Tisztelt Szakértő! A telefonszámláknál a feltételezett magáncélú használat miatt a bruttó számla 20 százaléka után megfizetjük az szja és a szocho összegét. Az áfa visszaigénylésénél a teljes számlaértékre vonatkozóan alkalmazzuk a 70-30 százalékos arányt (a 30 százalékot nem igénylünk vissza), Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el? Válaszukat tisztelettel megköszönjük.
Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi láncértékesítés "A" szereplője: A(magyar)–B(holland)–C(német) Az áru (személygépkocsi) Magyarországról Németországba kerül közvetlenül, a számla útja Magyarország, Hollandia, Németország. Mivel a fuvar szervezője a német(C) partner, a teljesítés helye a fuvarozás megkezdédének helye, vagyis Magyarország. A magyar cégünk áfás számlát állít ki a B holland cégnek. A kérdésünk: A holland cég a felszámított áfát milyen módon igényelheti vissza Magyarországon? Milyen adminisztratív feladatai vannak a holland cégnek Magyarországon az áfa visszaigényléshez kapcsolódóan? Válaszát tisztelettel megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott 3 cég: A, B és C. A: magyarországi termelő cég. B: angol kereskedőcég. C: kínai csomagolóanyagot gyártó cég. "B" cég megrendelt csomagolóanyagot "C" cégtől. A "C" cég számlát állított ki "B" cég részére. Viszont "B" cég a csomagolóanyagot "A" cég részére szállította le. "A" cég kifizette a vámolás díját és az áruhoz tartozó áfa összegét. "B" cég azért kérte a szállítást a magyarországi céghez, mert azt szeretné, hogy ebben a csomagolóanyagban juttassa el "A" cég az általa gyártott termékeket "B" cég részére. Így nem kell duplán szállítani a csomagolóanyagot. "A" cég átszámlázhatja-e az áfa összegét és a vámolási díjat "B" cég részére? A befizetett áfát visszaigényelheti valamelyik cég? "A" és "B" cégek az áfabevallásban melyik oldalra (levonandó, fizetendő) tegyék be a megfizetett áfa összegét? Válaszukat előre is köszönöm!
Viszonylag kevés hazai cég szokta visszaigényelni a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfáját, helyette inkább bruttó költséget könyvelnek. Ennek fő oka, hogy a magyar vállalatok többsége nincs tisztában azzal, hogy a NAV-hoz egy elektronikusan benyújtott kérelem segítségével ez a tétel díjmentesen visszaigényelhető, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST sajtóközleményében.
Tisztelt Adózóna! A következő kérdéssel fordulok önökhöz. Egy magyarországi vállalkozás spanyolországi öntödétől vásárol öntvényeket. Az öntvények gyártásához egyedi öntőszerszámok szükségesek. A spanyolországi szállítónk legyártatta az öntőszerszámokat, és áfával kiszámlázta a magyarországi vállalkozás részére. A szerszámok Spanyolországban maradtak az öntödénél, mivel nélkülük az öntvények nem gyárthatók. Az öntvények elhagyják Spanyolország területét, a magyarországi vállalkozás telephelyén további feldolgozásra kerülnek, így közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülnek. Tekintettel arra, hogy a szerszámok az adóköteles tevékenység folytatása érdekében szükségesek, illetve jelentős összegű áfáról van szó, szeretnénk azt visszaigényelni. A visszaigényléshez rendelkezésre álló 19ELEKÁFA nyomtatványt kitöltöttük. A rendelkezésre álló termékkategóriák között szerepel szerszám, kódja 10.1. Sajnos Spanyolország esetében 10.1 kód nem megengedett. Milyen módon lehet az ELEKÁFA nyomtatványon a spanyolországi szerszám áfáját visszaigényelni? (Tekintettel arra, hogy a nyomtatványon nem lehet a fenti eszközöket besorolni, megengedik egyáltalán a spanyol szabályok, hogy ezt az áfát visszaigényeljük?) Ha nem lehet az ELEKÁFA nyomtatványon visszaigényelni, akkor mi ennek a módja? Regisztrálni kellene Spanyolországban áfaalanyként? Milyen nyomtatványt és hogyan kell kitölteni ehhez? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk lakóingatlant adott el, mivel nem választotta az adókötelessé tételt, az értékesítést adómentesen számlázta le. Kérdésünk, hogy az ingatlanközvetítő cég által az értékesítéshez kapcsolódóan leszámlázott díj áfatartalma visszaigényelhető-e? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! 2018. január hóra 5 millió áfa-visszaigénylése van az ügyfelemnek. A bevallási nyomtatvány első lapján jelöltem, hogy visszakérjük. A harmadik kockában [nyilatkozat az Art. 64. § (3) bek. szerint] nem x-eltem be, mert megbízható adózó. Úgy olvasom, hogy ott a kiutalási idő 30 nap, és felhívtam a NAV-ot is, ők is azt mondták, nem kell ebben az esetben tölteni. Válaszukat várom, nem lenne jó, ha emiatt 75 napra utalnák ki. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk havi áfabevalló. Nagy összegű import miatt többmillió Ft-os áfa isszaigénylésre leszünk jogosultak. Az import utáni vám- és áfafizetés augusztus hónapban megtörténik. A 09. 20-ai bevallásban szeretném visszaigényelni, a 45 napos kiutalási határidővel. Az Art. 37. § (4a) alapján a 08. hónapban visszaigénylésként szerepeltett számlák kiegyenlítése a feltétel, vagy ezt az időszakot megelőző összes korábbi szállítói számla is beletartozik? A bevallás benyújtásáig az összes 08. hóban szereplő visszaigénylésben szereplő számlát kiegyenlítjük. Vannak a korábbi időszakról ki nem egyenlített számlák. Várom válaszukat! Előre is köszönöm! Forró Erika
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: magánszemély generálkivitelezési szerződést kötött egy építőipari vállalkozóval a saját tulajdonában lévő építési telken olyan egylakásos lakóingatlan építésére, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Szerintem ebben az esetben az áfa mértéke 5% az áfatörvény 3. mellékletének I/51 pontja és a 10. paragrafus d) pontja alapján, mert ebben az esetben ez termékértékesítésnek minősül. A fentiek alapján a részszámlákat a kedvezményes áfakulccsal állítottuk ki. Most szeretném az anyagbeszerzés és az eladás különbözetéből adódó áfát visszaigényelni. Kérdezném, hogy helyesen jártam-e el?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem korábbi könyvelője a 2014-2015. évekre az éves bevallás helyett negyedéves áfabevallásokat nyújtott be, amit a NAV természetesen nem fogadott be. Ügyfelem könyvelője a bevallásokkal kapcsolatos NAV-értesítésekre nem reagált, emiatt ügyfelem adószámát felfüggesztették a 2016. évben. Ezután keresett meg ügyfelem. A negyedéves bevallásokat összesítve benyújtottam mindkét évre az éves bevallást, melyben az Áfa törvény szerint levonható adót nem tüntettem fel egyik évre sem. Ezek után ügyfelem visszakapta az adószámát. Kérdésem: a 2014-2015. évben keletkezett levonható áfát beállíthatom-e a 2016. évi éves bevallásba? Az Áfa törvény szerint a felfüggesztés után benyújtott első áfabevallásban állíthatom be a 2014-2015. évi levonható adót. Kérem, szíveskedjen ebben megerősíteni. Köszönettel: felsőszeri
Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi elszámolású havi áfaalany kifizeti november hónapban a decemberben esedékes, azaz decemberi teljesítésű számlát. Mikor igényelheti vissza az áfát? Novemberben vagy decemberben? Köszönettel
Tisztelt Címzett! Egy magánszemély, aki őstermelő jelenleg is, másik tevékenységet is végzett. Mindkét tevékenység végzését általános szabályok szerinti áfaalanyként végezte 2016. dec. 31-éig. 2016. december 31-ével az egyéni vállalkozói tevékenységet megszüntette, az őstermelésre 2017. jan. 1-jével kompenzációs felár mellett alanyi mentességet választott. A gondunk az áfa: jellemzően az őstermelőnek ez esetben a fordított áfa miatt visszajáró áfája van. A probléma az, hogy a 2016. IV. negyedév végéig – mivel negyedéves bevallóról van szó, – nem jött össze a 250 000 forint visszaigényelhető áfa. Nem sok, de hiányzik belőle. Ugyan az egyéni vállalkozás jogutódlás nélkül az év utolsó napján megszűnik, de az őstermelés folyamatosan megy tovább, ahol már nem lesz áfafizetési kötelezettség.Visszakérhetjük ezt az áfát? Mert ha nem, akkor ez az őstermelő számára elveszett lesz, mert elévül. Úgy érzem, hogy ezekkel az átállási szabályokkal az áfatörvény nem foglalkozik kellő mértékben. Vagy tévedek?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy áfakörös egyéni vállalkozó 2017. január 01-jétől alanyi mentességet választott, a 2016 márciusában beszerzett tárgyi eszköz visszaigényelt áfájának az 1/5 részét 2017 decemberében kell-e bevallania fizetendő áfaként, vagy már a 2016. évi utolsó bevallásban is?
Tisztelt Szakértő! 1 db bruttó 100 millió forint értékű gyártó berendezést, azaz tárgyi eszközt vásárolnánk. Aki a tárgyi eszközt legyártja és leszállítja majd nekünk, 5 részletben előre kéri a tárgyi eszköz árát. Esetünkben havonta 20-20 millió forintot. A tárgyi eszköz részünkre történő átadása az utolsó részlet kifizetését követően lesz majd esedékes. A tulajdonjog az eszközzel együtt száll át majd ránk. Milyen módon tudjuk a részletfizetéseket úgy teljesíteni, hogy az áfáját is vissza tudjuk igényelni a kifizetés hónapjára? Jól gondolom-e, hogy itt részletfizetésekben nem célszerű megállapodni és így is számlázni, mivel ez a gép természetben nem osztható, tehát részteljesítések sem történhetnek. Ha előlegként kerül a 4 db 20-20 millió forint leszámlázásra (az 5. részletnél kerülne a végszámla kiállításra), akkor ezt a pénzügyi teljesítések hónapjában visszaigényelhető áfaként elszámolhatom az áfabevallásban? A cél az, hogy ne a tárgyi eszköz fél évet követő leszállításakor tudjuk az egész áfát elszámolni, hanem előlegek fizetésekor, a likvidítási problémák elkerülése végett. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a szakmai véleményét: Egy cég szakmai konferenciát szervez. HR-t érintő tág spektrumon minden témában, a helyszín San Francisco-ban, Kaliforniában lenne. A rendezvényre több száz fő vendéget várnak, akik jellemzően nagyobb cégek képviselői, magánszemély nem vesz részt a konferencián. A szervezés és az eladások Magyarországról történnek, helyben csak a konferencia idejére jelenne meg a cég (2+3 nap), illetve az alvállalkozókkal kötendő szerződések, illetve helyszínbejárás idejére. A konferencia keretein belül egyéb materiális termék nem kerül értékesítésre. A kérdéseim a következők lennének: 1.) Az értékesítések után (mint magyar cég) kötelesek lesznek helyben VAT-t/sales tax-et fizetni bármilyen USA-beli adóhatóságnak? 2.) A kinti költségek kifizetésekor befizetett sales tax-et vissza tudják-e igényelni, amennyiben igen, milyen feltételekkel? 3.) A kint folytatott tevékenység miatt köteles lehet a vállalat bármilyen egyéb adó megfizetésére (direkt adók)? 4.) A konferencia idején a cég kint dolgozó alkalmazottai után köteles-e személyi jellegű adókat fizetni az amerikai hatóságoknak? 5.) A fenti kérdések alapján előnyösebb vagy kockázatkerülőbb lehet-e ugyanezt a konferenciát egy kinti leányvállalaton keresztül lebonyolítani? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték