BH+ 2000.1.98

A mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, az azonban nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [1992. évi XXIII. tv. 43. § (4) bek., 42. § (2) és (5) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az illetékkiszabó munkakört ellátó felperes alapilletményét az alperes 1997. január 1. napjával a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján 20%-kal csökkentett mértékben állapította meg.
A felperes keresetet indított az illetményének megállapítása miatt, mert az intézkedést az indokolás hiánya miatt jogsértőnek tartotta.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, mert az alperesnek nem kellett megindokolnia a döntését.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság...

BH+ 2000.1.98 A mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, az azonban nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [1992. évi XXIII. tv. 43. § (4) bek., 42. § (2) és (5) bek.]
Az illetékkiszabó munkakört ellátó felperes alapilletményét az alperes 1997. január 1. napjával a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján 20%-kal csökkentett mértékben állapította meg.
A felperes keresetet indított az illetményének megállapítása miatt, mert az intézkedést az indokolás hiánya miatt jogsértőnek tartotta.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, mert az alperesnek nem kellett megindokolnia a döntését.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az illetménycsökkentő intézkedést hatályon kívül helyezte és az alperest 147.600,- Ft, valamint kamatai megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint a felperes az Mt. 4. §-ának megsértése miatt kérte az intézkedés hatályon kívül helyezését, ezért az alperesnek utólag közölnie kellett volna döntésének indokait. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes kifogásolható módon végezte a munkáját: a felperes munkája nehezen hasonlítható össze a munkatársaiéval, csak a számadatok egybevetésével nem lehet megfelelően értékelést adni. Különböző körülményekből a megyei bíróság arra következtetett, hogy az alperes nem rendeltetésszerűen gyakorolta a jogát a felperes alapilletményének csökkentésekor.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Pp. 246. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megsértését panaszolta, mert a felperes az indokolás hiánya miatt indított keresetet, a rendeltetésellenes joggyakorlásra csak a másodfokú eljárásban, az utolsó tárgyaláson hivatkozott, amikor már nem tudott ellene védekezni. A felperes a nem rendeltetésszerű joggyakorlást nem bizonyította. Az alapilletmény-csökkentés nem fegyelmi büntetés, ösztönzési célt szolgált, ami a felperes gyengébb teljesítményére tekintettel indokolt volt. Vitatta a megyei bíróság által megállapított tényállást is.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése szerint a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
Az alperesnek ezt az intézkedését nem kellett megindokolnia, a felperes kérelmére azonban a főjegyző megtette, amire később írásban is utalt. Ennek alapján az alperes az alapilletmény-csökkentés indokául az illetékbélyeg árusítás megtagadását és a felperes gyengébb teljesítményét jelölte meg.
A kialakult gyakorlat szerint a mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, de az nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítani.
A felperes az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására valóban csak a másodfokú eljárásban hivatkozott, ez pedig meg nem engedett keresetváltoztatás [Pp. 247. § (1) bekezdés]. Erre alapítottan az alperes intézkedésének jogszerűségét nem lehetett vizsgálni, a megyei bíróság álláspontját a Legfelsőbb Bíróság nem osztja. A felperes azonban kezdettől fogva vitatta a csökkentés vele közölt indokát, amit a perben vizsgálni kellett és ebben a körben a másodfokú bíróság széles körű bizonyítást foganatosított.
A megyei bíróság a különböző bizonyítékokat mérlegelve megalapozatlanságtól mentesen állapította meg, hogy az alperes által megjelölt két ok nem valós, illetőleg okszerűen nem támasztja alá az intézkedést.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az érdemi döntést illetően jogszerű másodfokú ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek költsége nem volt, ezért arról nem kellett rendelkezni, az eljárás illetékét pedig az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 870/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.