C. K.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. utcai árus, az ajándéktárgyak mellett üdítőt és jégkrémet is árul. Kérdés, hogy a Nébih felé van-e bevallási kötelezettsége, és ha van, mikortól érvényes?
A "NÉbiH-bevallás 2015-ben" c. kérdésre kapott választ köszönöm, azonban továbbra sincs megnyugtatóan rendezve a bevallás problémája. 2015. 05. 15-én megjelent: Az egyéni vállalkozók sem mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása alól, amelynek határideje május 31. http://hvg.hu/kkv/20150515_Ismet_szivnak_az_egyeni_vallalkozok Miért jelentek meg a fentiek a sajtóban (hvg.hu-n)? Miért nem azt közölték, hogy az egyéni vállalkozóknak nullásan kell bevallást adni?! Ha bevallást be kell nyújtani, akkor nyilván adatokkal fel kell tölteni. Az iparűzési adóban is közölni kell az egyéni vállalkozóknak is a nettó árbevételüket (Elképzelhető, hogy a NÉbiH-rendelet jogalkotói elsiklottak azon tény felett, hogy az egyéni vállalkozó nem alanya a számviteli törvénynek.) A 2015. május 5-én hatályba lépő módosítások alapján, melyeket a NÉbiH felé 2015. június 1-jéig benyújtandó, a 2015. évre vonatkozó bevallás elkészítése során is alkalmazni kell, noha a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek továbbra is a már említett sávosan progresszív díjtáblázat alapján kötelesek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelezettségüket megállapítani, – azonban a kalkuláció során nem a napi fogyasztási cikkek, hanem csak az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése szerinti, a NÉbiH hatáskörébe tartozó termékek előző évi nettó árbevételét kell figyelembe venniük.
Kérem az eligazítást az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását érintően. Egy írás megjelent róla: A már bemutatott szabályok egyértelműsítése mellett további kedvező változást hoz, hogy 2015-től már a személyi jövedelemadó köteles jövedelmek után nem, kizárólag az értékesítés nettó árbevétele után keletkezhet díjfizetési kötelezettség. Ezáltal az egyéni vállalkozók teljes mértékben mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetés alól (http://blog.rsmdtm.hu/2015/04/elelmiszerlanc-felugyeleti-dij-majus-5-tol-modosulnak-a-szabalyok). Kerestem, de nem találtam meg ezt a jogszabályban. Nincs kitöltési útmutatója a bevallásnak, a bevallás egyes sorainak a tartalmát hárman, háromféleképpen értelmezik a NÉbiH telefonos ügyfélszolgálatán. Április 27-én módosult a jogszabály, Ha jól értem, bevezették a "egyéb napi fogyasztási cikkek" fogalmát, ennek a bevétele 500 millióig nulla kulcs alá tartozik, de a boltok nem tudják árucikkek szerint részletezni a múlt évi bevételüket, nincs külön gyüjtő. Nem világos, hogy milyen tartalommal készüljön a most májusban beadandó bevallás. Válaszukat előre is köszönöm. C.K.
Tisztelt Szakértő! A cég, melyet könyvelek, egy egészségügyi segédeszközöket forgalmazó kft. Fő tevékenységi köre 4646 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem. Ennek keretében elsősorban hazai kórházak, magánpraxist vezető orvosok részére értékesít gyógyászati segédeszközöket, melyeket a közösség más tagállamából szerez be, így ő az első hazai forgalmazó. A cég által forgalmazott termékek között megtalálható a 38089490 VTSZ számú fertőtlenítőszer is (melyet a kórházak a kórtermek feltőtlenítésére használnak), mely beleesik az EKAER 2. számú Egyéb kockázatos termékek körébe. Ahhoz, hogy ezt a terméket az ekaeren keresztül jelenteni tudja a cég FELIR-számot kell kapnia, melynek előfeltétele, hogy bevallást tegyen a Nébihen keresztül. A Nébih-bevallást kitöltve több kérdés is felmerült bennem: – Ebben az esetben a cég által végzett kereskedelmi tevékenység kiskereskedelemnek vagy nagykereskedelemnek minősül? A Nébih-bevallás kiemeli, hogy kiskereskedelemnek elsősorban a lakosság számára történő értékesítés számít. Ebben az esetben erről nem beszélhetünk, viszont a kórházak már tovább nem értékesítik a terméket, hanem felhasználják a tevékenységük ellátásához. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a cég tevékenysége a vázoltak alapján beleesik a „6. Állatgyógyászati termék előállítása és forgalmazása” kategóriába vagy a „9. Fenti kategóriák szerint elkülönítve nem nyilvántartott, illetve nem besorolható” kategóriába tartozik? Előre is köszönöm válaszukat! Földházi Sz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték