56 találat a(z) áfa-visszatérítés cimkére
Román ELEKAFA
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező magyar gazdasági társaság Romániából továbbértékesítési célból terméket szerez be, s bár az eladó is közösségi adóalany, mégis román áfát számol fel a számlázáskor. Van-e lehetőség az ELEKÁFA nyomtatványon a román felszámított áfára visszatérítését kérni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Deliné Vollay Tünde
Építőipari szolgáltatás számlázása házastársak részére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari szolgáltató magánszemélyek (házaspár) részére végzett építőipari szolgáltatást. A magánszemélyek az elvégzett szolgáltatásról egy darab olyan számlát kérnek, amelyben a vevők nevei, lakcímeik szerepelnek. Azért ez a kérésük, mert az új ingatlan építéséhez a támogatást áfa-visszatérítés formájában kívánják igénybe venni. Kérdésem, hogy szabályos-e a számla, abban az esetben, ha megrendelő kérését teljesítve két név és két cím szerepel a számlán?
Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás – áfa-visszatérítés
Kérdés
Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás áfájának visszatérítése esetén (a felek közösségi adószámmal rendelkező adóalanyok) a befizetett és a NAV-nál visszaigényelt áfa a számviteli elszámolásokban követelésként jelenik meg. Az év végi beszámolóban milyen dokumentumnak kell alátámasztani a követelés valódiságát?
Csatolja a számlamásolatot, ha áfa-visszatérítést szeretne!
Cikk
A NAV tájékoztatót adott ki a belföldön letelepedett adóalanyokat Olaszországból megillető hozzáadott-értékadó visszatérítéssel kapcsolatban 2017. február 16-ától bekövetkezett változásról.
Családi gazdaság és kft. kapcsolata
Kérdés
Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja 24-24%/fő tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az áfatörvény szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesít a mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is a kft. fogja végezni szolgáltatásként. Az áfatörvénynek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációsfelár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?
5%-os áfás lakás vásárlása vs. áfavisszatérítés (támogatás) II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre kapott válasz nyomán szeretnék kiegészítő kérdéseket feltenni. Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek egy ingatlan (új, használt) értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Gondolataim összekuszálódását az is fokozza, hogy a Szolgáltatások Jegyzékében szerepel az ingatlanforgalmazás is. Például termékértékesítésnek minősül az ingatlan értékesítése: - áfatörvény 9. § (1) bekezdése, 10. § a) pont (zárt végű pénzügyi lízing), 10. § d) pont (generálkivitelező építési-szerelési munkája során előállított ingatlan) Szolgáltatásnyújtásnak minősül az ingatlanértékesítés, például a nyílt végű pénzügyi lízing keretében eladott ingatlanok, a generálkivitelező nélkül létrehozott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Külföldi utas, áfa-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előző kérdésemet pontosítom: a kereskedő a faktor cég kimutatása (az eredeti számlák és dokumentumok) alapján a teljes áfa összeget fizeti meg. A faktor cég az utassal számol el, a bonyolításért és az azonnali fizetésért a vevőnek számol fel díjat, amihez a kereskedőnek semmi köze nincs, hiszen ő a számlák alapján bevallotta és meg is fizette a kiléptetett áru után az áfát. Köszönöm.
Külföldi utasnak áfa-visszatérítés ügykezelési díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedőnél a megfelelően dokumentumokkal alátámasztott áfa-visszatérítést faktorcég végzi. Az utasnak előre ismertetett összegben ügykezelési díjat számolnak fel. A visszatérítéssel egy időpontra eső bevallásban a számla áfájának teljes összegét lehet a bevallás 30. sorában negatív adatként levonásba helyezni a fizetendő áfából. Azaz az ügykezelési díjjal, amit a vevő fizet, nem kell ezt az összeget csökkenteni a kereskedőnél? A 2/1114. kormányrendelet (1) bekezdésénél írt módosulás írja, hogy az ügykezelési díjjal növelt összeg a levonható áfa. Válaszukat előre is köszönöm.
Építkezés áfa-visszatérítési támogatás vs. 5 százalék
Kérdés
Magánszemélyként építkeznék, szeretném igénybe venni az áfa-visszatérítési támogatást. Az anyagot a saját nevemre kérném. Leszerződtem egy kivitelezővel munkadíjra "építészeti munkákra", és később egyéb más vállalkozókat is igénybe kívánok venni (nyilászárók, áram stb.). A vállalkozó úgy értelmezi, hogy őt az áfatörvény kötelezi az 5 százalékos számla kiállítására (lehet igaz is). Ez viszont kizárna engem a visszatérítésből. A szerződésben nincs szó konkrétan szerkezetkész, félkész vagy kulcsrakész ingatlan átadásáról, csak a mellékletben szereplő munkák elvégzéséről, és azok átadásáról. A melléklet alapján amúgy önmagában elérhetné a szerkezetkész állapotot (falak állnak, tető rajta) – mivel lapostetős épület –, és nincs külön ács. 1. Mi számít egyáltalán ingatlan-átadásnak? 2. Ha például az alapot más végezné el, akkor is ugyanez lenne a helyzet? 3. Hogyan lehetne megoldani hogy 27 százalékos számlát tudjon adni úgy, hogy később ne lehessen ebből baja az adóhatóság felé (rossz számlázás miatt)? A szerződést tudjuk módosítani. Előre is köszönöm kimerítő válaszukat.
Hibás áfabevallás miatti áfahiány megállapítása
Kérdés
2014. évi áfaellenőrzés kapcsán megállapításra került, hogy a társaság III. negyedévi áfabevallása teljesen rossz adatokat tartalmazott. Sem a fizetendő, sem a visszaigényhető adó nem volt számlánként beazonosítható. Csak az elszámolandó (fizetendő) adó egyezett. Ez egy könyvelői, illetve – valószínűleg – programhiba volt, amit a könyvelő nem vett észre, hiszen az elszámolandó adó egyezett. Az M-es részletező bevallás is ezt egyértelműen alátámasztja, hiszen a részletező lapokon nagyobb összeg szerepelt bevétel és kiadás oldalon is, mint a bevallás fő soraiban. Az Art. 34. paragrafusa szerint az adóbevallás helyességét a 26. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Köteles lett volna-e a bevallás helyességét vizsgálni a NAV? Ehelyett az adóhatóság a fizetendő adót megállapította, és a visszaigényelhető áfát (13 millió forint) jogosulatlannak vette, holott a számlák rendelkezésre álltak. Így 13 millió forint áfahiányt, 50 százalékos adóbírságot és 600 ezer forint késedelmi pótlékot állapított meg egy hibás bevallás miatt. A könyvelésben (466, 467) beszámolóban minden szabályosan szerepel, a számlák rendelkezésre álltak, áfaanalitikában szerepeltek, csak a bevallásban rossz adatok mentek át. Mindez az ellenőrzéskor derült ki. 2014. évi ellenőrzés volt, minden hibátlan, ezt leszámítva .Várom válaszukat, milyen lehetőség van, vagy ellehetetlenítették a vállalkozásomat egy könyvelési hiba miatt. A könyvelő nyilatkozott a hibáról, mindent elismer, de minden hiába! Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Áfa-visszatérítés nonprofit szervezetnél
Kérdés
Az áfatörvény 257/A paragrafusára hivatkozva. Közhasznú egyesületünket egy, az unióban letelepedett szervezet a közhasznú tevékenységünk megvalósítására támogatásban részesít minket. A támogatás nem finanszírozza az áfát. A szerződés is tartalmazza ezt a tényt. Egyesületünk ingatlant vásárol, és felújítja, ezen kívül eszközöket, berendezéseket vásárol. A törvény adta lehetőséget kihasználva szeretnénk az áfát visszaigényelni. Nem találunk információt, hogyan tudjuk az áfát visszaigényelni. Itt értem azt a kérdést, hogy elektronikusan, papír alapon, milyen időszakban lehet a visszaigénylést elkezdeni? Az ingatlanvásárlás áfatartalma 18 millió forint. Köszönöm.
5 milliós áfa-visszatérítés, 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdezőhöz hasonlóan 300 négyzetméter alatti családi házunkat több vállalkozó által szeretnénk felépíttetni. Egy felépíti majdnem szerkezetkész állapotig, egy a gépészetet, egy az ablakokat stb... Az első vállalkozó 5 százalékkal számol a NAV kiadványa szerint, a többiek 27-tel. Már ne haragudjon, de miért ne minősülne egy olyan épület új lakásnak, amelyet egy vállalkozó megcsinál félkészre, és további vállalkozók azt befejezik, és azután kerül bele az ingatlannyilvántartásba? (Ezt korábban írta válaszként az Áfa-visszaigénylési támogatás című kérdésre.) Az alaptól épül a ház több vállalkozó keze által. A NAV és az NGM az áfatörvény 10. § d) pontját különböző módon értelmezi. Az NGM szerint akkor kell 5 százalékos áfával számolni, ha egy generálkivitelező kulcsra készen adja át az ingatlant, vagyis az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre és lakhatásra alkalmas. A NAV már a félkész, szerkezetkész ingatlant is az áfatörvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésnek veszi, vagyis már arra is 5 százalék az áfa, ha a vállalkozó felhúzza a falakat. Ez a kettő ellentmond, és kizárja egymást. Arra viszont nem találtam vonatkozó jogszabályt, hogy a kettő kizárja egymást. Magyarul, ha én megépíttetem félkészre a házam 5 százalékos áfával, akkor a maradék után visszatérítést kérhetek. Vagy nem? Nem kötök olyan szerződést, ami termékértékesítésre vonatkozik. Ugyanis egy félkész házat nem lehet felvenni az ingatlan,nyilvántartásba, mivel lakhatásra alkalmatlan. Le van ez írva valahol? A kivitelező a NAV-os értelmezést nézi, a megrendelő az NGM általit. Kinek lesz igaza?
Áfa-visszatérítés új lakás építésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalékos. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A szülő és a felnőtt gyermekek most áfa-visszatérítést igényelnek a fenti tényállás alapján, lakásonként külön-külön (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). A bank szerint az építtetők nem igényelhetnek vissza áfát, mert az építési engedély "háromlakásos társasház építésére szól". Ám az építési engedélyben ez áll: „"héromlakásos lakóépület”. Eközben a hivatkozott rendelet 69. § (1) pontja a „ lakás” szót használja. Az igénylők lakásonként igényelnék vissza az áfát. Kérdés: mivel a kormányrendelet nem használja az áfa-visszatérítés tárgyában sem az építési engedély, sem a „társasház” szót, jogszerűen jár-e el a bank a visszautasítással? Köszönettel.
Lakásépítés 5 százalékos áfával
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van arról valahol konkrétan leírt rendelkezés, hogy az 5 százalékos áfás lakásépítés, -vásárlás igénybevételéhez igazolni kellene azt, hogy ez az első lakáshoz jutása az építtetőnek? Az 5 milliós áfa-visszatérítéshez ugyanis tudtommal kell ilyen nyilatkozat. Ez fontos lehet azért, hogy az építési vállalkozók kötelesek-e vizsgálni ezt, vagy mindenkinek építhetnek 5 százalékos áfával, akinél azt a négyzetméterkorlátok megengedik?
Áfa-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Áfa-visszatérítés és kamattámogatás otthonteremtéshez című cikkükben írtakkal kapcsolatban lenne az egyik fiamnak egy kérdése: 2014 novemberében belépett egy 2014. 03. 13-án alakult építőközösségbe. (A dátumoknak azért van jelentősége, mert állítólag 2014. 03. 15-étől már nem lehet építőközösséget létrehozni. Ezt egy banki főosztályvezető mondta egy CSOK rendezvényen, de sehol nem találtam erre vonatkozó jogszabályt.) Az építőközösség egy 7 lakásos lakóház felépítésére jött létre. A szervezője egy kft., ennek képviselője tárgyalt a belépő tagokkal. Minden tag vállalta az építésben való anyagi közreműködést, melynek ellentételezéseként a kiválasztott lakás az ő tulajdona lesz. 2015. elején megkapták az építési engedélyt, melyen minden tag neve szerepel építtetőként. Megkezdődött az építkezés. A kft. vállalta az építkezés teljes összefogását, lebonyolítását a kulcsrakész állapotig, illetve a lakhatási engedély beszerzésének elintézését is. Ezért a munkáért szerződés szerinti díjazásban részesül. Ez "kulcsrakész" kivitelezésnek számít? A kivitelezést végző vállalkozók az építőközösséggel szerződtek. Az összes számla (anyag- és munkadíj is) az építőközösség nevére szól, 27 százalékos áfával. Várhatóan 2016 márciusában elkészül a ház, ezért sürgősen meg kéne tudnunk, hogy vissza lehet-e igényelnünk az áfát? Ha igen, akkor hogyan, ha nem, akkor miért nem? Több banknál is érdeklődtünk, de azt mondják, hogy a számláknak a visszaigénylő magánszemély nevére kell szólniuk.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
