Az idei első negyedévben 0,4 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit a magyar gazdaság teljesítménye – erősítette meg második becslésében a korábban közölt adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025 áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 7,9 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés árai 3,9, az exportértékesítésé 9,9 százalékkal felülmúlták az előző év áprilisi értékeit. Az áremelkedést elsősorban a forint árfolyamának euróval szembeni éves szintű gyengülése, valamint az előállítási költségek növekedése okozta. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,0, az exportértékesítési árak 0,1, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal alacsonyabbak voltak – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025 I. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 3,6, importja 2,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az aktívum 2,2 milliárd euró volt, 141 millió euróval maradt el a 2024. I. negyedévitől. Az előző negyedévit az export értéke 11, az importé 9,0 százalékkal múlta alul, ami a 2024. IV. negyedévinél 446 millió euróval kisebb többletet eredményezett – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a márciusihoz képest az export kiigazított volumene 3,4 százalékkal, az importé 1,1 százalékkal bővült – közölte honlapján a KSH.
A statisztikák szerint szépen nőnek a keresetek, de a valóság jóval árnyaltabb: a medián bér jóval alacsonyabb az átlagnál, a reálbér-növekedés üteme csökken, miközben az infláció újra gyorsul. A gazdasági növekedés továbbra is gyenge, a vállalkozások többsége nem tud érdemben béreket emelni. Mi következik ebből a minimálbér jövőjére, a keresetek reálértékére nézve? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke megmagyarázza – írja az mfor.hu.
4 millió 666 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A beruházások volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint 12,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 3,4 százalékkal mérséklődött – közölte honlapján a KSH.
2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 8,4, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 550 000, a nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,6, illetve 8,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) revideálta a 2019 januárja és 2025 februárja közötti időszakra közzétett kereseti adatait. A revízió hatására a korábban közzétett adatok nem változtak jelentősen. A nemzetgazdasági szintű teljes munkaidős bruttó átlagkereset értéke például 2024 egészére lényegében változatlan maradt, a 2019. évi adat pedig 1 százalékkal módosult. Ezen túlmenően – igazodva a felhasználói igényekhez – bővül az elérhető adatok köre és egyszerűsödik az adatpublikáció – írja honlapján a KSH.
Országszerte 340 településen több mint 16 ezer nem kiemelt és mintegy 5 ezer kiemelt jelentőségű egyéni gazdaság összeírását végzi el 2025. május 15-e és június 15-e között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nem kiemelt egyéni gazdaságok május 25-éig online, azt követően pedig összeírók segítségével válaszolhatnak a kérdésekre. A jelentős mezőgazdasági tevékenységet végző, kiemelt egyéni gazdaságok csak online válaszolhatnak június 15-éig. Az adatszolgáltatás a kijelölt gazdaságok számára kötelező – közölte honlapján a KSH.
2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában – közölte honlapján a KSH.
Együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB), a kutatási, innovációs kooperáció célja a mesterséges intelligencia intenzív bevonása a statisztika-előállításba a folyamatok gyorsítása és a hatékonyság növelése érdekében – tette közzé az MTI.
2025 márciusában az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte jelentésében a KSH. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2024 márciusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál.
2025 márciusában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. 2025. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték