Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a 2003-ban kipattant brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát szerdán a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa.
A Kúria ítéletet hozott a Kfv. VI. 37 502/2016. számú ügyben, melyben a felperes azzal az indokkal kérte az építésügyi hatóság bontást elutasító határozatának hatályon kívül helyezését, hogy az épület lebontásának joga már megadottnak tekinthető, mert a hatóság az előírt határidőben nem hozott döntést.
Tisztelt Cím! Ügyfelemet egy volt munkavállalója beperelte munkaviszony jogellenes megszüntetése és elmaradt vizsgadíjak megfizetése miatt. A kft. felnőttképzés keretében oktatással, vizsgáztatással foglalkozik. A volt munkavállaló műszaki szakoktató munkakörben volt alkalmazva. A bíróság a volt munkavállalónak adott igazat, ugyanis az ítéletben leírta: a munkáltató nem tudta bizonyítani azokat az okokat, amelyek alapján a munkavállaló munkaviszonyát megszüntette, illetve nem tudta azt sem bizonyítani, hogy a munkavállaló munkakörébe beletartozott az oktatáson kívül a vizsgáztatás is. A munkavállaló munkaviszony keretében volt foglalkoztatva. A bíróság kötelezte a foglalkoztatót kompenzációs átalány (a jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt), illetve az elmaradt vizsgáztatási díjak megfizetésére. A kérdéseim: 1. Ezek a kifizetések járulék- és adókötelesek (egyéni járulékok, szocho, szja)? 2. A bíróság késedelmi kamatok megfizetésére is kötelezte a munkáltatót a kifizetésekkel kapcsolatban. Ha a kifizetések járulék- és adókötelesek, akkor a késedelmi kamattal növelt összeg után kell a járulékokat és az adót megállapítani?
Hivatali visszaélés bűntette, valamint hűtlen kezelés bűntette miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét első fokon a Kecskeméti Törvényszék kedden. A hivatali vesztegetés vádja alól ugyanakkor felmentette a bíróság.
Négy év börtönbüntetésre ítélt nem jogerősen a Szegedi Törvényszék kedden egy tollfeldolgozással foglalkozó makói vállalkozót, aki vádlott-társaival együttműködve fiktív számlák felhasználásával több mint 188 millió forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul.
A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?
Fiktív számlák segítségével követtek el százmillió forintot meghaladó értékű adócsalást egy üzleti csoport tagjai, akiket pénteken letöltendő, illetve felfüggesztett jogerős szabadságvesztéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla.
Amennyiben egy cég nem teljesíti nyilvántartási és bevallási kötelezettségeit, megszegi a tagállamokra vonatkozó előírásokat. Kérdés, hogy emiatt megfoszthatják-e a társaságot adólevonási jogától. Ezt vizsgálta az Európai Bírósdág egyik ítéletében. De mi az APEH gyakorlata a hasonló ügyekben?
A Fejér Megyei Bíróság hétfői tárgyalásán négy rendbeli adócsalás bűntette miatt – nem jogerősen - egy évi szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte Sas Józsefet; az ítélet végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték