Egy 2023. január elsejétől hatályos rendelkezés szerint az ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét tao-törvény 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása illetékmentes.
Óriási illetéket kellene fizetni a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházásakor keletkezett jövedelem után – indítványozza az Országgyűléshez T/8038. számon benyújtott törvényjavaslatában a kormány.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Korábban feltett kérdésemet szeretném kiegészíteni. A vállalkozó az adóköteles bevételéből úgy szeretné kivenni a vagyoni betétjét, hogy a nyeresége, eredménye után nem szeretne adózni. Véleményem szerint csak a leadózott eredmény után, veheti ki adómentesen a vagyoni betétjét. Kérem a véleményem megerősítését. Tisztelettel: PE
A vállalkozó költségei fedezésére, mivel nincs adóköteles bevétele és veszteséges több éve, vagyoni betétet tesz be, hogy a pénztára ne legyen mínusz előjellel. Ha megszűnik, hogyan tudja kivenni? A pénztárkönyvben a vállalkozói adóba nem számító bevételek között könyvelem a betett pénzt. Ha ki tudja venni az egyéb költségnek nem minősülő kiadások között számolom el. Csak akkor lesz pénz a pénztárában, ha adóköteles bevétele származik ezután leadózik és a megmaradt pénzből kiveheti a vagyoni betétjét, de ő adót nem akar fizetni a bevétele után. Mit lehet tenni?
Tisztelt Surányi Imréné! Az Üzletrész öröklése című korábbi kérdésemmel kapcsolatban még az alábbi kiegészítést kérem szépen Öntől: "az a rész, amely meghaladja a vagyoni betétje megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül." Ebben az esetben (örökölt üzletrész) mit tekintünk a vagyoni betét megszerzésére fordított értéknek? Jól gondolom-e, hogy, ha a tőke egyharmadát kivonják, akkor az üzletrész hagyatéki leltárban meghatározott értékének az egyharmadát tekintjük a megszerzésre fordított összegnek? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, mely kkt. formában működik, 2015. 02. 09-én kérte egyszerűsített végelszámolás elindításának bejegyzését. Vagyoni betétjének összege 2 millió 15 ezer forint. Ebből 2 millió forint az eredménytartalék terhére lett jegyezve 1997. 06. 18-án, 5 ezer forint pedig 2012. 08. 30-án. Kell-e a társaságnak 18 százalék illetéket fizetni a vagyonfelosztásnál, ha nem tudja teljes összegben visszatéríteni a bevitt vagyont? A vagyonkiadásnál kezelhető-e a kis értékű eszköz külön, mint ingóság, mely együttes piaci értéke 150 ezer forint alatt van? Valamint szeretném megkérdezni, kell-e tehergépjármű után áfát fizetni, ha annak beszerzése 2004. 08. 16., és élt a társaság az áfalevonás jogával? Válaszát köszönöm: Magdi
Egy cég kilép egy szövetkezetből. Vagyoni betétjét jelentős árfolyamnyereséggel vásárolják vissza öt évi részletre. Hogyan kell az eladást a számvitelben és a társasági adóban kezelni
Jövő januártól a vagyoni betét, az üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy öröklése esetén is illetéket kell fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték