BH+ 2000.2.160

A rendkívüli felmondás alapjául szolgáló, a készletfelmérés hiánya miatt valótlan adatokat tartalmazó selejtezési javaslat következtében előállt minősített kötelezettségszegés az objektív felelősséget jelentő leltárfelelősségtől függetlenül bírálható el [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az I. rendű felperes raktáros-árukiadó, a II. rendű felperes raktárvezető munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes 1997. június 3-án kelt intézkedésével rendkívüli felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy a felperesek által 1997. március 21-én készített selejtezési felterjesztésben a készletet nem a valóságos adatoknak megfelelően tüntették fel. Az alperes kötelezte továbbá a felpereseket a leltárhiány megtérítésére.
A felperesek a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkö...

BH+ 2000.2.160 A rendkívüli felmondás alapjául szolgáló, a készletfelmérés hiánya miatt valótlan adatokat tartalmazó selejtezési javaslat következtében előállt minősített kötelezettségszegés az objektív felelősséget jelentő leltárfelelősségtől függetlenül bírálható el [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
Az I. rendű felperes raktáros-árukiadó, a II. rendű felperes raktárvezető munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes 1997. június 3-án kelt intézkedésével rendkívüli felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy a felperesek által 1997. március 21-én készített selejtezési felterjesztésben a készletet nem a valóságos adatoknak megfelelően tüntették fel. Az alperes kötelezte továbbá a felpereseket a leltárhiány megtérítésére.
A felperesek a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek megállapítása és a leltárhiány megfizetésére kötelező határozatok hatálytalanítása iránt nyújtottak be keresetet. A munkaügyi bíróság az ítéletével a felpereseknek a rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította, az I. rendű felperest leltárhiány megfizetésére kötelező határozatot hatályon kívül helyezte, a II. rendű felperes tekintetében e körben a pert megszüntette.
A munkaügyi bíróság a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmével érintett rendkívüli felmondást illetően megállapította, hogy az alperes a vegyesiparcikk raktár felszámolásával összefüggésben selejtezést, illetve leértékelést rendelt el. A felperesek a hálózatellenőrzési osztály által elrendelt selejtezési felterjesztést nem a raktár tényleges készletének felmérése alapján készítették el és a fiktív felterjesztéssel a munkáltatót 2 424.907 forint értékben a raktárban található árukészlet tekintetében megtévesztették, nem létező árukra terjesztettek elő javaslatot. A munkaügyi bíróság a hálózatellenőrzési osztály által elvégzett vizsgálatról készült és a munkáltatói jogkör gyakorlójának 1997. május 30-án megküldött jelentésre tekintettel nem találta elkésettnek a június 3-án gyakorolt rendkívüli felmondást.
A II. rendű felperes keresetének a leltárhiány megtérítésére vonatkozó határozat ellen előterjesztett kérelme tekintetében a pert az egyeztetéskor létrejött egyezség miatt megszüntette, az I. rendű felperest kötelező határozatot hatályon kívül helyezte amiatt, hogy az alperes elmulasztotta a Kollektív Szerződésben előírt évenkénti készletfelmérést.
A felperesek által benyújtott fellebbezések folytán eljárt megyei bíróság a részítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a II. rendű felperesnek a leltárhiány megtérítési határozattal összefüggő keresete tekintetében a munkaügyi bíróság ítéletének rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmével érintett rendkívüli felmondást illetően kiegészített tényállás alapján osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban, hogy az alperes a rendkívüli felmondás jogát a perbeli időszakban előírt három munkanapos határidőn belül és megalapozottan gyakorolta. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy a felperesek maguk sem vitatták, hogy a selejtezésre vonatkozó felterjesztésük nem a tényleges készletadatokon alapult. A joggyakorlási határidőt illetően kifejtette, hogy a határidő nem számolható a leltáregyeztetésnek a munkáltatói jogkör gyakoroló tudomására jutásától. A megalapozott munkáltatói intézkedéshez ugyanis szükség volt a hálózatellenőrzési osztály vizsgálatára "tanúk meghallgatására" és az összes feltárt adatnak a munkáltatói jogkör gyakorlója elé terjesztésére.
A II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazására irányuló kereseti kérelmet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó részének hatályon kívül helyezését és az ebben a körben a keresetnek helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a szoros ténybeli összefüggés miatt a rendkívüli felmondással kapcsolatos kereseti kérelme a leltárhiány megtérítésére kötelező határozat elleni keresettel együtt lett volna elbírálható. Az eljárt bíróságok tévesen nem vizsgálták, hogy a perbeli felterjesztés milyen okból készült a rendelkezésre álló adatok alapján. Figyelmen kívül maradt, hogy utóbb a leltározáskor, illetve annak eredményeként "vált egyértelművé a felterjesztés valótlansága", tehát önmagában az utóbb valótlannak bizonyult adatok a rendkívüli felmondást nem teszik megalapozottá. A II. rendű felperes szerint az eljárt bíróságok tévedtek az elkésettség tekintetében is. Az alperes vezérigazgató helyettese ugyanis a részére 1997. március 26-án megküldött vizsgálati anyagot csak május 30-án továbbította a munkáltatói jogkört gyakorló régióvezető részére, a leltárkiértékelést pedig már május 21-én megkapta. A II. rendű felperes álláspontja szerint felesleges volt először a vezérigazgató és az alperes két igazgatója részére megküldeni a jelentéseket, illetve ők gyakorolhatták volna a munkáltatói jogkört. Ezért a tudomásszerzés időpontja 1997. május 21, ehhez képest a rendkívüli felmondás elkésett.
A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A felülvizsgálati kérelemmel nem támadott és a jogerős ítéletben törvénysértés nélkül megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés].
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a II. rendű felperes tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a régióvezető volt, ezért minden alapot nélkülöz a felülvizsgálati kérelemnek a vezérigazgató, illetve a két igazgató munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos álláspontja.
A perbeli rendkívüli felmondás alapjául a vegyi áru raktár megszüntetésével kapcsolatos és 1997. május 26-án befejezett vizsgálat által feltártak szolgáltak. A széleskörű vizsgálatra tekintettel a rendkívüli felmondás okául szolgáló selejtezéssel kapcsolatban tett megállapítások miatt a jelentésnek a vezérigazgató részére történő megküldés indokolt volt. Az ezzel összefüggő elkésettségre a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott. Az eljárt bíróságok a joggyakorlási határidő tekintetében helytállóan mérlegelték és jogszabálysértés nélkül állapították meg a határidőben való joggyakorlást, figyelemmel az alperes szervezeti széttagoltságára, kiterjedtségére és a selejtezésnek a leltárkiértékeléstől elkülönült perbeli vizsgálatára.
Téves a II. rendű felperesnek a perbeli kereseti kérelmeknek a leltárfelelősségtől elkülönített elbírálást sérelmező álláspontja. A rendkívüli felmondás alapjául szolgáló minősített kötelezettségszegés - a készletfelmérés hiánya miatt valótlan adatokat tartalmazó selejtezési javaslat - a tárgyi felelősséget jelentő leltárfelelősségtől függetlenül elbírálható volt. A selejtezési javaslat ugyanis a selejtezés természetéből következően csak ténylegesen készleten lévő anyagokra, készletre vonatkozhatott volna, ezzel szemben a felterjesztés fiktív adatokon alapult, a felterjesztésben továbbá öt esetben kétszeres felvezetés történt. A felperesek a perben elismerték, hogy a selejtezésre felterjesztett 1-434 tételszámú, 5.161.035 forint értékű áru egy része a valóságban nem volta raktárban, a javaslat készletfelmérés nélkül az utasítással ellentétes módon készült.
Helytállóan következtettek az eljárt bíróságok a II. rendű felperes minősített kötelezettségszegésére abból, hogy mint hosszabb ideje raktárvezetői munkakört betöltőnek tisztában kellett lennie a selejtezéssel kapcsolatos követelményekkel, ilyen felterjesztést a raktár korábban is készített.
A felperesek elhallgatták, hogy tényleges készletfelmérés nem készült, ezért nem téves a munkáltató megtévesztésére vonatkozó jogerős ítéleti következtetés. Önmagában a selejtezésre vonatkozó valótlan adatközlés - figyelemmel annak nagyságrendjére is - olyan minősített kötelezettségszegést jelent, amely kellően megalapozta a rendkívüli felmondást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős részítéletnek a II. rendű felperesre vonatkozó rendelkezéseit hatályában fenntartotta, az egyéb rendelkezéseit nem érintette.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.382/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.