adozona.hu
BH+ 2000.1.96
BH+ 2000.1.96
I. A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt akkor kezdeményezhet munkaügyi jogvitát, ha a törvény másként nem rendelkezik [Mt. 199. § (2) bek.] II. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a tartozás megfizetésére kötelező felszólítással szemben a munkavállaló indíthat munkaügyi jogvitát, a munkáltató a követelését bírósági úton nem érvényesítheti [Mt. 162. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jogelődjének, a Kisszövetkezetnek az I. rendű alperes volt az elnöke, a II. rendű alperes főkönyvelő munkakört látott el. Az alperesek tagsági viszonya 1990. október végén megszűnt.
A felperes az I. rendű alperest 150.190,- Ft, a II. rendű alperest 74.700,- Ft prémium visszafizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert az alperesek a közgyűlés határozatának megfelelően, jutalomként kapták meg a k...
BH+ 2000.1.96 I. A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt akkor kezdeményezhet munkaügyi jogvitát, ha a törvény másként nem rendelkezik [Mt. 199. § (2) bek.]
II. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a tartozás megfizetésére kötelező felszólítással szemben a munkavállaló indíthat munkaügyi jogvitát, a munkáltató a követelését bírósági úton nem érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bek.]
A felperes jogelődjének, a Kisszövetkezetnek az I. rendű alperes volt az elnöke, a II. rendű alperes főkönyvelő munkakört látott el. Az alperesek tagsági viszonya 1990. október végén megszűnt.A felperes az I. rendű alperest 150.190,- Ft, a II. rendű alperest 74.700,- Ft prémium visszafizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert az alperesek a közgyűlés határozatának megfelelően, jutalomként kapták meg a kérdéses összeget.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kereset szerint marasztalta az alpereseket. Az alperesek, mint magasabb vezető állású dolgozók a bérköltség terhére nem kaphattak jutalmat, mert ezt az akkor hatályban volt jogszabály kizárta. Az alperesek a döntést megelőző javaslatukban kizárólag arról tájékoztatták a közgyűlést, hogy a kifizetés jogcímének megváltoztatása esetén az alperes jogelődje mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetésétől, a jutalom kizártságáról azonban nem szóltak. Az alperesek a saját felróható magatartásuk folytán kapták meg jutalomként a prémiumot, ezért a másodfokú bíróság a prémiumra való jogosultságukat vizsgálta. Ebben a körben megállapította, hogy az alperesek nem teljesítették az éves prémiumnak a kisszövetkezet önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételét, célprémiumot pedig nem tűzött ki a részűkre a felperes.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt az alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Sérelmezték, hogy másodfokú bíróság a korábban hatályban volt Mt. 60. §-ában foglaltak ellenére nem értékelte a felperes közgyűlésének közrehatását a kár keletkezésében. Sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta, felróható-e az alpereseknek a kifizetés. Azt is panaszolták, hogy a jogerős ítélet a bruttó összeg megfizetésére kötelezte őket, ezért meg kell fizetniük a felperesnek a személyi jövedelemadó előlegeként levont összeget is, annak kamataival együtt.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A felperes közgyűlésének határozata az alperesek megtérítési kötelezettsége szempontjából közömbös: a közgyűlés a kifizetendő prémium jogcímének megváltoztatásáról döntött, nem pedig az alperesek prémiumra való jogosultságáról. A felperest a közgyűlés határozata folytán kár nem érte, illetőleg a határozati javaslat előterjesztésével, az esetleg nem teljes körű tájékoztatással az alperesek nem okoztak kárt. Az alpereseknek a felperes közrehatásával kapcsolatos támadása alaptalan.
A felperes csak állította, hogy az alperesek kárt okoztak neki, valójában arra alapítottan követelte vissza a jutalom és a célprémium bruttó összegét, hogy az alperesek arra nem voltak jogosultak. A kifizetés tehát a felperes részéről téves volt.
A felperes igényére az 1992. július hó 1. napját megelőző szabályokat, míg az igényérvényesítés rendjére a jelenleg hatályos Mt. (1992. évi XXII. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni [Mt. 205. §-ának (1) bekezdése].
Az Mt. 199. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt akkor kezdeményezhet munkaügyi jogvitát, ha a törvény másként nem rendelkezik.
Az Mt. 162. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a tartozás megtérítésére kötelező felszólítással szemben a munkavállaló indíthat munkaügyi jogvitát, a munkáltató a követelését bírósági úton nem érvényesítheti.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írt okból megszüntette.
A felperesnek pervesztessége folytán meg kell térítenie az alperesek költségeit, valamint az eddigi eljárások illetékét. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 918/1998. sz.)