23 találat a(z) építőipari cég cimkére

Garanciális kötelettség, óvadék igénybevétele Kérdés

Szolgáltatás, bemutatóépület Kérdés

Fad áfa-önellenőrzés Kérdés

Építőipari tevékenység folytatása esetén a telephely meghatározása Kérdés

Időjárás miatti leállás Kérdés

Román számlázás Kérdés

Megmaradt menetlevél eladása Kérdés

Ingatlankivitelezés – áfa Kérdés

Teljesítés helye földmérő szolgáltatásnál Kérdés

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

Iparűzési adó építőipari cégnél Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Cégünk tevékenysége: 6810 - Saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A kft. lakóparkban családi és ikerházakat épít, amiket magánszemélyeknek értékesít. Két kérdésünk az iparűzési adóra vonatkozna. Elsőként az adóalap meghatározásában kérnénk segítséget. Az értékesítés árbevételével szemben milyen csökkentő tételeket vehetünk figyelembe? Második kérdésünk az lenne, hogy a cég székhelye Pomázon található, de a házak építését Mogyoródon végzi, generálkivitelező igénybevételével. Mogyoródon nem rendelkezik telephellyel és Pomázon nem végez tevékenységet. Ebben az esetben hova kell megfizetni az iparűzési adót? Megosztás esetén milyen módszer használata szükséges az arányosításhoz? Válaszát előre is köszönve: M.Gabriella

Áfa - célkitermelőhely kialakítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég az alábbi tárgyban kötött szerződést alvállalkozójával: útépítéséhez kapcsolódóan célkitermelőhely előkészítését (humuszleszedés, terület-előkészítés, alkalmatlan anyag leszedése és deponálása), töltésanyag-kitermelés végzését a célkitermelőhely véglegessé vált komplex műveleti tervében foglalt előírásoknak megfelelően és a Bányabiztonsági Szabályzat betartásával, valamint a célkitermelőhely területén a szállító utak teljes karbantartását. A célkitermelőhely kialakítása bányahatósági engedélyhez kötött. A Bányahatóság engedélyezte a kérelemmel együtt beterjesztett komplex műveleti terv jóváhagyásával az ingatlanon célkitermelőhely létesítését és üzemeltetését. Szerződő felek belföldi adóalanyok. A célkitermelőhelyen kizárólag a tárgyi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges töltésanyag (homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag) kitermelése végezhető. A célkitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet az eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható állapotba kell hozni. 1. A munka építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e? 2. A célkitermelőhely kialakítása ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – minősül-e? 3. Jelen esetben a célkitermelő hely kialakítására kiadott bányahatósági engedély építési hatósági engedélynek minősül-e? 4. A fenti komplex ügylet egyenes vagy fordított áfás? Köszönettel!

Tárgyi eszköz vagy készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 2018. júliusban telephelynek szánt ingatlant vásárolt (120 000 000 forint). Az ingatlanban a korábbi tulajdonosok bérlői voltak, akikkel a cég megegyezett, hogy év végégig tovább bérelhetik az ingatlant. 2019. áprilisban, már a mérlegkészítés után megállapodott a bérlővel, hogy eladja az ingatlant neki, amely júniusban meg is történt. Az eredeti vásárlás célja a saját telephely, de dupla áron sikerült eladni. A kérdésem: Mikor kell kivezeti a tárgyi eszközt (adásvételi szerződés vagy a földhivatali törlés napjával)? Az ingatlant 2019-ben tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy készletként? Ha tárgyi eszközként, akkor gondolom az értékcsökkenés is figyelembe vehető. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Építőipari kivitelezés évfordulón átnyúló teljesítése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott egy építőipari cég, szerződést kötnek 2018. március 1-jén, amiben az áll, hogy 2019. 03. 31-éig egy csarnokot felépítenek. Számla kiállítására 2019. 03. 31-én jogosultak, teljesítési igazolás alapján. Az érték 20 millió forint. Az árbevételt hogyan kell könyvelni a 2018. és a 2019. évre? Elhatárolni vagy befejezetlen beruházásként elszámolni? Hogyan kell kontírozni? Köszönöm.

Iparűzési bejelenkezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég különböző településeken végez vakolási munkákat szerződés alapján. Egy településen több munkát is vállal különböző időszakonként, vagyis egy fővállalkozó, különböző időszakokban megbízza a céget egy településen családi házak vakolásával. A vakoló cégnek ezen településen iparűzési adó alá be kell jelentkeznie? Például a vakoló cég a településen egész év folyamán dolgozik, de mindig más-más munkákon, amelyeket kb. 25 nap alatt befejez, ilyenkor a cégnek ezeket a munkákat össze kell adni, és ez alapján be kell jelentkezni iparűzési adó alá, vagy mivel egy-egy munka időtartama nem haladja meg a 30 napot, ezért nem szükséges iparűzési adó alá bejelentkezni? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft