adozona.hu
BH+ 2001.1.38
BH+ 2001.1.38
Ha a munkaszerződés megkötését a szerződni kívánó fél egészségi alkalmatlansága akadályozza és a másik fél emiatt vonja vissza a szerződéskötésre irányuló korábbi ígéretét, nem kötelezhető arra, hogy a szerződéskötés meghiúsulása folytán felmerült kárt biztosítási kár címén megtérítse [Ptk. 6. §, Mt. 102. § (1) bek., 13/1992. (VI. 26.) NM rend.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes azért indított pert az alperes ellen, mert az alperes ígérete alapján a munkáltatójánál a munkaviszonyát megszüntette, az alperes azonban nem létesített vele munkaviszonyt. Az elsődleges kereseti kérelme a munkaviszony "helyreállítására", a másodlagos kérelme pedig 500.000 forint kártérítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 500.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a felpere...
BH+ 2001.1.38 Ha a munkaszerződés megkötését a szerződni kívánó fél egészségi alkalmatlansága akadályozza és a másik fél emiatt vonja vissza a szerződéskötésre irányuló korábbi ígéretét, nem kötelezhető arra, hogy a szerződéskötés meghiúsulása folytán felmerült kárt biztosítási kár címén megtérítse [Ptk. 6. §, Mt. 102. § (1) bek., 13/1992. (VI. 26.) NM rend.].
A felperes azért indított pert az alperes ellen, mert az alperes ígérete alapján a munkáltatójánál a munkaviszonyát megszüntette, az alperes azonban nem létesített vele munkaviszonyt. Az elsődleges kereseti kérelme a munkaviszony "helyreállítására", a másodlagos kérelme pedig 500.000 forint kártérítés megfizetésére irányult.A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 500.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a felperesnek az A., B., C., E., és PÁV II., PÁV III. belföldi autóbusz, nemzetközi árufuvarozó, nemzetközi autóbuszvezető jogosítványa van. A felperes 1998. október 21-én értesítést és ígéretet kapott arra, hogy az alperes autóbuszvezető munkakörben fogja alkalmazni. 1997. október 27-én elkészült a munkaszerződés tervezete és az a terv is, hogy melyik járaton fog dolgozni. A munkaszerződés megkötése azért hiúsult meg, mert az alkalmassági vizsgálaton a felperest enyhe színtévesztőnek találták. A munkaügyi bíróság e tényállás alapján azért állapította meg az alperes kártérítési felelősségét, mert az alperes megtévesztette a felperest azon szándéka hangoztatásával, hogy nyugodtan felmondhatja a fennálló munkaviszonyát, mert az alperes biztosan létesít vele munkaviszonyt.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és kérte a kereset teljes elutasítását.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes - tájékoztatás ellenére - nem élt "fellebbezéssel" az egészségügyi alkalmatlanságával kapcsolatos szakvélemény miatt. Ezért az alperes nem tévesztette meg a felperest a szerződéskötési szándéka hangoztatásával. A Ptk. 6. §-a alapján az alperes biztatási kár címén nem felelhet, mert az egészségügyi alkalmatlanság a "felperes személyében rejlő önhiba".
A felperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság határozatának "megváltoztatására" és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
Álláspontja szerint az alperes hibás rendszert alkalmaz a munkaszerződés megkötésénél, mivel helytelenül megválasztott időpontban rendeli el az alkalmassági orvosi vizsgálatot. Emiatt biztatási kár címén helytállni tartozik, e kötelezettség alóli mentesítést megállapító ítélet ezért jogszabálysértő.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felperest a közúti közlekedési szolgáltatás keretében gépjárművezetőként kívánta alkalmazni. Erre azonban az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése alapján csak akkor kerülhetett sor, ha a felperes a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) szerint a betöltendő munkakörre alkalmasnak minősül. Arra nézve tehát az alperes nyilvánvalóan nem vállalt - a jogszabályok említett rendelkezései folytán - kötelezettséget, hogy egészségi alkalmasság hiányában is munkaviszonyt létesít a felperessel. Az alperes tehát az adott esetben azért nem felel a felperessel szemben biztatási kár (Ptk. 6. §). címén, mert a felperes jóhiszeműen csak azzal a feltétellel bízhatott az alperes ígérete alapján a munkaszerződés megkötésében, ha az ő részéről - a betöltendő munkakörrel szemben külön jogszabályok által előírt módon - nincs akadálya a szerződéskötésnek. A felperes az elsőfokú orvosi vélemény felülvéleményezését - noha erre lehetősége volt - nem kérte [R. 15. § (2) bek.]. Mindezek miatt a munkaszerződés megkötésének akadálya a felperes egészségi alkalmatlansága volt, következésképpen az alperes a szerződéskötésre irányuló ígéretét a felperes terhére eső okból vonta vissza. Emiatt nem kötelezhető arra, hogy a szerződéskötés meghiúsulása folytán felmerült kárt biztatási kár címén megtérítse.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság 3/I.Mf.20.868/1999/3. számú ítéletének azt a részét, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet további részét nem érintette.
A felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli a [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §]. (Legf.Bír.Mfv. I. 10.723/1999. sz.)