Egyéni vállalkozó január 1-jétől áttér a kata adózási módra. Az előző évben előlegszámlát bocsátott ki, mely előleg az szja-törvény szerint bevételnek minősült. A végszámlát a katás időszakban állítja ki. Van-e erre vonatkozóan különös bevételmegállapítási szabály? Vagy egyszerűen az szja-s időszakban a bevétele az előleg, a katás időszakban pedig a végszámla szerinti hátralévő összeg?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kimenő számlák előleglevonása alkalmával történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódik az alábbi különböző esetekben: 1. Előlegszámla teljesítése 2018.06.hó, áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla 2018.09. havi, amely bruttó összegének áfatartalma 250 ezer ft, amelyből levonva az előleget az áfatartalom 50 ezer ft. 2. Ugyanez az eset, csak az előleg 2018. július havi. 3. Az előleg július havi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptember havi teljes összeg áfatartama 500 ezer ft, az előleggel csökkentett 300 ezer ft. 4. Az előlegszámla júliusi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptemberi, a teljes áfatartalma 200 ezer ft, az előleggel csökkentett áfa nulla. Kérdésem az, hogy a fenti esetekben mit kell tartalmazni a 2018. július 1-jétől érvényes kötelező adatszolgáltatásnak? Mi a teendő, illetve hogyan, mi módon javítható a helytelen adatszolgáltatás? Segítségüket előre is köszönöm.
https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_17_eleoleg_es_vegszamla_AFA_M_lapon_mwk Köszönöm a 08. 17-én az előleg és végszámla áfa M lapon kérdésemre adott választ, miszerint: mind az előlegszámláról, mind a végszámla összegéről (az előleg nélkül) adatot kell szolgáltatni, ha az áfatartalom eléri a 100 000 forintot és a számlabefogadó él az adólevonási jogával. A kérdéses esetben így pl. mind a 08.03-ai teljesítésű előlegszámláról, mind a 08.15-ei teljesítésű végszámláról nyilatkozni kell. Kérdezem: az ügylet értéke 100%-ban előlegként fizetve lett, így a végszámla alapján már nem él a számlabefogadó az adólevonási joggal, mivel az előlegszámla alapján a 100% áfát már levonta, akkor miért kell a végszámláról is nyilatkozni? Sajnos a fellelt szakmai iránymutatások sem egyértelműek, így újra elküldöm a kérdést és nagyon szépen kérem a feltett két esetre számadatokkal, egyértelműen válaszolni, hogy hogyan kell beállítani a számlákat az M lapra. Cégünk 2018. 07-08.hónapban X és Y szállítótól előleg számlát és ehhez kapcsolódó végszámlát is kapott, kérdésem: milyen összeggel kell szerepeltetni 07. és 08.hónapban a 1865M -02.lapon az előlegszámlát és a végszámlát, ill. jól gondolom-e az alábbiakat: 1. X szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 08.03 500 000 135 000 Végszámla 08.15 500 000 – előleg 500 000=0 135 000-előleg ÁFA 135 000=0 1865M-02.lap 08.hónap: X szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 08.03 500 000 135 000 Végszámla száma 08.15 500 000 135 000 2. Y szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 07.16 800 000 216 000 Végszámla 08.17 1 500 000 – előleg 800 000=700 000 405 000-előleg ÁFA 216 000=189 000 1865M-02.lap 07.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 07.16 800 000 216 000 1865M-02.lap 08.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Végszámla száma 08.17. 1 500 000 405 000
Cégünk 2018. 07-08. hónapban X és Y szállítótól előlegszámlát és ehhez kapcsolódó végszámlát is kapott. Kérdésem: milyen összeggel kell szerepeltetni 07. és 08. hónapban a 1865M-02. lapon az előlegszámlát és a végszámlát, illetve jól gondolom-e az alábbiakat: 1. X szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft Áfaösszeg Ft Előlegszámla 08.03 500 000 135 000 Végszámla 08.15 500 000 – előleg 500 000=0 135 000-előleg áfa 135 000=0 1865M-02.lap 08. hónap: X szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 08.03 500 000 135 000 Végszámla száma 08.15 500 000 135 000 2. Y szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 07.16 800 000 216 000 Végszámla 08.17 1 500 000 – előleg 800 000=700 000 405 000-előleg ÁFA 216 000=189 000 1865M-02.lap 07.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 07.16 800 000 216 000 1865M-02.lap 08.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Végszámla száma 08.17. 1 500 000 405 000
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi áfaalany cég ingatlant vásárolt egy szintén belföldi áfaalany társaságtól. 2017-ben nettó 5 860 eFt+áfa összegű előlegszámlát kapott a vevő. 2018-ban kettő, egyenként 1 780 eFt összegű előlegszámlát kapott. A 2018. 05. hónapban kapott végszámla az alábbiak szerint lett kitöltve: ingatlan vételára 11 200 eFt (áfamentes) - 5 860 eFt+áfaelőleg - 1 780 eFt előleg (mt) - 1 780 eFt előleg (mt) = fizetendő 1 780 eFt (áfamentes). Az adásvételi szerződés 11 200 eFt+ áfa összegről szól. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy ha változik az áfa mértéke esedékességkor, akkor az érvényben lévő áfát kell a vevőnek megfizetni. Az eladó szóbeli tájékoztatása szerint azért számlázta le áfamentesen idén az ügyletet, mert a használatbavételt követő 2 év a 2018-as számlák kibocsátásakor már eltelt, ezért lett 2018-ban áfamentes az ügylet. Helyes ez így? A végszámla kibocsátásakor az áfás előleg áfatartalmát nem kell visszafizetnie a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás közösségen belüli árut vásárol, az összeget proforma számla alapján előre utalja, előlegszámlát nem kap, csak egy számlát, ami már a teljesítés időpontjával állítanak ki. Kérdésem: helyes, ha a számla kiállítási dátuma alapján teszem az összeget az áfabevallásba? A pénz utalásakor könyvelhetem a 353-ra? Később helyesbítés is történt, a pénz visszautalásakor egyből levonták a banki jutalékot, így a kivonaton kevesebb euró szerepel. Helyesen járok el, ha először a teljes összeget rákönyvelem a K353-ra MNB-árfolyamon, majd utána a jutalékot lekönyvelem átlagárfolyamon, vagy más eljárást kell ilyenkor alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Ibolya
Kérdésem az, hogy valamilyen előírásba ütközik-e az a gyakorlat, amit egy építőipari munkánál került alkalmazásra: Az építőipari munkára kötött szerződésben két részszámlázási lehetőségben, és egy végszámlában állapodott meg a két szerződő fél. A részszámlák kiállítása a teljesítés igazolások alapján a szerződés szerint megtörtént. A teljes munka befejezésekor a kivitelező úgy állította ki a végszámlát, hogy a szerződés teljes összegét leszámlázta, majd a számla két következő sorában mínusz tételkén beírta az I., illetve a II. részszámla összegét. Így végösszegként a szerződés eddig még le nem számlázott összege maradt. Elfogadható-e az így kiállított számla, vagy valamilyen előírásba ütközik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-kereskedő cég magánszemélytől vásárol személygékocsit eladási céllal. Beszerzési ár: 1 millió forint. Ezt a gépjárművet értékesíti, az eladási ár 2,2 millió forint. 2018.05.29-én 1 millió fornt előleget kap a vevőtől, majd 2018. június 1-jén átadásra kerül a gépkocsi, kiállításra kerül a végszámla a maradék 1,2 millió forintról. Az ügylet a különbözeti adózás hatálya alá tartozik. Kérdés: hogyan alakul az áfafizetés az előlegszámla kiállításakor májusban, és a végszámla kiállításakor, júniusban? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szerződésben megállapodnak munka elvégzéséről például 1 millió forint + áfa értékben. A szerződésben megállapodnak, hogy a végszámlából visszatartanak 100 ezer forintot. A számlát hogyan kell kiállítani? A számlát az 1 millió forint + áfáról, és a számlán fel kell-e tüntetni, hogy 100 ezer forint szavatossági garancia visszatartás? A garancia 24 hónap. 24 hónapig a könyvelésben lesz mint kiegyenlítetlen számla? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban szeretném kérdésemet feltenni.Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az Önök válasza szerint az áfabevallás 1., illetve 46. sorában kell ezt az előleget szerepeltetni. A következő következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét. Ezt válaszuk szerint az 1., illetve a 37. sorban kell az áfabevallásban szerepeltetni. A végszámla értéke viszont nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget ebben az esetben nem kell feltüntetni az áfabevallásban? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az áfabevallás 1. sorában kell-e szerepeltetni mint előleget? Ezt követően – mivel előleg – gondolom, hogy a 46. sorba is be kell írni. A másik kérdésem, hogy ha a következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét, azt melyik sorban kell bevallani az áfabevallásban? A végszámla értéke nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget szintén kell valahol szerepeltetni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Idén vettünk át egy ingatlanforgalmazású céget könyvelésre. Áfaalany a cég, viszont az ingatlan adás-vétel nincs bejelentve áfakörbe. 2017 decemberében egy magánszemélynek ingatlant értékesített, amelynek birtokba adása 2018 március vége volt. Volt a vevő részéről előlegfizetés. Jól gondolom-e, hogy első körben előleg számla, majd a birtokba adással (márciusban) végszámla kiállítása történik a magánszemély felé? Illetve ennek könyvelése 2017-ben vagy 2018-ban történik? (Én a birtokba adással könyvelném az eladást.) Segítségét előre is köszönöm szépen!
2016-ban az adóalany két előlegszámlát bocsát ki: 02. hóban 20 199 ezer Ft + áfa és 03. hóban 2668 ezer Ft + áfa összegben. Ehhez kapcsolódóan 04. hóban 2200 ezer Ft + áfa, 05. hóban 3290 ezer Ft + áfa részszámlát bocsát ki. A végszámla 05. hóban 28350 ezer Ft + áfa, ami pénzügyi rendezést nem igényelt, az előzőek miatt. Az áfabevallásban 2016. 02. hóban jelentettük, mivel az áfa összege akkor haladta meg az 1 millió forintot. A végszámlát nem jelentettük. Kell-e jelenteni a végszámla összegét az áfabevallás M-es lapján?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk alvállalkozót bízott meg egy munkával, akinek előlegeket fizettünk az ügylet kapcsán. Az előlegekről az alvállalkozó kiállította az előlegszámlákat. A szerződésben foglalt munkát az alvállalkozó elvégezte, a teljesítés megtörtént, viszont a végszámla kiállítását megelőzően arról értesültünk, hogy az alvállalkozó adószámát a NAV törölte (nem felfüggesztette, hanem törölte). Számviteli és adójogi szempontból is kérdések merültek fel: miként történhet a lezáratlan ügylet rendezése társaságunknál (megbízónál), illetve az alvállalkozónál? A társaságunk által kifizetett és a könyveinkben nyilvántartott előlegek miként kezelendők számvitelileg, illetve adójogilag, miután az alvállalkozó adószámát törölték? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari tevékenységet végez. 2013. évben megrendelőnk nem írt alá egy építési projekt végelszámolásához kapcsolódó teljesítési igazolást, nem tudtuk a végszámlát kiállítani, ezért bírósághoz fordultunk. A bíróság első-, és másodfokon (2017-ben) is nekünk adott igazat, ily módon jogosulttá váltunk a végszámla kiállítására. A megrendelő részére ki nem számlázott építőipari munka önköltségét a készletek között tartottuk nyilván befejezetlen építőipari termelésként. Értékvesztést nem számoltunk el, céltartalékot nem képeztünk az adott munkához kapcsolódóan az előző években. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kiállított számlát 2013. évi, vagy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése szerinti teljesítési/áfateljesítési dátummal kell kiállítanunk – azaz mikor teljesült az ügylet adójogilag; illetve szükséges-e önellenőrzéseket benyújtani/számviteli helyesbítéseket végezni 2013. évre vonatkozóan? Arról is meg tudjuk magunkat győzni, hogy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni mind az árbevételt, mind a befejezetlen termelés önköltségét, illetve arra vonatkozóan is sorakoztathatunk fel érveket, hogy miért lesz 2017. évi a bevétel és a költség. Várjuk szíves segítségét! Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték