Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó egy kft.-nél munkaviszonyban munkát vállalna. Hogyan alakulna a járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, illetve átalányadózó egyéni vállakozóként? Maradhat-e átalányadózó egyéni vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Áfakörös, átalányadózó (40 százalék) ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó levonhatja-e a bevételei után fizetendő általános forgalmi adójából a beszerzéseire jutó (kifizetett) áfa összegét? Ha igen, milyen nyilvántartásra kötelezett? Segítségét előre is köszönöm! Üdv: Molnárné
Tisztelt Adózóna! 2015-ben a teljes évben szüneteltettem katás egyéni vállalkozásomat, azonban magánszemély átalányadózó őstermelőként volt 60 ezer forint bevételem termény értékesítéséből. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: – Jól tudom-e, hogy ha máshonnan nem származott jövedelmem, akkor ezt bevallanom sem kell 2015-re? Ha tényleg nem kell bevallani, akkor az adóhatóság honnan fogja tudni, hogy 2016-ban milyen járulékokat kell negyedévente bevallanom? Mert azt elviekben a 2016-os év jövedelme határozná meg. – Évente egy alkalommal értékesítek terményt egy magyarországi kft.-nek. Milyen típusú bizonylatot kell adnom a vevőnek? Adásvételi szerződés elég, vagy nyugtát/számlát kell kibocsátanom? Esetleg egyik sem és elég, ha a betétlapban jelzem az értékesítés tényét? Ez esetben a vevő hogyan tudja elszámolni a költségét? Köszönettel, Szentesi Péter
Áfakörös, átalányadózó (40 százalék) egyéni vállalkozó levonhatja-e a fizetendő áfájából a beszerzéseire kifizetett áfa összegét?
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozóként a munkaügyi központtól munkahely-megőrző támogatást kaptam. Ennek összegét be kell-e vallanom az 53-as adóbevallásomban? Szíves válaszát köszönöm.
2014. 01. 01-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagyok. 2016. 01. 01-től 552006 teáor egyéb szálláshely-szolgáltatással (rövid időre üdülési célra) tételes átalányadózó szeretnék lenni.A jogszabály szerint ez elkülönülten adózó jövedelem, ami évi 32 000 forint/szoba plusz eho és egészségügyi szolgjáltatási járulék a fizetési kötelezettség. Kérdésem: mit kell a tb-nek fizetni ezeken felül, például nyugdíjjárulék vagy egészségbiztositás stb., és ezt milyen formában? Illetve mikor kell bejelenteni a NAV-nak az adózási mód változását?
Tisztelt Szakértő! Főállású, átalányadós egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme a következőképpen alakul: január-március: 0 forint, április: 498 ezer forint. Januárban, februárban, márciusban megfizeti a garantált bérminimum után a járulékokat. Április hónapban a 498 ezer forint után kell megfizetnie azokat, vagy beszámíthatja az előzőleg megfizetett járulékok alapját, azaz a 366 ezer forintot, így a járulékalapja 132 ezer forint áprilisban? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó közúti fuvarozó egyéni vállalkozó 2008-ban tehergépjárművet vásárolt. 2013-tól kata szerint adózik. 2015-ben értékesíteni kívánja a gépjárművet. Köteles-e számlát kiállítani és katás bevételként figyelembe venni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta (most váltotta ki a vállalkozást). Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik havonta, ha nincs rendszeres bevétele? Például augusztus: 0 forint, szeptember: 70 000 forint, utána 0 forint. A 80 százalékos költséghányadot alkalmazhatja az adózásban? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó járulék- és adófizetésével kapcsolatban van kérdésem. A Tbj. törvény 31. §-a szerint az átalányban megállapított jövedelem után 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék fizetendő. A szociális hozzájárulásról szóló CLVI. törvény 458. §-a értelmében a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulás fizetése alól egy nyilatkozattétel esetén. A NAV 2013. júliusban közzétett tájékoztatója viszont gyökeresen ellentmond ennek: "2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni." Kérem szíves állásfoglalását a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózóra vonatkozó adó- és járulékterhekről. Köszönettel, Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Kiegészítő tevékenységű taxis egyéni vállalkozónak ez évben – számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt – át kell térnie az általányadózásból vállalkozói jövedelem szerinti adózásra. Eddig nem fizetett cégautóadót, ezután visszamenőlegesen is kell-e fizetni, illetve bevallani? Vagy a 2014. évre mentesül a cégautóadó megfizetése alól? A másik kérdésem, hogy a taxióra havi zárásának kilométerállása alapján és a NAV által megadott üzemanyagár + 9 forint költség figyelembevételével az üzemanyag- és a javítási költségeket elszámolhatja-e? Segítő szándékukat előre is köszönöm.
Átalányadózó egyéni vállalkozó elmulasztotta a nyugtaadást, amiért mulasztási bírság kiszabásával büntették 2014 évben. A határozatban nem szerepel, hogy az átalányadózói körből törlik, és az adóhivatali törzsadat-nyilvántartásban továbbra is átalányadózói bevallás típuskóddal szerepel. Kérdésem a Tisztelt Szakértőhöz, hogy jelen esetben az egyéni vállalkozónak az átalányadózás szabályai vagy a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint kell elkészíteni az szja-bevallását? Köszönettel: Eberhardt Károly
Átalányadózó egyéni vállalkozó a 2010. év óta nem az átalányadó-alap, illetve a garantált bérminimum, hanem emelt összeg, 156 000 forint után fizette meg a járulékokat. 2014. évben fordult a Nyugdijfolyósító Igazgatósághoz nyugdíj megállapítása céljából, ahol a kérelmét visszautasították. Indoklásuk, hogy önrevízióval módosítsa vissza az öt évben benyújtott bevallásait az átalányadó-alapra, mivel az után fogják megállapítani a nyugdíj összegét.. A vállalkozó kifogást nyújtott be az igazgatósághoz, mivel nem értett egyet az elutasítással. Válasz még nem érkezett. Az 58-as bevallás nyilatkozat adatlapján az átalányadózót kihagyták a magasabb járulékfizetés választásából, az őstermelő és a társas vállalkozó viszont nyilatkozatot tehet. A Tbj. 29. §-a nem ad iránymutatást átalányadózó esetében. Időközben a járulékfizetés felső határát is eltörölték, ami alapján véleményem szerint fizethet magasabb járulékalap után. A vállalkozó árbevétele bőven fedezetet nyújtott a befizetett járulékokra. Kérdésem: jogosan fizethet-e az átalányadózó magasabb havi járulékalap uán járulékot vagy ténylegesen önrevízióval helyesbítenie kell a 2010. év óta benyújtott bevallásait? Kérem szíves válaszukat. Tisztelettel: Andáné Németh Edit E-mail: andane@t-online.hu
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, akinek egy gyermeke van, igénybe tudja-e venni év közben a családi kedvezményt? Az egyéni vállalkozó esetében a tényleges vállalkozói kivét után tudja érvényesíteni, de mi a helyzet az átalányadós esetében? A 80 százalék költséghányad figyelembe vétele esetén a havonta számolt 20 százalék összevonandó jövedelemből? Válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó 2013-as év folyamán főállású alkalmazottat foglalkoztatott, költségeiről számlát kért. Átalányadózóként lényegesen több szja-t kellene fizetnie. Valamint tárgyi eszköz beszerzése és folyamatban lévő beruházása van. Kérdésem, hogy tud kijelentkezni az átalányadó alól, és mikortól? Előre is köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték