3 találat a(z) Munka törvénkönyve cimkére

Ekkor véd a fizetés nélküli szabadság, ekkor nem Cikk

A Munka törvénykönyve szerint három esetben köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot: a gyermek gondozása, a hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából, és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Mikor kezdődik, meddig tart és hogyan szűnik meg? Mikor jelent védettséget?

Fizetett ünnep mint fogalom megszűnik? Kérdés

A hatályos Munka Törvénykönyve 102. § (1)bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.(TEHÁT NEM FIZETETT ÜNNEP hanem MUNKASZÜNETI NAP)136. § (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.Kérdés: havidíjas dolgozó esetén az általános munkarend szerinti teljesítendő órák számába a hétköznapra eső munkaszüneti napokat (például 2013. 08. 20.) (RÉGEBBEN FIZETETT ÜNNEP) be kell-e számítani? Ezzel kapcsolatosan többféle értelmezés létezik.Az egyik szerint: "a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni az általános munkarend szerinti óraszám számításánál, hiszen a havibéres munkavállaló havi alapbére az e napra járó díjazást is magában foglalja".Másik értelmezés szerint "a munkaszüneti napot nem szabad figyelembe venni az osztószámnál." Ez utóbbi értelmezés azt jelenti, hogy az egy napra jutó munkabér, illetve a távolléti díj kiszámításánál a munkaszüneti napot nem vesszük figyelembe, de a munkaszüneti napra (régi megnevezése szerint: fizetett ünnepre) nem is fizetünk bért a havidíjas dolgozónak. Az első értelmezés szerint a dolgozó törzsbére 21 munkanap és 1 ünnep esetén a 21 ledolgozott nap esetén 100.000/22 *21 módszerrel számítandó és pluszban számfejtünk 100.000/22*1 nap ünnepre jutó bért is.A második értelmezés szerint ezentúl nemcsak a fizetett ünnep mint fogalom, hanem a fizetett ünnepre jutó bér is megszűnik, tehát a dolgozó törzsbére megemelkedik az eddigi ünnepre jutó bér összegével tehát 100.000/22*22 lesz, ha a jól értem. Kérjük állásfoglalásukat arról, hogy melyik értelmezés a helyes!

Szakszervezet vs üzemi tanács: szűkülő kollektív jogok Cikk

Az új Munka törvénykönyve lényegesen szűkíti a szakszervezeti jogokat, korlátozza a szakszervezet mozgásterét. A szakszervezeti kifogás megszűnik, csökken a tisztségviselők védelme, a taglétszámhoz kötik bizonyos jogok gyakorlását.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiskereskedelmiadó-előleg bevallása

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Szabadság igazolt nem fizetett távollétkor

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Szóbeli szerződéskötés

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close