Társaságunk egy szerb (nem közösségi) magánszemélynek értékesít egy nagyobb gépet, amit ő visz ki Magyarország területéről. Erre az ügyletre nem vonatkozhat a külföldi utas áfa, mivel nem útipoggyászról van szó. Ha igazolja a vámhivatal által a kiléptetést Magyarország területéről, számlázhatok-e neki áfamentesen, illetve, ha nem, akkor ő visszakaphatja-e a magyar áfát valamilyen formában?
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes kft. 2 évvel ezelőtt vett egy kis üzlethelyiséget magánszemélytől, áfamentesen. Most értékesítéseni szeretné. Jól tudom-e, hogy a kft. is áfamentesen adja el az ingatlant? (Ezidáig bérbeadta az ingatlant, szintén mentesen.) Az ezért kapott bevétel beleszámít-e a 6 millió forintos bevételi értékhatárba? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Egy magyar, általános szabályok szerinti áfaalany kft. szoftvert állít elő. Ezt értékesíti (interneten történő letöltés révén adja át) egy ír adóalany cég részére. Nemcsak a szoftver felhasználói jogát, hanem magát a szoftvert, mint digitális terméket értékesíti, azaz a vevő a szoftvert, mint részprogramot beépítheti bármely, saját maga által készített szoftverbe. Ez esetben 27 százalékos áfával növelten vagy áfamentesen kell számlázni a magyar kft.-nek az ír EU-s adóalany cég részére? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Devecser Károly
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2004-ben megvásárolt egy telket, amin – külső vállalkozók, kivitelezők közreműködésével – egy 25 lakásos társasházat épített eladás céljából. A lakóingatlanok mellett még kialakítottak 25 garázst és 25 tárolót is, melyeket szintén eladási célból építettek. Az épülő beruházáshoz kapcsolódó számlák áfatartalmát a cég folyamatosan visszaigényelte. A beruházás elkészült, megszületett a jogerős használatba vételi engedély 2007 novemberében. Ezután a cég elkezdte értékesíteni az ingatlanokat áfával növelt értéken mindaddig, amíg az ingatlanok az áfatörvény 86. §-a alapján új ingatlanoknak minősültek. Azonban történtek 2010-ben is ingatlanértékesítések (lakás, tároló, garázs), melyek már áfamentesek voltak, mivel az eladások két éven túl történtek, a jogerős használatba vételi engedélytől számítva. A kérdésem arra vonatkozna, hogy keletkezik-e a cégnek pótlólagos áfafizetési kötelezettsége a 2010-ben áfamentesen eladott ingatlanok után? Illetve, ha igen, akkor mi lenne az áfa alapja (az eladási ár vagy az egy négyzetméterre kiszámított átlagár – amit elég nehéz meghatározni, mivel egy lakás négyzetméterára magasabb, mint egy garázsé)? A cég 2009 novembere után (amikor letelt a 2 év) a bejövő számláit bruttó módon könyveli (áfásan), bevallásaiban levonható adót nem szerepeltet. Válaszát nagyon szépen köszönöm!
"X" Kft. 2003. 01. 06-án vásárolt egy telephelyet, melynél a felépítmény áfáját (12,5 millió forint) visszaigényelte, és folyamatosan áfás tevékenységhez használta. 2013. 01. 04-én beolvadt az "Y" Kft-.be, az ingatlan 2015. 01. 07-én eladásra került, a nyilvántartás szerint van egy 16 millió forint értékű terület (mely áfamentes volt) és van a felépítmény. Kérdésem az , hogy ezen előzményekkel az értékesítés áfás? Ha igen, akkor az egész vételár az? Az adásvételi szerződésben erre vonatkozóan nincs utalás, egy összeg szerepel benne.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság EU-n kívüli vevője felé kártyaterméket értékesít. Az alapkártya önmagában nem kerül kiszállításra, de annak legyártását követően a termék raktárban tárolásra kerül, és tárolási nyilatkozattal a vevő részére kiszámlázzuk. Később kerül a kártyatermék megszemélyesítésre, és folyamatosan – a vevő jelzése alapján – részletekben kerül kiszállításra EU-n kívüli szállítási címre a már megszemélyesítéssel ellátott kártyatermék. A kérdés az, hogy a tárolási nyilatkozat alapján kiállított számla is áfamentes, annak ellenére, hogy ekkor még a termék (alapkártya) nem hagyja el Magyarországot? Ha adómentesen számlázható a tárolt alapkártya, van esetleg törvényi határidő arra, hogy mikor kell, hogy legkésőbb elhagyja a termék az országhatárt? Előre is köszönöm!
Ügyfelem szerződést kötött egy harmadik országbeli társasággal berendezések létrehozására, amely ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. A teljesítésben magyar alvállalkozó is részt vesz. A projekt keretében az alvállalkozó végzi a tervezéssel, építéssel, telepítéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos munkákat, valamint átadja a fővállalkozónak az anyagokat és a tervdokumentációt. A szerződés szerint az alvállalkozó felel minden anyag beszerzéséért, szállításáért, fogadásáért és tárolásáért. Ezeket az anyagokat a projektben kizárólag az alvállalkozó használja fel, tehát a szerződésben vállalt munka teljesítése lehetetlen az anyag felhasználása nélkül. Az anyagot közvetlenül a külföldi fél szállítja ki, és vámoltatja. Az alvállalkozóval kötött szerződésben a következő szerepel: Szerződés tárgya: szolgáltatás nyújtása a projekt keretében Ár: Anyag: X Ft + ÁFA Szolgáltatás: Y Ft ÁFA területi hatályán kívüli Kérdésem : Az önök véleménye szerint megfelel-e az áfatörvény előírásainak az ilyen jellegű szerződés, ahol az anyag áfabeli megítélése eltér az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás áfa minősítésétől?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság évekkel korábban lízingelt (nyílt végű pénzügyi lízing) egy kisbuszt, mivel taxiszolgáltatást kívánt végezni. Úgy tudom, hogy a lízingdíj áfaja levonható lett volna olyan arányban, amilyen arányban a gépjárművet a vállalkozási tevékenységhez használja. A vállalkozás – sajnálatos módon – nem tudta beindítani a taxiszolgáltatást, így a buszt nem használta a vállalkozási tevékenységhez, így az áfát sem vonta le. 2015-től a vállalkozás kilép az áfa hatálya alól, és várhatóan értékesíti a buszt. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben megteheti-e, hogy áfa felszámítása nélkül állít ki számlát? Előre is köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel, Szűcs Csilla
2015-ben már elmúlik 5 éve, hogy adókötelezettséget választottunk az ingatlanok tekintetében – így visszatérnénk az adómentesség választásához. 14 évvel ezelőtt beszerzett ingatlant próbálunk értékesíteni. Mivel a beszerzésekor még nem volt mentes az adó alól az ingatlan-értékesítés, jól véljük-e, hogy nem kell a beszerzésekor visszaigényelt áfát visszafizetnünk? Vagy ennek esetében is meg kell-e fizetni az egyhuszad rész fennmaradó 6 évre vonatkozó részét? Vagy a 6 évből csak 5 évben lett volna adómentes, ezért csak 1 évre jutóan 1/20-ad áfarészt kell visszafizetnünk? Az ingatlanra ráfordítások (például tatarozás) visszaigényelt áfáját is – úgy véljük, az 5 év alatti ráfordítást kell csak figyelembe vennünk, amióta adómentesség helyett adókötelezettséget választottunk. Ezekre évenként kell-e kiszámítanunk, hogy hány huszadrészét kell például az adott ingatlan tatarozása áfájának visszafizetni? Ha az adómentességet választjuk a jövő évtől, akkor a másik (nem eladandó) ingatlanokra költött ráfordítások áfáját is ugyanígy számolva vissza kell fizetnük? Köszönettel várjuk válaszukat, hogy jól gondolkodunk-e.
Tisztelt Szakértők! Ha evás egyéni vállalkozóként áfás számlát állítok ki (távközlési szolgáltatások értékesítése), hogyan tudom megoldani, és mennyit kell utána adóznom, ha további tevékenységként, függő ügynökként pénzügyi szolgáltatást (lakáskassza) értékesítenék egy nagy bank számára? Ott a jutalékra nincs áfa.
Tisztelt Szakértő! Belföldi adóalanyként romániai megrendelőnek fotopolimert gyártunk, melyre ezután nyomtatunk és a terméket nem közvetlenül a megrendelőnek, hanem egy másik magyarországi cégnek adjuk át, amely ebbe a fóliába csomagolva szállítja a termékeit Romániába, román nyelvű felirattal a megrendelő részére. A megrendelő felé adómentesen vagy áfa felszámításával számlázhatunk? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy volt evás vállalkozás áttért a Tao tv. hatálya alá, az evás időszakban vásárolt 1 darab tehergépkocsit (áfás, amelynek az áfáját értelemszerűen nem lehetett levonandóba helyezni) bruttó értéken aktiválta az eszközei között. Áttérés után (most) értékesíteni szeretné. Áfás számlával vagy mentesen teheti ezt meg?
A vállalkozás magánszemélyektől felvásárol lakóingatlanokat, azt felújítja, továbbértékesíti magánszemélyek felé. Az ingatlanon végzett tevékenység nem hatósági engedély köteles. Példa: vásárlás 20 millió ft, felújítás költsége 10 millió ft+ áfa (áfa levonható vagy költség?), értékesítési árbevétel 40 millió ft, mely véleményem szerint áfamentes. Jól gondolom? A válaszukat törvényi hivatkozással kérem. Lieb M.
Tisztelt Szakértő! Számlázással kapcsolatosan szeretném kérdezni az alábbiakat: magyar fuvarozó cég egy magyar cégtől árut visz ki Szerbiába. Az árut itt, Magyarországon vámolták el. Tehát az unió területén vámolt árut szállítottak ki unión kívüli országba. A kérdés az, hogy a fuvardíjat áfásan, vagy áfamentesen kell kiszámlázni a magyar fuvarozó cégnek? Ha mentesen kell, akkor milyen jogszabályi hivatkozást kell a számlára írni. Köszönöm szépen a segítségüket!
Egy közösségi tagállambeli "A" cég terméket vásárol magyarországi "B" cégtől, a terméket pedig a magyarországi "C" céghez szállítja bérmunkára. Majd "C" cég – a bérmunka elvégzése után – a készterméket kiviszi Magyarországról “D” külső fuvarozó igénybevételével. Hogyan kell számláznia "B" cégnek "A" cég felé? Élhet-e a közösségi értékesítésekhez kapcsolódó fordított áfa alkalmazásával abban az esetben, ha a termék nem kerül ki azonnal az országból, csak a "C" társaság által a terméken elvégzett bérmunkát követően? Milyen igazolást kell bekérnie “B” cégnek a bérmunkáztató “A” cégtől, illetve a bérmunkát végző “C” cégtől ahhoz, hogy igazolhassa a közösségi adómentes értékesítés alkalmazását?
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték