Tisztelt Szakértők! Van arról valahol konkrétan leírt rendelkezés, hogy az 5 százalékos áfás lakásépítés, -vásárlás igénybevételéhez igazolni kellene azt, hogy ez az első lakáshoz jutása az építtetőnek? Az 5 milliós áfa-visszatérítéshez ugyanis tudtommal kell ilyen nyilatkozat. Ez fontos lehet azért, hogy az építési vállalkozók kötelesek-e vizsgálni ezt, vagy mindenkinek építhetnek 5 százalékos áfával, akinél azt a négyzetméterkorlátok megengedik?
Tisztelt Szakértő! Az Áfa-visszatérítés és kamattámogatás otthonteremtéshez című cikkükben írtakkal kapcsolatban lenne az egyik fiamnak egy kérdése: 2014 novemberében belépett egy 2014. 03. 13-án alakult építőközösségbe. (A dátumoknak azért van jelentősége, mert állítólag 2014. 03. 15-étől már nem lehet építőközösséget létrehozni. Ezt egy banki főosztályvezető mondta egy CSOK rendezvényen, de sehol nem találtam erre vonatkozó jogszabályt.) Az építőközösség egy 7 lakásos lakóház felépítésére jött létre. A szervezője egy kft., ennek képviselője tárgyalt a belépő tagokkal. Minden tag vállalta az építésben való anyagi közreműködést, melynek ellentételezéseként a kiválasztott lakás az ő tulajdona lesz. 2015. elején megkapták az építési engedélyt, melyen minden tag neve szerepel építtetőként. Megkezdődött az építkezés. A kft. vállalta az építkezés teljes összefogását, lebonyolítását a kulcsrakész állapotig, illetve a lakhatási engedély beszerzésének elintézését is. Ezért a munkáért szerződés szerinti díjazásban részesül. Ez "kulcsrakész" kivitelezésnek számít? A kivitelezést végző vállalkozók az építőközösséggel szerződtek. Az összes számla (anyag- és munkadíj is) az építőközösség nevére szól, 27 százalékos áfával. Várhatóan 2016 márciusában elkészül a ház, ezért sürgősen meg kéne tudnunk, hogy vissza lehet-e igényelnünk az áfát? Ha igen, akkor hogyan, ha nem, akkor miért nem? Több banknál is érdeklődtünk, de azt mondják, hogy a számláknak a visszaigénylő magánszemély nevére kell szólniuk.
Ha minden feltételnek megfelel, építkezés esetén visszakaphatja az áfát vagy egy részét, illetve ha legalább három gyermeket nevel, kamattámogatásban részesülhet. Összefoglaltuk, mit kell ehhez tennie.
Tisztelt Szakértő! Építkezés előtt állunk a feleségemmel és az adóvisszatérítési támogatással kapcsolatban kérdeznék. A ház alapozását, a falak és tetőszerkezet elkészítését, festési munkálatokat, burkolást egy vállalkozó végezné. Az épület gépészetét egy másik vállalkozó végezné. A nyílászárók, villanyszerelési munkák, garázskapu beépítése is mind-mind külön vállalkozó által lenne elvégezve. A különböző vállalkozókkal én szervezem le a munkát és kötök szerződést, egymástól függetlenek. Ez esetben minden vállalkozó 27 százalékos áfakulccsal fog nekem számlát adni, én pedig jogosult leszek az 5 milliós áfa-visszatérítési támogatásra? Ugyanis a nemrégiben NAV által kiadott tájékoztató 10. pontjában lévő esettanulmányban arról van szó, hogy függetlenül attól, hogy szerkezetkész, félkész vagy befejezett egy ingatlan a vállalkozó akkor is 5 százalék áfát kell, hogy felszámítson, még ha a maradék munkálatokat más vállalkozó végzi is el. Így akkor nem értem, hogy milyen esetben tudok úgy építkezni, hogy az első vállalkozónak ne 5 százalékos áfát hanem 27 százalékot kelljen kiállítania, hogy igénybe vehessem az áfa-visszatérítést. Az ÁFA visszatérítéshez pedig az van írva, hogy olyan szerződést nem köthetek a kivitelezővel ami után ő ingatlannyilvántartásba bejegyzendő ingatlan ad át, de tudtommal ez a használatba vételi engedély utáni állapot. Így viszont nem értem miért kéne 5% áfát felszámítania amikor használatbavételi engedély előtt adja át az ingatlant. Válaszukat köszönöm!
A telek, a garázs árából, az épületszerkezethez, továbbá a lakás- és házépítéshez kapcsolódó más költségek után is áfa-visszatérítés kapható. Ismertetjük a feltételeket.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság belföldi és külföldi magánszemélyek, illetve belföldi és külföldi gazdasági társaságok részére határon túli (EU-n és harmadik országon belüli) személyszállítási szolgáltatást nyújt, amelyet helyi alvállalkozók igénybevételével bonyolít le. Az áfatörvény 40. paragrafusa értelmében személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Ennek megfelelően az említett társaság külföldi áfával növelt számlákat kap a megbízott alvállalkozó partnereitől. Kérdéseink a következők: 1.) A társaságnak be kell-e jelentkeznie az egyes országok adóhivatalaihoz adószám igénylése miatt, és a személyszállítási szolgáltatás nyújtásával (közvetítésével) kapcsolatos számlákat az adott ország számlázással kapcsolatos szabályainak megfelelően kell-e kiállítani? 2.) Vagy helyesen járnak-e el, hogy nem regisztrálnak az egyes országok adóhivatalainál, és a bejövő számlák külföldi áfatartalmát a külföldi áfa-visszatérítés szabályait alkalmazva visszaigénylik? Köszönettel.
Nyilván, pusztán a véletlenek egybeesésének tulajdonítható, hogy ugyanaznap, amikor a nemzetközi vitákat és viharokat kiváltó elítélt-átadásra sor került, történt egy ennél sokkal prózaibb esemény is, jelesül megjelent a Magyar Közlöny épp esedékes száma. Ebben olvasható többek között a miniszterelnök 101/2012. (VIII. 31.) számú ME-határozata, amely „a Magyarország és a Török Köztársaság közötti Áfa Visszatérítési Viszonossági Megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról” rendelkezik. Mi a jelentősége ennek az aktusnak, s mi lehet a következménye? – a következőkben röviden ezt tekintjük át.
Az Európai Bíróság egyik tavaly júliusi ítélete nyomán törölték az áfatörvényből azt a korábbi korlátozást, mely szerint a vállalkozások nem igényelhetik vissza a fizetendő és a levonható áfa pozitív különbözetének azt a részét, amely a ki nem fizetett beszerzéseikre vonatkozik.
Eseménydús hét volt ez az adózás szempontjából: a kormány a személyi jövedelmadót érintő terveiről beszélt, a szakértők számoltak és kételkedtek, az áfa-visszatérítésről döntött a parlament, miközben a NAV az elkövetkező hónapkra tervezett fokozott áfa-ellenőrzéseket jelentette be. Heti összefoglaló.
A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt.
Gazdasági tárgyú törvények uralják a parlament jövő heti kétnapos ülésének napirendjét: a képviselők akár már hétfőn dönthetnek arról, hogy a vállalkozások miként igényelhetik vissza azt az összesen 250 milliárd forint forgalmi adót, ami az Európai Unió bíróságának döntése miatt jár nekik. Kedden a tavalyi zárszámadást tárgyalja az Országgyűlés.
A jövő évtől induló egykulcsos adórendszer nem lesz áttekinthetőbb és hatékonyabb a jelenleginél, ahhoz ugyanis el kellene törölni a kedvezményeket, a cafetériát és az adójóváírást. Az adóváltozások a gazdaság versenyképességét sem javítják ugyanis a könnyítéseket ellensúlyozzák a különadók. Az érdemi javulás érdekében radikálisan vissza kell vágni a kiadásokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársait meg kell tanítani fogalmazni és ki kell gyomlálni a rendszerből az adminisztrációs abszurdumokat.
Komoly változásokat hoz jövő év januárjától az Európai Unió áfairányelvének legutóbbi módosítása, és az ennek eredményeképpen jelentős mértékben átalakuló hazai, általános forgalmi adóra, illetve az adózás rendjére vonatkozó szabályozás. A legfőbb változás a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározását érinti, de változnak a negyedéves összesítő nyilatkozatokra, illetve a külföldi adóalanyokat érintő áfa-visszatérítési eljárásra vonatkozó szabályok is - tudatja a Deloitte.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték