214 találat a(z) továbbszámlázás cimkére

Közös költség továbbszámlázása Kérdés

Az alábbi linken található válasszal kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_24_Kozos_koltseg_kiszamlazasa_xto A közös költség továbbszámlázása esetén a közös költség összege lesz a bruttó összeg, vagy az lesz a nettó összeg, és arra számolódik rá a 27 százalék áfa? Köszönettel: Schnierer Ildikó

Telefon magánhasználat áfája Kérdés

T. Szakértő! "A telefon magánhasználat adózási szabályai" cikkükhöz kérdésem a következő: ha a telefon magánhasználatot 30 százalékban továbbszámlázzuk akkor ebben az esetben levonható a telefonköltség áfája 100 százalékban? (Például a telefonszámla bruttó 10 ezer, továbbszámlázunk 3 ezer forintot, akkor a 10 ezer forint után levonjuk az áfát, 3 ezer után pedig befizetjük.) Válaszukat köszönöm! Anikó

Továbbszámlázott étkezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem, egy utazási iroda, olyan szolgáltatást nyújt, hogy az ügyfelei nevében megrendeli az étel-ital szolgáltatást a szálláshelyen, majd ezt az étel-ital szolgáltatást továbbszámlázza az ügyfelének (külön az ételt, külön az italt). A kérdésem az, hogy az új szabályozások szerint 18 százalékosan vagy 27 százalékosan kell továbbszámláznia az étel-ital szolgáltatást? Válaszukat előre is köszönöm. Judit

Továbbszámlázott szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fuvarjainkat az érdekeltségi körünkbe tartozó társaság (B) fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozó cég a teljes összeget társaságunknak számlázza ki. Mi 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk B társaságnak a rá eső részt. A számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatás jogcímen szerepel. Helyesen járunk el, vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Nem levonható áfás és áfamentes továbbszámlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cégnek az anyacége telefonhasználatot egy az egyben továbbszámláz. Viszont a telefonszámlán szereplő bruttó összegre még egyszer ráteszi az áfát, és úgy állítja ki a számlát. A kérdésem az lenne, hogy ez a plusz áfa levonható-e? És ha biztosítást vagy postai szolgáltatást számláz tovább? Ezeket áfásan kell továbbszámlázni?

Külföldi társaság magyar adószámmal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk megbízást kapott áruszállításra Magyarországról harmadik ország területére. A fuvart egy harmadik országbeli alvállalkozóval végeztettük el. Megbízónk a számlát egy külföldi társaság címére, de annak magyar adószámára kéri kiállítani. Továbbszámlázható-e így a fuvar? Mentesen számlázható? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetnünk az általunk kiállított, és mely sorban az alvállalkozó által kiállított számlát? Előre is köszönöm válaszát!

Kisadózó és adószámos magánszemély – bérleti díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású kisadózó (alanyi mentes) fodrászszalont vesz bérbe. A bérleti díj egy részét továbbszámlázná a műkörmös részére. Katásként nem teheti meg, hogy bérleti díjról számlát ad. Megoldás lehetne az, hogy adószámos magánszemélyként bérli a szalont és számlázza tovább? Lehetséges, hogy csak magánszemélyként bérli és mint magánszemély bérleti szerződéssel adja tovább? (Ezt persze, majd az szja-bevallásában rendezi.) Legyen kedves nekem erre valami megoldás találni! Nagyon köszönöm a válaszát.

Biztosítás továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nyergesvontatót bérel egy másik vállalkozástól. A bérleti díjat havonta számlázzák (áfás), a casco díját negyedévente, szintén áfával növelten. Nem tudom megmondani, miért áfás a biztosítási díj továbbszámlázása, meglátásom szerint ez nem épülne be a bérbeadás alapjába. Önök szerint milyen áfakulccsal kell a továbbszámlázást intézni? Köszönöm.

Ügyvédi iroda áthárított szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több helyen eltérő álláspontokat olvastam a témában, ezért kérném állásfoglalásukat. Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg - általában átutalással - az ügyfeleit terhelő illetéket, díjakat (végrehajtási díj, fizetési meghagyásos eljárás díja, földhivatali eljárási díj stb.), amiről az iroda nevére állítanak ki számlát. Ez egyrészt az elektronikus ügyintézés miatt, másrészről az ügyvédi tevékenység gyorsabb ellátása érdekében szükséges. Ezen illetékek és díjak áfa területi hatályon kívüli tételek. Az ügyvédi iroda köteles továbbszámlázni vagy egyéb számviteli bizonylat kiállítására köteles csak? Mikor minősül mellékszolgáltatásnak és 27%-os áfával növelten számlázandó tovább (természetesen az ügyfél ügyvédi tevékenységet rendel meg az irodától)? Célszerűbb lenne az ügyfél nevére kérni a bizonylatok kiállítását és ekkor továbbszámlázás fel sem merülhet - az irodának ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatnia? Köszönettel.

Rezsi továbbszámlázása áfamentes vagy áfaköteles? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanbérbeadással foglalkozó kft. áfamentesen számláz a bérlői felé. Hogyan jár el helyesen a következő esetben: egy ingatlanrész új tulajdonosának azért számláz rezsit, mert a mérőóra korábbi tulajdonosaként a kft. nevén van, és még az ő nevére jön a számla. Tehát fel sem merül bérbeadás. Áfamentes vagy áfaköteles rezsiszámlázásról beszélünk ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S. G.

Raktárépület vagy építési telek? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy raktárépületet vett az adásvételi szerződésen egy magánszemélytől 2016-ban. A későbbiekben a raktárépület lebontása után társasház épülne a telken. Az építkezést szeretné az társasház építésére időközben létrehozott kft.-ben elkezdeni. Kérdésem a következő, ha nem jelentkeztünk be áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan, illetve egyéb beépítetlen ingatlan esetén, a szóban forgó raktárépületet mentesen továbbszámlázhatja? A további kérdésem, ha a tulajdonos lebontja a raktárépületet, megcsinálja a tereprendezést, és így adja tovább a társasház építő cégnek, akkor így már építési teleknek minősül, és áfásan kell továbbszámláznia? Milyen ismérvek alapján döntöm el, hogy ez építési telek-e? Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a vásárló telekáfáját levonhatja? Ha esetleg apportként vinné be a másik cégbe a telket, akkor keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm a válaszát!

Egyéni vállalkozó – továbbszámlázás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy teljes munkaidős alkalmazott dolgozik egy kft.-ben, emellett van egyéni vállalkozása is. A partnercég, ahonnan a bevétel származik, csak az egyéni vállalkozással köt szerződést, cég céggel nem szerződik. Viszont a másik félnek sokkal kedvezőbb a munkaviszonyát fenntartani. Van-e abban "adóügyileg", kivetnivaló, ha az egyéni vállalkozás a bevételét akár teljes összegben vagy csökkentve továbbszámlázza a kft. részére? Az említett kft.-ben a bevételt szerző tulajdonos is, de heti 36 órát elérő munkaviszonyban, alkalmazottként dolgozik a kft.-ben. Válaszukat köszönöm!

Cég TV-előfizetésének továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég nevére szóló számlában szerepel telefon-, internet-, kábeltévé-előfizetési díj. A szolgáltatás a cég székhelyén van, ami egyben a tulajdonos lakóhelye is. 1.) Ez esetben az internetköltség 100 százalékban elszámolható, illetve az áfája 100 százalékban levonható, vagy vélelmezni kell itt is a magánhasználatot, és 70-30 százalékban vonható le a forgalmi adó? 2.) TV-előfizetési díjat, ha 100 százalékban továbbszámlázza áfásan a tulajdonos részére, akkor annak áfája 100 százalékban levonható?

Munkáltató által fizetett özvegyi nyugdíj továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi munkahelyi baleset következtében egy cég havonta téríti mindig a nyugdíjbiztosítónak a volt munkavállalója után folyósított özvegyi nyugdíjat. A megfizetett özvegyi nyugdíj összegének feléről minden hónapban áfamentesen nyugellátás szöveggel számlát állít ki egy másik cég részére, mivel egy megállapodás alapján az özvegyi nyugdíj felét az a cég fizeti. Véleményem szerint nem szabadna ezt az összeget kiszámlázni áfamentesen, hanem csak a megállapodás alapján az elutalt összeget bekönyvelni 96-os számlaosztályba. Ön szerint melyik megoldás a szabályos?

Ingatlant bérbeadó kft. árbevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close