Luxemburgi székhelyű holding részére nyújtott szolgáltatást közösségi adószámmal rendelkező magyar ügyvédi iroda. A luxemburgi holding – információnk szerint – nem alanya a kinti áfának, nincs közösségi adószáma sem, de adóazonosító jele van. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben 27 százalékos áfával kell kiállítanunk a számlánkat, és Magyarországon kell megfizetnünk a forgalmi adót? Köszönöm: mikro
A vállalkozás apportként vitte be a gépkocsit a cég indulásakor. Utána pénzben megváltotta az apport értékét, és így tárgyi eszközként, de már nem apportként szerepel a nyilvántartásban. Értékesítése magánszemély részére történt, a kft. áfakörös. Kérdésem: kell-e áfát felszámítania? Köszönöm a választ. Üdv: Sné
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes katásként szeretnék külföldi magánszemélynek e-számlát kiállítani. A külföldi lehet EU-n belüli és kívüli is. Fel kell számolni az áfát a külföldi magánszemélynek? Ha nem, akkor mit kell az áfakulcshoz írni 27% helyett? Illetve mik a kötelező plusz megjelenítendő adatok egy magyar magánszemélynek kiállított e-számlához képest?
Tisztelt Válaszadó! Egy cég bérelt vendéglátóipari egységét a fölötte lévő lakásból eláztatták. A lakás biztosítója felmérte a kárt, és a cég biztosításától függetlenül a lakásbiztosítás terhére kifizetett a cégnek egy összeget, mely minden előzetes értesítés nélkül megérkezett a céges bankszámlára. Milyen könyvelési tételekkel kell a gazdasági eseményt könyvelni? Kell-e bármilyen bizonylatot kiállítani vagy beszerezni ehhez, mert a biztosító nem kért, és nem is adott semmit ezzel kapcsolatban?! A cég az ingatlant magánszemélytől bérli, és az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az áfa alá a hasznosítás kapcsán sem. Így nettó a biztosítótól kapott bevétel vagy áfás?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a szakmai véleményét: Egy cég szakmai konferenciát szervez. HR-t érintő tág spektrumon minden témában, a helyszín San Francisco-ban, Kaliforniában lenne. A rendezvényre több száz fő vendéget várnak, akik jellemzően nagyobb cégek képviselői, magánszemély nem vesz részt a konferencián. A szervezés és az eladások Magyarországról történnek, helyben csak a konferencia idejére jelenne meg a cég (2+3 nap), illetve az alvállalkozókkal kötendő szerződések, illetve helyszínbejárás idejére. A konferencia keretein belül egyéb materiális termék nem kerül értékesítésre. A kérdéseim a következők lennének: 1.) Az értékesítések után (mint magyar cég) kötelesek lesznek helyben VAT-t/sales tax-et fizetni bármilyen USA-beli adóhatóságnak? 2.) A kinti költségek kifizetésekor befizetett sales tax-et vissza tudják-e igényelni, amennyiben igen, milyen feltételekkel? 3.) A kint folytatott tevékenység miatt köteles lehet a vállalat bármilyen egyéb adó megfizetésére (direkt adók)? 4.) A konferencia idején a cég kint dolgozó alkalmazottai után köteles-e személyi jellegű adókat fizetni az amerikai hatóságoknak? 5.) A fenti kérdések alapján előnyösebb vagy kockázatkerülőbb lehet-e ugyanezt a konferenciát egy kinti leányvállalaton keresztül lebonyolítani? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témával kapcsolatban kérném tájékoztatását. Egy kávégépek üzemeltetésével foglalkozó társaság az újonnan felkeresett partnerek részére a termékei megismerése céljából termékeket kóstoltat a partnerekkel. Kérném szíves tájékoztatását arról, hogy az ilyen módon átadott termékeket a társaságnak hogyan kell kezelnie. Üzleti ajándékként kezelendő-e, kell-e szja-t, illetve ehót fizetni utána? Illetve áfafizetési kötelezettség keletkezik-e utána? Köszönöm válaszát!
2016. év tavaszán jelentős mértékű vadkárt szenvedett a kft. A független kárszakértő kárbecslését a vadásztársaság elfogadta. Az önkormányzat jegyzője határozatban közölte az egyességet, melyben a vadásztársaság közli, hogy elismeri és megfizeti a kárt. A határozat jogerős. Kérdésem: a kft.-nek kell-e számlát kiállítania, és annak van-e áfavonzata?
Egységes szabályozás alá vonja az Európai Unió Tanácsa a vásárlási utalványok és utalványi rendszerek áfakezelését. A közelgő változás miatt az eladóknak mindenképpen érdemes lehet áttekinteni a jelenlegi gyakorlatukat, hogy a jövőben a lehető legjobban ki tudják használni az új irányelvből fakadó kedvező áfakezelést – hívja fel a figyelmet a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlege.
Tisztelt Szakértő! Kft. bérelt egy raktárat, amit támogatásból felújítottunk, a beruházást 2012. 07. 24-én aktiváltuk (idegen tulajdonon végzett beruházásként), majd 2013. 01. 05-én megvásároltuk. A felújítást le kellett selejtezni, mert az ingatlan visszakerült a bérbeadóhoz a bérleti szerződés megszűnésekor. Ekkor megállapították a bérbeadó által elismert beruházás értékét, mivel ezeket mi végeztettük el, csak a különbözetet kellett rendezni. Így egy felújított ingatlan került a könyveinkbe az áfamentes adásvétel után. Cégünk áfaköteles tevékenységet végez 100 százalékban. Az ingatlan bérleti díja áfás volt, ezt, és az elvégzett, később leselejtezett felújítás áfáját levontuk. Az eladó a vételárra nem számított fel áfát. A tulajdonszerzés után több beruházás nem volt, csak az értékcsökkenést és a rezsit számoltuk el/áfáját vontuk le. Az ingatlanértékesítésre nem kértünk a szokásostól eltérő áfa „alanyiságot”. Kérdéseim: – Amennyiben értékesítenénk a fenti ingatlant, annak eladási ára áfaköteles bevétel lenne-e a társaság számára? – Keletkezik-e fizetendő áfa, ha az ingatlant (a tulajdoni lapon is átvezetve) lakássá átminősítettjük? – Amennyiben így áfamentes értékesítés keletkezne, kell-e foglalkozni a korábban levonásba helyezett áfával (leselejtezett beruházás, rezsiköltségek áfája)? – Amennyiben itt is alkalmazni kell a megfigyelési időszakot az áfa tekintetében, kérem, szíveskedjenek levezetni, hogy egy 2016. szeptemberi értékesítés esetén hogyan kell azt pontosan elvégezni? Köszönöm! István
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Nem volt teljesítés, a jogosult meg sem kapta a számlát, az érvénytelenítő számla viszont a következő hónapban lett kiállítva (emberi mulasztás miatt). Ekkor a kibocsátót kell jogosultnak tekinteni, és az áfatörvény 153/B paragrafus (1) bekezdése él? A 153/B (2) bekezdése milyen esetben alkalmazandó?
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy kft. többlakásos ingatlanokat értékesít, a lakások alapterülete a terasszal együtt meghaladja a 150 négyzetmétert, például terasszal együtt 160 négyzetméter az ingatlan. Ez esetben hány százalékos áfamértékkel kell számlázni? Köszönettel: Tóth Mária
Az áfatörvény július közepétől hatályos módosítására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhatóság legfrissebb tájékoztatójában.
Társaságunk tulajdonában lévő lakóházat piaci áron bérbe adjuk egyik munkavállalónknak. A közműveket nem írtuk át a bérlő nevére, így a közüzemi díjakat a havi bérleti díjjal együtt áfával növelt összegben kiszámlázzuk a munkavállalónak. A kérdésem az lenne, hogy a közüzemi és az épületfenntartással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, illetve, hogy a bérbeadással kapcsolatban van-e személyijövedelemadó-kötelezettségünk?
Az alább idézet kérdést 2016. 07. 28-án tette fel a kérdező. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy az áfakörben tárgyi adómentes vállalkozásra is ugyanez az értékesítési szabály vonatkozik, vagy a tárgyi mentes vállalkozás áfamentesen számlázhatja a telek értékesítést? "Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatásukat kérni az alábbi helyzet adójogi megítélésében. Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó (főtevékenysége: lakóingatlan és földterület forgalmazása) építési telket kíván értékesíteni 6 millió forint feletti vételár ellenében. A vevő normál áfastátuszú cég. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: – Ebben az esetben eljárhat az egyéni vállalkozó alanyi mentesként, vagy mindenképpen áfásan kell értékesítenie a telket? – Ezzel az értékesítéssel az adózó elveszíti-e az alanyi mentes státuszát? – Egyenes vagy fordított áfával kell számláznia a telket? Milyen jogszabályi rendelkezés alapján? Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin" Előre is köszönöm válaszukat! Gné Krisztina
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték