Az Eurostat legújabb adatai európai kitekintésben azt mutatják, hogy hazánkban Horvátországgal megegyező értékkel a harmadik legmagasabb volt az éves átlagos infláció 2025-ben, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent közleményben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, 2026. januárban végzett felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A bérekre vonatkozó kérdésre 850 válasz érkezett.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint decemberben az üzleti szektor és a fogyasztók kilátásai érdemben javultak novemberhez képest. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúraindexe csaknem 3 ponttal, tizennyolc havi csúcsára emelkedett. Ugyanakkor a cégek foglalkoztatási hajlandósága enyhén romlott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás pedig stagnált az előző hónaphoz képest. A válaszadó cégek az első téli hónapban a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságát kissé romlónak ítélték, olvasható a GKI gazdaságkutató Zrt. honlapján.
A 2024. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
A kormány január 1-jétől várhatóan új lakhatási programot fog indítani a közszolgálatban dolgozók támogatására. Ennek keretében az állami szektorban dolgozók évente 1 millió forintos hozzájárulást kaphatnak lakáshitel-törlesztéshez vagy új lakáshitel önrészének kifizetéséhez. Egyelőre azonban kérdések lengik körbe a támogatást: a jogszabálytervezet még nem készült el, és bizonytalan, hogy támogatásra tervez-e a kormányzat célzott keretet elkülöníteni a költségvetésben. A kérdés tehát az, hogy ez egy cafeteriaként adható, vagy egy igénylés esetén adandó juttatás-e, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelentetett elemzésében.
A GKI szeptember elején 1000 fős reprezentatív felmérést végzett a lakosság körében. A kutatás eredményei szerint a felnőtt korú népesség 8,2 százaléka tervez részt venni az Otthon Start programban a következő fél évben (2025. szeptember – 2026. február). Ezen belül 3,7 százalék szerint ez nagyon valószínű, míg további 4,4 százalék kisebb valószínűséggel tervezi ugyanezt. A fennmaradó 91,8 százalék nem kíván élni a hitellel, vagy semleges e kérdésben, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint júliusban a fogyasztók kilátásai nem változtak júniushoz képest, de az üzleti szektor kissé pesszimistább lett. Így a GKI konjunktúraindexe csaknem 2 ponttal csökkent, s ezzel két és féléves mélypontjára csúszott vissza. A cégek foglalkoztatási hajlandósága enyhén romlott az előző havihoz képest. Júliusban megállt az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás hosszabb ideje érezhető csökkenése, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján közzétett elemzésben.
A Parlament elfogadta a 2026-os „háborúellenes” költségvetést, mely a legtöbb elemző szerint fenntarthatatlan vállalásokat és túlzó makrogazdasági várakozásokat tartalmaz, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
2025 májusában a KSH 4,4 százalékos fogyasztói árindex-emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5 százalék körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2 százalék) jelentősen meghaladja, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. A cégek foglalkoztatási hajlandósága nem változott az előző felméréshez képest, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás viszont lényegesen csökkent. Emellett romlott a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésben.
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses lehet, hiszen ezek egyes termékek esetében hiányt eredményeznek, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A kérdőívet 1408 cég töltötte ki, ebből 1321 adott választ a bérekre vonatkozó kérdésre. A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6 százalékkal (létszámmal súlyozva 6,3 százalékkal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4,5 százalék körüli várható infláció mellett 2 százalékos átlagos reálbér-növekedést jelent ebben a körben, olvasható a GKI honlapján megjelent elemzésben.
A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a kivitel a GDP 77,4 százaléka, míg a nettó export a GDP 6,8 százaléka). Mindezt olyan körülmények között, amikor a nemzetközi kereskedelem lassul, és a látóhatáron már látszanak a „Trumpizmus” első jelei (pl. vámemelések). A hazai tulajdonú exportáló vállalkozások, jellemzően mikro- és kisvállalatok (nagyvállalat alig van közöttük [1 százalék]). A GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében az export árbevétel alapján vizsgálta meg a hazai vállalkozásokat.
A 2024-es várhatóan 0,6 százalékos GDP-növekedést látva a kormány az új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozásához kezdett, ami a 2025-ös „repülőrajtot” hivatott beindítani. A 21 pontot tartalmazó terv 10 pontja kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint novemberben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe a július–októberi időszakban apró lépésekkel csökkent, s a novemberi 3 pontos visszaeséssel e mutató 13 havi mélypontjára esett. A cégek foglalkoztatási tervei nem változtak érdemben, a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága viszont lényegesen romlott az előző hónaphoz képest. Az üzleti szféra áremelési tervei és a lakosság inflációs várakozásai is számottevő növekedést mutatnak, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték