246 találat a(z) végszámla cimkére
Számlázás, részszámla esetében
Kérdés
Kérdésem az, hogy valamilyen előírásba ütközik-e az a gyakorlat, amit egy építőipari munkánál került alkalmazásra: Az építőipari munkára kötött szerződésben két részszámlázási lehetőségben, és egy végszámlában állapodott meg a két szerződő fél. A részszámlák kiállítása a teljesítés igazolások alapján a szerződés szerint megtörtént. A teljes munka befejezésekor a kivitelező úgy állította ki a végszámlát, hogy a szerződés teljes összegét leszámlázta, majd a számla két következő sorában mínusz tételkén beírta az I., illetve a II. részszámla összegét. Így végösszegként a szerződés eddig még le nem számlázott összege maradt. Elfogadható-e az így kiállított számla, vagy valamilyen előírásba ütközik? Köszönettel.
Előleg – különbözeti áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-kereskedő cég magánszemélytől vásárol személygékocsit eladási céllal. Beszerzési ár: 1 millió forint. Ezt a gépjárművet értékesíti, az eladási ár 2,2 millió forint. 2018.05.29-én 1 millió fornt előleget kap a vevőtől, majd 2018. június 1-jén átadásra kerül a gépkocsi, kiállításra kerül a végszámla a maradék 1,2 millió forintról. Az ügylet a különbözeti adózás hatálya alá tartozik. Kérdés: hogyan alakul az áfafizetés az előlegszámla kiállításakor májusban, és a végszámla kiállításakor, júniusban? Válaszukat előre is köszönöm.
Végszámlából szavatossági garanciára visszatartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szerződésben megállapodnak munka elvégzéséről például 1 millió forint + áfa értékben. A szerződésben megállapodnak, hogy a végszámlából visszatartanak 100 ezer forintot. A számlát hogyan kell kiállítani? A számlát az 1 millió forint + áfáról, és a számlán fel kell-e tüntetni, hogy 100 ezer forint szavatossági garancia visszatartás? A garancia 24 hónap. 24 hónapig a könyvelésben lesz mint kiegyenlítetlen számla? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Exportértékesítés teljesítése, áfabevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban szeretném kérdésemet feltenni.Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az Önök válasza szerint az áfabevallás 1., illetve 46. sorában kell ezt az előleget szerepeltetni. A következő következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét. Ezt válaszuk szerint az 1., illetve a 37. sorban kell az áfabevallásban szerepeltetni. A végszámla értéke viszont nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget ebben az esetben nem kell feltüntetni az áfabevallásban? Köszönöm a választ.
Exportértékesítés előlege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az áfabevallás 1. sorában kell-e szerepeltetni mint előleget? Ezt követően – mivel előleg – gondolom, hogy a 46. sorba is be kell írni. A másik kérdésem, hogy ha a következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét, azt melyik sorban kell bevallani az áfabevallásban? A végszámla értéke nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget szintén kell valahol szerepeltetni? Köszönöm a választ.
Ingatlaneladási számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Idén vettünk át egy ingatlanforgalmazású céget könyvelésre. Áfaalany a cég, viszont az ingatlan adás-vétel nincs bejelentve áfakörbe. 2017 decemberében egy magánszemélynek ingatlant értékesített, amelynek birtokba adása 2018 március vége volt. Volt a vevő részéről előlegfizetés. Jól gondolom-e, hogy első körben előleg számla, majd a birtokba adással (márciusban) végszámla kiállítása történik a magánszemély felé? Illetve ennek könyvelése 2017-ben vagy 2018-ban történik? (Én a birtokba adással könyvelném az eladást.) Segítségét előre is köszönöm szépen!
Áfaösszesítő jelentés
Kérdés
2016-ban az adóalany két előlegszámlát bocsát ki: 02. hóban 20 199 ezer Ft + áfa és 03. hóban 2668 ezer Ft + áfa összegben. Ehhez kapcsolódóan 04. hóban 2200 ezer Ft + áfa, 05. hóban 3290 ezer Ft + áfa részszámlát bocsát ki. A végszámla 05. hóban 28350 ezer Ft + áfa, ami pénzügyi rendezést nem igényelt, az előzőek miatt. Az áfabevallásban 2016. 02. hóban jelentettük, mivel az áfa összege akkor haladta meg az 1 millió forintot. A végszámlát nem jelentettük. Kell-e jelenteni a végszámla összegét az áfabevallás M-es lapján?
Végszámla kiállítása előtt törölt adószám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk alvállalkozót bízott meg egy munkával, akinek előlegeket fizettünk az ügylet kapcsán. Az előlegekről az alvállalkozó kiállította az előlegszámlákat. A szerződésben foglalt munkát az alvállalkozó elvégezte, a teljesítés megtörtént, viszont a végszámla kiállítását megelőzően arról értesültünk, hogy az alvállalkozó adószámát a NAV törölte (nem felfüggesztette, hanem törölte). Számviteli és adójogi szempontból is kérdések merültek fel: miként történhet a lezáratlan ügylet rendezése társaságunknál (megbízónál), illetve az alvállalkozónál? A társaságunk által kifizetett és a könyveinkben nyilvántartott előlegek miként kezelendők számvitelileg, illetve adójogilag, miután az alvállalkozó adószámát törölték? Köszönettel!
Adózás, ha a bíróság mondja ki a teljesítést
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari tevékenységet végez. 2013. évben megrendelőnk nem írt alá egy építési projekt végelszámolásához kapcsolódó teljesítési igazolást, nem tudtuk a végszámlát kiállítani, ezért bírósághoz fordultunk. A bíróság első-, és másodfokon (2017-ben) is nekünk adott igazat, ily módon jogosulttá váltunk a végszámla kiállítására. A megrendelő részére ki nem számlázott építőipari munka önköltségét a készletek között tartottuk nyilván befejezetlen építőipari termelésként. Értékvesztést nem számoltunk el, céltartalékot nem képeztünk az adott munkához kapcsolódóan az előző években. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kiállított számlát 2013. évi, vagy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése szerinti teljesítési/áfateljesítési dátummal kell kiállítanunk – azaz mikor teljesült az ügylet adójogilag; illetve szükséges-e önellenőrzéseket benyújtani/számviteli helyesbítéseket végezni 2013. évre vonatkozóan? Arról is meg tudjuk magunkat győzni, hogy az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni mind az árbevételt, mind a befejezetlen termelés önköltségét, illetve arra vonatkozóan is sorakoztathatunk fel érveket, hogy miért lesz 2017. évi a bevétel és a költség. Várjuk szíves segítségét! Köszönettel.
Előleg alanyi mentesként, végszámla áfásként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely előleget fizetetett tavaly, amikor még alanyi mentes volt. Idén már áfakörös lett, a végszámlát most kaptuk meg idei teljesítéssel, a teljesítésre is idén kerül sor. Kérdésem: az áfát ilyen esetben visszaigényelhetjük?
Előlegszámla vagy számla 2.
Kérdés
Köszönöm a választ! Az első számla kiállítása akár 10 hónappal az utazás megkezdése előtt történik. A második számla az utazás előtt 30 nappal készül. Minden esetben a számla kiállítása után történik a pénzügyi teljesítés. Az áfa megfizetése a pénzügyi teljesítés hónapjában történik, annak ellenére, hogy a számlák nem előlegszámlaként készülnek. Tudtommal előlegszámla csak a pénzügyi teljesítés után készülhet, így csak fizetésbekérő lehetne a megoldás, ebben az esetben viszont nagyon megnő az adminisztráció, mivel 2 fizetésbekérőt, 2 előlegszámlát és 1 végszámlát kellene kiállítani, a módosításokról nem is beszélve. A vállalkozás gyakorlata ezt leegyszerűsíti. A fentieket figyelembe véve adókockázat nincs, mivel az áfa megfizetése szabályos. Helyesen teszi-e az utazásszervező, hogy „számlát” állít ki? Tudomásom szerint az utazásszervezőknél ez bevett gyakorlat. Köszönöm a segítséget!
Előlegszámla vagy számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utazásszervező ügyfelem gyakorlata a részvételi díj kiszámlázására az alábbi: az út megrendelésekor számlát (nem előlegszámlát, hiszen az összeg még nem került kiegyenlítésre) állít ki a részvételi díj 40 százalékáról, majd egy hónappal az indulás előtt szintén számlát állít ki a maradék 60 százalékról, illetve módosítás esetén a fennmaradó összegről. Helyes-e ez így? Más utazási irodáktól azt az információt kaptam, hogy ez a bevett, elfogadott gyakorlat ebben a szektorban. Igaz lehet ez? A számlán teljesítésként az utas visszaérkezésének napja szerepel. Köszönöm a segítséget!
Végszámla kiállítása előleg levonása esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. átutalásos végszámlát állított ki a következő adatokkal: a termékértékesítés értékét áfa nélkül tüntette fel, majd levonta belőle az átutalt előleg áfa nélküli ellenértékét. A számlára ráírta, hogy 27 százalék áfakulcsot tartalmaz. A számla végösszege így nulla lett. Az áfa összegét a számla nem tartalmazza, csak a mértékét. Az a kérdésem, hogy így befogadhatom-e számlát? Válaszát köszönöm.
Előre utalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két cég között (magyar és lengyel) előre utalás történt egy nyílászáró megvételére. A magyar cég utalta az előleget 2017 novemberében, de a termék csak 2018 februárjában lesz meg, előlegszámlát nem küld róla (csak 2018-ban lesz végszámla). Hova könyvelem a banki utalást, és mikor vallom be az áfát? Lényeg: semmi papírom nincs róla, csak egy banki utalás. Előre is köszönöm a válaszát.
Díjbekérő alapján utalás következménye
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.