adozona.hu
BH+ 2000.2.161
BH+ 2000.2.161
Ha a munkáltató létszámcsökkentést előirányzó ún. stratégiai terve csak a létszámcsökkentésre irányuló szándékot tartalmazza, ez önmagában nem támasztja alá a rendes felmondás indokának okszerűségét [Mt. 89. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes belső ellenőr munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1998. január 26-án kelt rendes felmondással - létszámcsökkentésre hivatkozással - megszüntette. A felperes munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Módosított kereseti kérelme a rendes felmondás jogellenességének megállapítására és az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte...
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte a felperes eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatásának öt napon belül történő helyreállítására.
Az ítélet tényállása szerint az alperes ellenőrzési osztályán eredetileg 6 személy dolgozott belső ellenőr munkakörben Ezek közül a felperesnek és V. F.-nek egyidejűleg mondta fel a munkaviszonyát az alperes, 1998. február 1-jétől pedig új munkavállalót alkalmazott azonos munkakörben. A felperes a belső ellenőr munkakörre a kollektív szerződésben előírt mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezett, az újonnan felvett munkavállalónak ilyen szakképzettsége nem volt.
A munkaügyi bíróság mindebből arra következtetett, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, mert az új munkavállaló egyidejű alkalmazására tekintettel a létszámcsökkentés nem valósult meg.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével érdemben helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét, csupán az ítélet rendelkező részének szövegezését pontosította: a rendes felmondást hatályon kívül helyezte és elrendelte felperesnek az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását.
A megyei bíróság - a tényállás kiegészítése alapján - megállapította, hogy a rendes felmondás indoka megfelelt a valóságnak, mert az intézkedés meghozatalkor egy fő vezetőből és öt fő belső ellenőrből álló ellenőrzési osztály létszáma a kiadott két rendes felmondás és 1998. február 1-jén egy új belső ellenőr felvétele folytán egy fővel csökkent. Ugyanakkor a felmondás indokát nem találta okszerűnek, mivel az alperes nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel rendelkező felperes munkaviszonyának megszüntetésére miért került sor az 1998. február 1-jétől alkalmazott új belső ellenőr felvétele mellett.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az osztály létszámának egy fővel történt csökkentését, a felmondás indokának valóságát bizonyította. Az indok okszerűségét pedig az igazolja, hogy a munkáltató működésével összefüggő stratégiai terv szerint a létszámot csökkenteni kellett. Ezért téves jogi következtetés miatt az Mt. 89. §-ába ütköző jogszabálysértést panaszolt. Álláspontja szerint a bíróság a munkáltató vezetési körébe tartozó, a munkaügyi jogvita keretein kívül eső kérdést vizsgált az okszerűség tekintetében.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság a törvénynek [Mt. 89. § (2) bekezdés] és a bírói gyakorlatnak [Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalás I. a) pontja] megfelelően vizsgálta a felmondási indok okszerűségét, és az irányadó tényállás alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes a felperes munkaviszonya felmondása indokának okszerűségét nem bizonyította.
A létszámcsökkentést elrendelő stratégiai terv a létszámcsökkentés tényét, tehát a felmondási indok valóságát és nem okszerűségét alátámasztó bizonyíték. Az említett terv ugyanis arra nem ad választ, hogy miért nem volt szükség a továbbiakban a felperes munkájára, ha egyidejűleg ugyanolyan munkakörbe a munkáltató új munkavállalót alkalmazott.
Az előbbieknek, a felmondási indok okszerűségének az alperest terhelő bizonyítása az adott munkaügyi vita eldöntésének érdemi részét képezi. Téves tehát a jogvita keretein kívül eső kérdés vizsgálatával kapcsolatos felülvizsgálati érvelés is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárás illetékét megfizetni.
A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.381/1999. sz.)