Kedves Szakértő! Cégünk ipari tevékenységgel foglalkozik, de most az alaptevékenységtől eltérően vásárolt egy versenylovat, versenyeztetési, majd később fedeztetési célzattal. A vásárlásról kiállított számla áfatartalmát társaságunk levonható adóként kezelte, és az adóhivatal ezt most vitatja. Jogosan teszi? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Állásfoglalást szeretnénk kérni a következő kérdésben: Cégünk külföldi rendszámú személygépkocsit bérel külföldi, közösségi adóalanytól. Nyílt végű lízingről, tartós bérleti díjról van szó. Szeretnénk tudni, hogy a bérleti díj áfáját levonhatjuk-e? Ennek levonási jogát kell-e valamilyen dokumentummal alátámasztanunk, vagy elég annyi, hogy mi a szóban forgó személygépkocsit csak üzleti célból használjuk? Ha nem vonhatjuk le az áfát, akkor viszont a 1465-ös áfabevallás mely soraiban kell ezt a szolgáltatás-igénybevételt feltüntetnünk, illetve az A60-as összesítő nyilatkozatot ki kell-e töltenünk? Szíves állásfoglalásukat előre is köszönjük!
A kérdésem a 2014. évi áfabevallás kitöltéséhez kapcsolódik. Az áfatörvény 124. § 4. bekezdés alapján "nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka". A bevallás kitöltési útmutatójában nem szerepel ez a paragrafus, a telefonra vonatkozó paragrafus viszont igen, melyet a 66. sorban kell szerepeltetni. Ebből én arra következtetnék, hogy a 66. sorba kell írni a gépjármű-fenntartás szolgáltatáshoz kapcsolódó levonható áfa összegét is. Jól gondolom? Köszönettel.
Egy társaság 2003-2004-ben földterületeket vásárolt, melynek célja idősek otthonának építése – későbbiekben működtetése – volt. 2004-2007 években készültek ehhez szükséges tervek, melyet a könyveiben a befejezetlen beruházások számlán tart nyilván a cég. Bevallásában ezeknek a számláknak az áfáját levonta. Mivel az építkezés megfelelő tőke hiányában nem kezdődött meg, mára világossá vált, hogy a beruházás nem valósulhat meg. Ezért a társaság eladja az ingatlant. Az egyértelmű, hogy a tervek költségeit ki kell vezetni, de mi a sorsa ennyi idő után a levont áfának? (2007-es az utolsó tervezői számla.) Vissza kell fizetni teljes egészében? Vagy időarányosan? Nem igazán találtunk az esetünkre konkrét megoldást.
Tisztelt Szakértő! Az eladó kft. az áfa általános szabályai szerint adózik az ingatlanai után, tehát nem jelentkezett be az áfatörvény 88. §-a alá. Ingatlant (nem lakóingatlant) értékesít 105 millió forint értékben, a kiállitott számla áfát nem tartalmaz. A vevő társaság csoportos adóalany, 4-es áfakóddal. Bejelentkezett az áfatörvény 88. §-a alá ingatlan vonatkozásában. A fenti számlánk kiegyenlítése úgy történik, hogy kapunk 55 millió forintot és 50 millió forint értékű ingatlant, melyről a vevő állít ki számlát, a bejelentkezés alapján forditott áfás megjelöléssel. A számla alapján a forditott áfát a bevallásunkban fizetendő áfaként feltüntetjük, ugyanakkor levonásba is helyezzük, mint a gazdasági tevékenységünk folytatásához szükséges tárgyieszköz-beszerzés áfája. Így helyesen járunk el? Levonásba helyezhetjük az áfát annak ellenére, hogy az ingatlan-értékesítésre nem jelentkeztünk be a 88. § hatálya alá? Várom mielőbbi szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég egy kivitelezése után pár évvel korábban bankgaranciát helyezett letétbe. Most lehívtak belőle – a fővállalkozó tájékoztatása szerint – 600 ezer forint + áfa összeget, mivel olyan javítási munkálatokat kellett elvégezni a fővállalkozónak, melyek garanciális okokra vezethetők vissza. Erről számlát kértem, hogy elszámolható legyen, de a fővállalkozó könyvelője szerint erről ő nem köteles számlát adni, de attól az áfa levonható. Kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van-e, valóban nem köteles számlát adni a fővállalkozó a bankgaranciás lehívása után?
Az adócsalók ellen használt teljes fegyver-arzenáljától nem fosztotta meg az Európai Bíróság a NAV-ot, de a korábbinál macerásabban tagadhatja meg az áfalevonás jogát az adózóktól.
Egy társaság, melynek főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele, megvásárolt 2013-ban egy lakóingatlant továbbértékesítésre, melynek ő az első használatba vevője, de a használatba vételi engedély és az értékesítés között már eltelt 2 év. Az eladó élt választási jogával és adókötelessé tette az ingatlanértékesítéseit, így fordított adós számlát állított ki. A társaság továbbértékesítette a lakóingatlant, de ő nem tette adókötelessé, így értékesítéséről adómentes számlát állított ki a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel 86. § alapján. Kérdésem, hogy a lakóingatlan vételekor, amikor is fordított adós számlát kaptam, levonhatom-e az áfát, annak ellenére, hogy én adómentesként számláztam tovább? Köszönöm válaszát!
Közösségen belüli tárgyi eszköz beszerzése történt meg egy áfakörös kft.-ben. A kft. a tárgyi eszközt eladja. Így fizetendő áfája keletkezik a tárgyi eszköz után. A levonható áfát arányosan levonhatja?
Tisztelt Szakértők! Kérdésem az lenne, hogy annak az autónak, amely az Szja tv. 3. § 45. pontja alapján nem minősül személygépkocsinak ( ill. vtsz:8703), amennyiben azt az adót átszerelik gázüzeművé, annak a szerelési-átalakítási-vizsgáztatási-ügyviteli stb. költségeinek az áfája levonható-e (gondolom igen, de inkább megkérdezem), és az adógáz áfája legyen az lpg vtsz: 2711, vagy esetlegesen más bioüzemanyag tankolás áfája, ha jól gondolom, levonható, ugye? (persze minden, ami nem tartozik a motorbenzin vtsz 2710 11 41-45-49-59 alá). Van-e esetleg olyan kitétel, amire figyelni kell? Várom válaszukat, köszönettel: Péter Andrea
A vállalkozás személygépkocsikat vesz bérbe egy flottakezelő cégtől. Operatív lízingről van szó! A bérleti díj és a cégautóadó is Áfa-s összeggel kerül kiszámlázásra.Kérdés: levonható-e az Áfa összege?Köszönöm válaszukat.Votisky András
Áfatörvény viszonleladókra vonatkozó adólevonási joggal kapcsolatban kérném a véleményét, különösen a kövzetett költségekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban sajnos többféle állaspont látott napvilágot akár szakmai fórumokon is.
Amennyiben egy cég nem teljesíti nyilvántartási és bevallási kötelezettségeit, megszegi a tagállamokra vonatkozó előírásokat. Kérdés, hogy emiatt megfoszthatják-e a társaságot adólevonási jogától. Ezt vizsgálta az Európai Bírósdág egyik ítéletében. De mi az APEH gyakorlata a hasonló ügyekben?
Az áfa levonása és a formai követemények: mit gondol erről az Európai Bíróság és mit a magyar Pénzügyminisztérium? A tartalmi és az alaki követelmény mire elég az unióban és mire Magyarországon?
A Fővárosi Bíróság először mondta ki ítéletében, hogy közösségi jogba ütközik az APEH-regisztráció előtti áfalevonási tilalom. A Mecanova OY és az APEH perében, a finn társaság javára hozott ítélet a szakértők szerint precedensként szolgálhat számtalan hasonló ügyben, amelyek ezután kerülnek tárgyalásra – olvasható a KPMG közleményében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték