Oktatással foglalkozunk. Előadóink, vizsgáztatóink külsős emberek. Az oktatás vagy vizsgáztatás végeztével számlát állítanak ki felénk amely tartalmazza a oktatás illetve vizsgáztatás díját + az útiköltséget. Az oktatás illetve vizsgáztatás nálunk lehet ÁFA-s és nem ÁFA-s tevékenység is. Kérdésem az, hogy a számlában feltüntetett útiköltség megtérítése igazodik-e a tanfolyam ÁFA tartalmához, vagy sem. Melyik törvény szabályozza ezt?
2012 júniusában egyéni vállalkozó lett. Internetes kereskedelmet folytat. 2012 októberében átlépte az alanyi adómentesség határának az időarányos részét a 2.500.000 forintot. Belépett az áfakörbe.2012. októberétől 1.355.560 forint a nettó bevétele. Jövőre nem fogja el érni a 6 millió forintos értékhatárt. 2013-ban alanyi adómentes lehet-e? Tóthné
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk közérdekű, közhasznú tevékenységet végez (143-as adószám). Az egyesület célja a magyar határmenti együttműködések támogatása, stratégiai tervezés kidolgozása. Az egyesület a közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26 §ának c) 3.,4.19. pontjában leírtak alapján. (Ezek a tevékenységek lettek rögzítve az alapítói okiratban.) Azt szeretnénk megkérdezni, hogy egyesületünkre is vonatkozik-e az 5.000.000 forintos bevételi határ áfa tekintetében. Tehát ha a kiszámlázásaink meghaladják az 5.000.000 forintot, akkor áfásan kell kiállítanunk a számláinkat? (hiába a közhasznúság?) Köszönettel.
A számla kiállításakor igényelhetem vissza az áfát vagy a törlesztőrészletek befiztésekor?
Nemrég egy érdekes kérdést kaptam, amelyről úgy gondolom, közérdeklődésre számot tartó témát feszeget, ezért a választ szakértői cikk formájában adom meg. A felvetés lényege a következő: egy orvosi tevékenységet végző vállalkozás jelenleg az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alatt állva áfamentesen számláz. A jövőre vonatkozóan azonban a vállalkozás mérlegeli, hogy áttér az egyszerűsített vállalkozó adóra (eva).
Abban az esetben, ha a KATA-s egyéni vállalkozó áfa hatálya alá jelentkezik be, akkor a nyíltvégű pénzügyi lízing formájában "beszerzett" személygépkocsi havi díjainak áfaösszegét (a vállalkozás érdekében felmerült használat arányában) levonásba helyezheti, visszaigényelheti-e?
Tisztelt Szakértő! A következő problémával keresem meg: 1. Férj: mezőgazdasági vállalkozó, áfaalany, az áfabevallás az ő adószámán kerül benyújtásra. 2. Feleség: ingatlant ad bérbe pénzintézetnek. (Az ingatlan a feleség vállalkozásának a tulajdona.) Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, amelyben benne vannak azok a mezőgazdasági tevékenységek is, amelyeket a férje gyakorol. Ő nem bocsájt ki számlát, és nem kap számlát a mezőgazdasági tevékenységre tekintettel. Jelenleg áfaalany.3. Bejelentett családi vállalkozók, személyi jövedelemadó-bevallásukban 50-50 százalékban szerepel az őstermelésből származó tevékenység. 4.A pénzintézet azt kéri, hogy lépjen ki az áfakörből, azért, hogy kevesebb legyen a bérleti dij összege. Kérdésem: kiléphet-e büntetlenül az áfakörből. Válaszát nagyon köszönöm! Szilasné
Az egyik leggyakoribb vállalkozási tevékenység a magánszemélyek körében a lakásbérbeadás. Előfordulhat, hogy munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj vagy akár a rokkantsági ellátás mellett kerül sor lakás bérbeadására. Jelen összefoglalónkban ezen jövedelem közterheinek kölcsönhatására térünk ki (a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból, fizető vendéglátó tevékenységből, illetve termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem kivételével, melyek külön adózó jövedelemnek számítanak).
Tisztelt Szakértő! Gépjármű kereskedő EU-tagállamból továbbértékesítési céllal gépjárművet szerez be. Egyébként az Áfa tv. XVI. alfejezetének rendelkezései alapján adózik - (különbözeti adózás). A tagállami - igazoltan gépjármű kereskedő (eladó) netto módon állít ki számlát, így a belföldi kereskedő (vevő) nem fizet és így levonásba sem helyezi az áfát. Kérdésem: hogyan alakul a belföldi gépjárműkereskedő áfafizetési kötelezettsége, ha a gépjárművet nem adóalany magánszemély részére,továbbá adóalany részére, illetve belföldi gépjármű kereskedő (különbözeti adózás hatálya alatti, illetve általános szabályok szerint adózó) részére értékesít, aki szintén továbbértékesítési céllal szerzi be a gépjárművet. Válaszát előre is köszönöm!
Kft szeretné eladni a tulajdonában lévő ingatlant. Eddig bérbeadta, a bérbeadás tevékenységére áfamentességet választott. A kérdésem, hogy az ingatlan eladásakor kell-e áfát felszámítania a számlán a vevője felé..
Evás bt. két tag, beltag a saját kft-ben alkalmazott, kültag rendes nyugdíjas, de kis bevételű 100e/hó evás egyéni vállalkozó is. A bt. bevétele, kb 8-9 millió/év+áfa . A bevétel várhatóan csökken is 2013-ban. Az áfa megmarad? Ha igen akkor a költség áfája levonható lesz? Ha át akar térni ehhez december 20-áig ki kell lépni az evából, tehát nem lehet nekünk bármikor átlépni katába?
Orvosi tevékenységet végző Kft.-szeretne belépni az eva alá. Az lenne a kérdés hogy, ha az orvosi szolgáltatás áfamentes Evásként hogy kell a számlát kiállítani? Áfával vagy áfa nélkül? Az evás számla áfát is tartalmaz. És mi lesz az eva alapja, ami után a 37 százalékot fizetni kell?
Társaságunk műholdas követési szolgáltatást vesz igénybe gépjárműparkjára, melyben személygépjárművek és tehergépjárművek is vannak. A szállító által kiállított számla áfatartalmát teljes egészében levonásba helyezzük (a szgk nyomkövetés díjának áfa vonzatát is), mivel álláspontom szerint a szolgáltatás nem minősül az Áfa tv. 124.§ /2/ bekezdés b.) pontja szerinti szgk üzemeltetésnek/fenntartásnak. Szerintem ez egy biztonsági szolgáltatás - csakúgy, mint egy telephely őrzés - ezáltal az áfa levonhatósága nem lehet kérdéses. Az Ön véleménye szerint az adóhatóság elfogadja ezt a gyakorlatot, vagy el kellene különíteni a szgk és tgk követésének áfáját le nem vonható és levonható részre?
A belföldi fordított adózás előleg számlájával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Helyesen gondolom-e az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az adóalanyt számlaadási kötelezettség terheli abban az esetben, ha részére egy másik adóalany előleget fizet, függetlenül attól, hogy az előleg átvételéhez/jóváírásához adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik.Az áfatörvény 159.& (3) pont: A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésnek, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékbe az előleg beszámítható.Kérdésem a hivatkozott utolsó bekezdés alkalmazható-e a fordított áfa előleg számlára,mind a számla kibocsátó, mind a számla befogadó esetében, vagyis szerepelhet-e az előleg számlán minden olyan adat, melyet a fordított adózással kapcsolatosan a törvény elő ír. Pl. -az áfát a vevő fizeti-Válaszukat megköszönöm.Tisztelettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel