BH+ 2000.2.158

Munkahelyi baleset esetén a működési kör nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka a jellegéből következően olyan, hogy a munkavállaló a baleset veszélyének rajta kívül álló okból ki van téve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes egy fővárosi áruház építkezésen dolgozott, amikor 1998. február 12-én egy harmadik személy munkavállalói által szétszerelés alatt álló toronydaru eldőlt és többek - köztük a felperes - sérülését okozta.
A felperes vagyoni kárai megtérítése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet - mivel álláspontja szerint a baleset az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan okból következett be - elutasította.
Az ítélet ellen a felperes felle...

BH+ 2000.2.158 Munkahelyi baleset esetén a működési kör nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka a jellegéből következően olyan, hogy a munkavállaló a baleset veszélyének rajta kívül álló okból ki van téve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni. Az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell [MK. 29. sz. állásfoglalás].
A felperes egy fővárosi áruház építkezésen dolgozott, amikor 1998. február 12-én egy harmadik személy munkavállalói által szétszerelés alatt álló toronydaru eldőlt és többek - köztük a felperes - sérülését okozta.
A felperes vagyoni kárai megtérítése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet - mivel álláspontja szerint a baleset az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan okból következett be - elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság a közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét, az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróságot a tárgyalás folytatására és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróságnak az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása alapulvételével az volt az álláspontja, hogy az alperes a) az említett jogszabályban foglaltakat bizonyítani nem tudta, b) a toronydaru szétszerelése alatt - noha ez kellő gondosság mellett elvárható volt - a munkavállalókat nem utasította a veszélyzóna elhagyására, mindezek az alperes terhére esnek.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének "megváltoztatását", a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet iratellenes, logikátlan és okszerűtlen. A munkaterületek - bizonyítottan - elkülönítettek voltak; a baleset nem a daru hatósugarában következett be. A daru darabjai a környező utcákban is kárt okoztak, ezért a munkavállalók veszélyzónából való eltávolítását elvárni okszerűtlen, az eseményre nem lehetett felkészülni. A megyei bíróság továbbá azonosnak tekintette a "működési kört" és a "munkaviszonyával összefüggést", ez nem felel meg a törvénynek.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság közbenső ítéletének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy a "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés nem azonos a "működési kör" fogalmával, azonban e fogalmaknak a jogerős közbenső ítélet indokolásában történő alkalmazásával összefüggő érvelése téves.
A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés - a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint - arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a "működési kör" a munkáltató mentesülésével áll összefüggésben. A működési kör - a hosszabb idő óta egységes bírói gyakorlat értelmében - nem korlátozódik a munkáltató telephelyére, a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka a jellegéből következően olyan, hogy a munkavállaló a baleseti veszélynek rajta kívül álló okból ki van téve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni. Az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell. Ezért az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért való felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körön kívül eső ok idézte elő.
Az adott esetben a felperes a munkáját az alperes telephelyén kívül, köztudomásúan egy jelentős építkezés területén szenvedte el. A munkavégzés helyének alperes által történt kijelölése és másoktól való elhatárolása a tevékenység sajátos jellegéből következően azonban nem eredményezhette a tevékenység további résztvevői által előidézhető veszélyhelyzet kiküszöbölését. Az adott munka sajátos jellegéből következően az alperesnek számolnia kellett a harmadik személyek által előidézhető körülményekkel, következésképpen helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes sérülése az alperes működési körébe eső okból következett be. Az említettek miatt fennáll a károsodást előidéző ok (daru szétszerelése) és a munkáltató működése (építkezésben való részvétel) közötti okozati összefüggés, emiatt a munkáltató alperes a felelőssége alól nem mentesülhet. Ez azonban - miként erre a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása kifejezetten utal - nem érinti az alperesnek azt a jogát, hogy a kárt a tényleges károkozóra áthárítsa.
A kifejtettek miatt a másodfokú bíróságnak a munkavállalók eltávolításával kapcsolatos érvelése téves, azonban ennek a helytálló érdemi döntésre kihatása nem volt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság közbenső ítéletét a kifejtett indokolásbeli módosítással és kiegészítéssel hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.485/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.