adozona.hu
BH+ 2000.1.90
BH+ 2000.1.90
Abból, hogy a felek által kötött munkaszerződés bizonyos kikötései ellentétesek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, nem a munkaviszony hiányára, hanem a szerződés érvénytelenségére lehet következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a munkáltató alaptalanul hivatkozik a munkaszerződés egyes jogellenes kikötései tekintetében a hatáskör hiányára (Mt. 7. §, Pp. 349. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperest személyenként 400.000,- Ft és kamatai megfizetésére kötelezte a felperesek javára, mert jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyukat. A munkaügyi bíróság arra alapította az ítéletét, hogy a határozott időre létesített munkaviszonyt az alperes házastársa azonnali hatállyal, szóban szüntette meg, emiatt az intézkedés jogellenes volt. A felpereseket a munkaszerződés alapján - az Mt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az év hátralévő hónapjaira il...
BH+ 2000.1.90 Abból, hogy a felek által kötött munkaszerződés bizonyos kikötései ellentétesek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, nem a munkaviszony hiányára, hanem a szerződés érvénytelenségére lehet következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a munkáltató alaptalanul hivatkozik a munkaszerződés egyes jogellenes kikötései tekintetében a hatáskör hiányára (Mt. 7. §, Pp. 349. §)
Az elsőfokú bíróság az alperest személyenként 400.000,- Ft és kamatai megfizetésére kötelezte a felperesek javára, mert jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyukat. A munkaügyi bíróság arra alapította az ítéletét, hogy a határozott időre létesített munkaviszonyt az alperes házastársa azonnali hatállyal, szóban szüntette meg, emiatt az intézkedés jogellenes volt. A felpereseket a munkaszerződés alapján - az Mt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az év hátralévő hónapjaira illeti meg az átlagkeresetük.Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsősorban annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodsorban a felperesek keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, mert a felperesek munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg.
Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének elutasítása iránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a felperesekkel nem munkaviszonyt, hanem megbízási jogviszonyt létesített, ezért a munkaügyi bíróságnak a per elbírálására nem volt hatásköre. A munkaviszony hiányát azzal támasztotta alá, hogy a felek szándéka valójában polgári jogi jogviszony létrehozására irányult, a munkaszerződésnek nevezett megállapodásban ezért utaltak a Ptk.-ra, mint mögöttes jogszabályra. Munkaviszony azért sem jöhetett létre, mert a két felperessel egy szerződésben állapodtak meg. Nem rögzítették a felperesek munkakörét és személyi alapbérét. A felperesek eredmény- kötelemként vállalták a forgalom növelését, amihez a jövedelmük igazodott, ezen túl a szerződés az Mt. rendelkezéseit sértő rendelkezéseket is tartalmazott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemhez kötve van. Ebből következően a jogerős ítélet felülvizsgálata csak arra szorítkozhatott, hogy a felek között munkaviszony, vagy pedig polgári jogi megállapodás jött-e létre és az abból eredő jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak van-e hatásköre.
Az alperes éttermének üzemeltetésére és vezetésére az alperes férje kötötte meg a munkaszerződésnek nevezett megállapodást a felperesekkel. A szerződés bizonyos elemei valóban ellentétesek az Mt. rendelkezéseivel, ebből azonban nem a munkaviszony hiányára, hanem legfeljebb a szerződés érvénytelenségére lehetne következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban felmerült vitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a hatáskör hiányát a szerződés egyes jogellenes kikötéseire hivatkozással alaptalanul panaszolja az alperes.
A munkaügyi bíróság tanúként hallgatta ki az alperes férjét, aki az alperes helyett járt el. Tanúvallomásában a munkaviszony fennállását nem vonta kétségbe, még csak nem is utalt arra, hogy a felperesekkel nem munkaviszonyt kívánt létesíteni. A munkaügyi bíróság által elrendelt egyeztetéskor sem hivatkozott az alperes és az ott jelen lévő férje a munkaviszony hiányára: a munkaviszony megszüntetését azzal magyarázták, hogy annak fenntartását a felperesek magatartása lehetetlenné tette. Az alperes képviselője is azzal magyarázta a munkaviszony szóban történt azonnali hatályú megszüntetését, hogy az alperes nem tudta, a munkaviszonyt jogszerűen csak írásban szüntetheti meg.
Mindezek arra utalnak, hogy a felek szándéka munkaviszony létesítésére irányult, legfeljebb az alperes és a helyette eljáró férje nem volt tisztában a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésekkel, a munkáltatói jogkör jogszabálynak megfelelő gyakorlásával. Ezek a körülmények azonban nem adnak alapot a munkaviszony hiányának megállapítására, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felpereseknek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt.
Az alperes a felülvizsgálati eljárás illetékét a kérelmén előzetesen lerótta, ezért a felülvizsgálati eljárási költség és illeték viseléséről nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 938/1998. sz.)