Új törvény a behajtási költségátalányról, új intézkedés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, s sok örökzöld téma, mint például, hogy hogyan lehet különbséget tenni az ellenérték és az ellenértéknek nem minősülő, áfa hatályán kívüli fizetés között, és milyen feltételek mellett segíthet családtag, ismerős a vállalkozásban színesítette az Adózóna.hu márciusi cikkfelhozatalát.
Az Országgyűlés március 1-jén szavazott Gulyás Gergely fideszes törvénymódosító indítványáról, amelynek egyik fontos eleme, hogy egy év haladékot ad a korlátolt felelősségű társaságoknak arra, hogy törzstőkéjüket minimum 3 millió forintra emeljék.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti vagy házastársi kapcsolat miatt tett feljelentés is.
Idén június közepén jelent meg az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. Egyes társaságoknak kötelező lesz, mások számára pedig lehetőség nyílik a magyar számviteli szabályok helyett az IFRS alapján elkészíteni egyedi beszámolójukat. Ugyanakkor az IFRS-re áttérőknek továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük. Cikkünkben táblázatokban is összefoglaltuk a két módszer közötti eltéréseket.
Az Airbnb, vagyis a szálláshely-szolgáltatás speciális formája forró téma volt az elmúlt hónapban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többször is figyelmeztetett az ezzel kapcsolatos adókötelezettségekre. Az Adózóna ezekről az előírásokról már az augusztusi számában beszámolt. Ezúttal csak arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a – mostani válogatásunkban nem szereplő – témában rengeteg kérdést kaptunk, amelyekre a válaszok, illetve az önálló cikkek az Adózóna oldalán megtalálhatók.
Kiemelt hangsúlyt kaptak júliusban az Adózóna hasábjain az ingatlanvásárlással, -hasznosítással összefüggő témákról szóló cikkek. Nagy érdeklődés övezte közülük az ingatlan-bérbeadásra, szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat taglaló írásunkat, valamint a július 1-jén startolt, „családok otthonteremtési kedvezménye” (CSOK) címen igényelhető állami támogatás új rendjét táblázattal bemutató cikkünket.
Nem sok idejük lesz a könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adózási szakembereknek, hogy a bevallási hajrá után pihenjenek; máris itt a nyakukon az újabb jogszabály-módosítás.
Hamar munka ritkán jó, a kapkodás nem szokott míves produktumokat szülni. Sajnálatosan ez a szerencsétlenség kísérte a NAV csodafegyverének kikiáltott elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) eddigi útját.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Június végén életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb számlarendelete. Bőven van még mit mazsolázni a márciusban hatályba lépett új Polgári törvénykönyvből. Folyamatosan érkeznek olvasóinktól arra vonatkozó kérdések, hogyan úszhatják meg a társaságok ügyvezetője, hogy sokszorozódjon a járulékfizetési kötelezettségük, ha különböző jogviszonyokban látják el a feladataikat.
Ahogy megalakult az új Országgyűlés, a kormánypárti képviselők önálló indítványokkal kezdték bombázni a T. Házat, nem kímélve a korábban már alaposan – és javarészt általuk – átszabott adótörvényeket sem.
Az utóbbi hetek népszerű gazdasági témái leginkább az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-ei hatályba lépése körül pörögtek. Így volt ez az Adózónán is, ahol már a korábbi hónapokban több cikkben is felhívtuk Olvasóink figyelmét a megszigorított felelősségi szabályokra, illetve számtalan írásunk foglalkozott a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumának emeléséről és ennek gyakorlati kivitelezhetőségéről. Az utóbbi lehetőségek közül mostani kiadványunkban a törzstőke-emelés tagi kölcsönből való megvalósításához ad ötleteket.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Sok bosszúságra ad okot könyvelői, adótanácsadói és adószakértői körökben a pénzmosás elleni törvény módosítása, amelynek elrettentő részleteiről külön cikkben számoltunk be. Ebből kiderül, hogy olvasóink-előfizetőink jelentős többségét kitevő személyek ellen, ha megszegik a pénzmosási előírásokat, drákói szigorral és óriási – 20 millió forintig terjedő – pénzbüntetéssel lépnek fel az erre kijelölt szervek. Márpedig például az amúgy bizalmi viszonyt feltételező könyvelő-ügyfél kapcsolatban adott esetben a könyvelőtől még az is elvárás, hogy – mintegy hatóságként fellépve – „igazoltassa” ügyfelét, illetve annak kísérőjét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték