57 találat a(z) áfaarányosítás cimkére
Áfaarányositas
Kérdés
Sportszolgáltató cég áfabesorolása
Kérdés
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Áfaarányosítás 2020
Kérdés
Ügyfelemnek 2018-ban adómentes értékesíte is volt. 2019-ben a levonandó áfát a 2018-as végleges arány szerint számoltam el 11 hónapon keresztül, a 12. hónapban korrigáltam. 2019-ben az áfa 100%-a levonhatóvá vált, nem volt adómentes árbevétele. 2020-ban várhatóan lesz ismét adómentes bevétele. Tehetem-e, hogy a 2019. év alapján 11 hónapon keresztül nem arányosítom a levonható áfát, csak a 12. hónapban korrekció alapján? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Lakóingatlan bérbeadása és értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, hogy van egy "X" Kft. , aki áfaalany, de a lakóingatlan bérbeadásra és értékesítésre nem jelentkezett be áfa körbe. 1. Az esetben ha megbíz ez a kft. egy generálkivitelezőt egy lakóingatlan kivitelezésére (bejelentésköteles), akkor fordított áfás számlát állít ki a kivitelező, vagy sem az adott kft. részére? Illetve a kivitelező az alvállalkozóitól fordított áfás vagy egyenes adós számlát fogadhat be? 2. A kivitelező folyamatosan lejelenti a részszámlákat az online rendszerben, azonban X Kft. nem jelenti az M-es lapokon, mert le nem vonható az áfatartalma, mivel lakóingatlan kivitelezéshez kapcsolódik és azt nem tette adókötelessé. Helyesen jár így el? 3. Minden egyéb esetben áfaarányosítást kell végeznie az egyéb költségeknél például könyvelési díj stb? Válaszát előre is köszönöm!
Áfaarányosítás 142. § szerinti bevétellel együtt
Kérdés
T. Szakértől! Cégünk végez egyenes áfás (27 százalékos) tevékenységet, tárgyi adómentes 6. § (1) biztosításügynöki jutalékot és 142. § munkaerő-kölcsönzést, ami FAD-os. Az lenne a kérdésem, hogy a számlálóban (és ezáltal a nevezőben is) szerepeltethető-e a fordított áfás munkaerő-kölcsönzés árbevételének összege is; hiszen tulajdonképpen az is adóköteles , csak a vevő fizeti; illetve ha ehhez a bevételhez levonható áfa van, akkor ugyanúgy levonható az egyéb feltételek fennállása esetén (akár még az építőiparban is).. A 86. § (1) bek. állandó jelleggel végezzük, azt azért számoljuk bele. Tehát teljesen egyenértékűként a 142. § szerinti árbevételnek is benne van a helye, akár az összes többi adónál. Köszönettel PA
Szakképző tanulók cafetériájának áfája
Kérdés
Egy gazdasági társaság középiskolai tanulók gyakorlati képzésében vesz részt oly módon,hogy a tanulók bekapcsolódnak a társaság gazdasági tevékenységébe, a képzés során a tanulók által előállított terméket, nyújtott szolgáltatásukat az őket foglalkoztató gazdasági társaság, ellenérték fejében értékesíti, ezért a tanulók oktatásához beszerzett anyagok a gazdasági tevékenységét szolgálják, a felmerült előzetesen felszámolt adó véleményünk szerint levonható. Ezek a tanulók tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésben vesznek részt, a gazdasági társaság szakképzési hozzájárulási kedvezményt vesz igénybe. Kizárólag az oktatáshoz használt beruházások után nem igényli vissza az áfát a gazdasági társaság. A tanulók szakácsnak, pincérnek, rendezvényszervezőnek tanulnak, és részükre cafetéria keretében a gazdálkodó szervezet helyben meleg étkezést biztosít, mely után sem szja-, sem eho-fizetési kötelezettség nem terheli a kft.-t az idei évtől életbe lépő jogszabályi változások alapján. Ez utóbbi okból merült fel még a kérdés, hogy a gazdasági társaság visszaigényelhető áfáját arányosítani kell-e? Ha igen, akkor az arányszámot milyen tételek befolyásolják? Az adómentesen nyújtott melegétkezés pénzben kifejezett értéke nettó módon van megállapítva, s ezt kellene a mentes bevételnek tekintetni, illetve ezt az összeget növelné-e még a szakképzési hozzájárulási kedvezmény, vagy a helyben fogyasztott melegétkezés nettó értékére kellene felszámítani az 5 százalékos áfát?
Áfaarányosítás horgásztónál 2.
Kérdés
Tisztelt dr. Bartha László! Hivatkozva az "Áfaarányosítás horgásztónál" kérdésemre, még az merült fel bennünk, hogy ha valaki nem horgászati területi jegyet, hanem csak halat kíván vásárolni, és azt a tulajdonos fogja ki, akkor a halat milyen áfával értékesíti? Illetve ebben az esetben felmerülhet-e az előzetes felszámított haltelepítés áfaarányosítása? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Áfaarányosítás jogutód esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan áfaarányosítással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ha egy cég átalakul kedvezményes átalakulás keretében, kiválással, a kiváló cég vitte az egyik ingatlant, mely esetében a jogelőd élt az áfalevonási joggal az üzembe helyezéskor. Kérdésem, hogy a 240 hónapos figyelési időt hogyan kell számolni? A kiváló társaság cégbejegyzésének napjától, vagy a jogelőd aktiválási napjától?
Áfaarányosítás horgásztónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó horgásztavat üzemeltet, amelyen az eladott területi horgászjegy 2017. 01. 01-jétől ingatlan bérbeadásnak minősül, így az áfa tv. 86. § (1) bek. l. pontja alapján adómentes. A vállalkozó ezen tevékenység mellett áfaköteles fémipari szolgáltatást is végez, valamint a tónál büfét üzemeltet. A fémipari szolgáltatáshoz és a büféhez való beszerzések előzetes áfát tartalmazó számlái elkülöníthetők. Az el nem különíthető számlák áfáját arányosítjuk. A kérdésem az lenne, hogy a tóba telepített hal előzetesen felszámított áfája levonható, nem vonható le vagy arányosítható? Az áfabevallási határidőre figyelemmel várom mielőbbi válaszukat! Tisztelettel: Bodolai Marianna
Nonprofit kft. áfaarányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségét kérni. Adott egy nonprofit kft., melynek bevételei: - 5%-os áfával könyvértékesítés - 27%-os áfával rendezvényre belépőjegy - áfamentesen tagdíjbevételek - áfamentesen adomány A legnagyobb bevétel természetesen az adományokból van. De a működésükhöz áfásan bérelnek irodát, áfás a web-üzemeltetés stb. Mi a helyes eljárás? Arányosítani kell a visszaigényelhető áfát a kapott adományok miatt? Sajnos nem tudjuk elkülöníteni az áfás bevételekhez tartozó kiadásokat, mivel ezek jobbára működési költségek. Köszönjük szépen a tájékoztatásukat!
Áfa arányosítása
Kérdés
A gazdasági kamarák önkéntes tagdíjat és kamarai törvény alapján kötelező gazdasági kamarai hozzájárulást szednek be. Ezekről úgy gondoljuk, hogy nem tekinthetők az áfatörvény 13. paragrafusa alapján szolgáltatás ellenértékének, ezért gazdasági tevékenységnek sem. Ebből következően nincs áfafizetési kötelezettség, és ehhez kapcsolódó áfalevonási jog sem. A kamarának azonban vannak adóköteles bevételei, oktatás, terembérlet, rendezvényekre belépődíjak stb. Ezek miatt áfaalany. A kamara épületeiben folyik adóköteles és áfa hatályán kívüli tevékenység is, ezért arányosítással, bevételarányos képlettel (áfatörvény 5. számú melléklete) számítja az arányszámot. Az a kérdés merült fel, hogy a nevezőben rontó tényezőként figyelembe kell-e venni a kamarai tagdíjat és hozzájárulást? A kérdés azért merült fel, mert az áfatörvény 123. paragrafusa szerint a levonásra jogosító és nem jogosító termékértékesítések és szolgáltatásnak betudható részben vonható le az adó. Az áfatörvény 5. számú melléklete is szolgáltatást említ. A kamarai tagdíj és hozzájárulás pedig nem szolgáltatás. Figyelembe kell-e venni az arányszám képletében a nevezőben a kamarai hozzájárulást és tagdíjat?
Áfaarányosítási módszer választása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy cég 2015-ben nyíltvégű pénzügyi lizing szerződés keretében beszerzett egy személygépjárművet, amelyet az ügyvezető magáncélra is használ. 2015 évben a számlákban lévő áfát az útnyilvántartás szerinti vállalkozási célú kilométer és a futott kilométer arányában vonta le. Ezt az arányszámot göngyölítve minden hónap végén megállapította és a számlán szereplő áfát, ezzel beszorozva megkapta a göngyölített levonható áfát és ebből kivonta az előző havi bevallásokban már érvényesített levonható előzetes áfarészeket. Év végére megkapta az addigi vállalkozás érdekében megtett kilométerek arányszámát. Ez a konkrét esetben 91 százalék. Kérdésem, hogy 2016 évben, év közben, használhatja ezt az előző évi arányszámot ideiglenes arányszámként a havi bevallásaiban, az áfatörvény 5 sz mellékletének (9 a.) pontjában foglaltak szerint, majd év végén az utolsó bevallási időszakban elvégezve a végleges arányszám megállapítását és a bevallásban elvégezve a korrigálást az ideiglenes és a végleges levonható áfa között? Válaszát előre is köszönöm.
Áfaarányosítás, le nem vonható áfa könyvelése II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a részletes válaszát, de most teljesen elbizonytalanodtam! Ha jól értem év végén a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközöket is. Áfa nélküli nettó értéken kell aktiválni, és az előző évek év végi korrekcióját is egyéb ráfordításra kell könyvelni. Az egyéb anyagokra és szolgáltatásokra meg év végén az arányosan le nem vonható áfát kell költségként visszakönyvelni? Előtte a tárgyi eszközök vonatkozásában teljesen más választ kaptam az Adózónán. Csatolom a korábbi kérdésemet és szakértőjük válaszát is. "Kérem segítségét a helyes elszámoláshoz. Adott egy cég, amely 2008-2011. év tekintetében tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet folytatott, de szerencsére ebben az időszakban nem volt tárgyieszköz-beszerzése. 2012. és 2013. évben csak adóköteles tevékenységet folytatott, így az áfát teljes egészében levonta, az eszközöket nettó értéken aktiválta. 2014-2015. évben ismét vegyesen történt az értékesítés, így az arányosan le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között számoltuk el, az eszközöket nettó értéken aktiváltuk. Évente más és más a megosztási arány, így év végén a tárgyi eszközökre vonatkozó (10 ezer forintot meghaladó) korrekciót is elvégeztük az év végi áfabevallásban. Elég-e a különbözetet az egyéb bevételek vagy ráfordítások között elszámolni, vagy évente kell korrigálni a tárgyi eszközök bruttó értékét? Remélem, jól tudom, hogy 60. hónapon keresztül kell év végén megvizsgálni az eszközök áfáját, és csak azon eszközökre vonatkoztatva, melyek december 31-én állományban vannak. (nem kerültek eladásra vagy selejtezésre). Hogyan kell kiszámolni akkor a levonható áfát, ha egy hároméves eszközt értékesítünk?" SZAKÉRTŐJÜK VÁLASZA: "Évente kell korrigálni a tárgyi eszközök értékét, a figyelési időszak hatvan hónap és az év végén állományban lévő eszközöket kell figyelembe venni, az év közben értékesítésre kerülő eszközök esetén az értékesítéskor kell ezt megtenni. Üdvözlettel: Kneitner Lea Tilea Tanácsadó Kft."
Értékesítés megoszlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tárgyi adómentes tevékenységet (járóbeteg-ellátás) és áfás tevékenységet is végez. Ezzel kapcsolatban a szállítónál hogyan kell elkülöníteni a számlákat, és mire kell áfaarányosítást számolni? Köszönettel: Ildi