Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    140 találat a(z) termékértékesítés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Katás áfamentes egyéni vállalkozó aranyékszereket készít és értékesít. Lenne egy olyan lehetősége, hogy Svájcban egy boltban kapna (bérleti díjért) egy kirakatrészt, ahová kihelyezheti az ékszereket. Bizományi szerződés keretében 20 százalékot kér a svájci partner az eladott termékek után. Az ékszerek kiszállítása ismerősökön keresztül történne, nem hivatalos szállítóval, illetve nem postai úton. A kérdésem az egész ügyletre fókuszál, hogy így lehet-e értékesíteni, mik a teendők ezzel kapcsolatban, egyáltalán hogyan lehetséges, mi a legjobb megoldás erre az ügyletre? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésem tenném fel, mivel véleményem szerint félreértettek a megválaszoláskor. A kérdés lényege, hogy két magyar adóalany közt megy végbe kereskedelem úgy, hogy az árut Csehországból veszi meg a nagykereskedő, de nem szállítja haza és adja el, hanem az árut már egyből Csehországban átadja a belföldi vevőjének, aki onnan haza is fuvarozza, így a termékértékesítés véleményem szerint Csehország. Segítségüket előre is köszönöm. Korábbi kérdésem: Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Két magyar, EU-s adószámmal rendelkező adóalany között megy végbe termékértékesítés úgy, hogy egyik magyar társaságnak sincs telephelye, sem bármilyen illetősége Csehországban. 'A' magyar adóalany megvásárolja 'B' cseh adóalanytól a terméket, melyet 'C' magyar társág rendelt meg tőle. Így tehát két magyar kereskedik, azonban az árut Csehországból már rögtön 'C' társaság szállítja el (feltehetően Magyarországra), így véleményem szerint a teljesítés helye, mivelhogy a fuvarozás, az áru átadása Csehországban történik, Csehország lesz. Kérdésem: ebben az esetben 'A' magyar társaságnak be kell jelentkeznie Csehországba az áfa alá, ott megfizetnie az áfát, és a magyar 'C' társaság felé a CSEH adószámával közösségen belüli termékértékesítésként kell számlázza ezt az ügyletet? Valamint a magyar könyvelésében csak bevételként kell nyilvántartsa, és áfában meg a cseh adóbevallásban tünteti ezt fel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó vállalkozás betegek részére kipróbálásra nagy értékű orvosi eszközt ad át néhány hétre. Amennyiben a beteg az eszköz viselését meg tudja szokni, akkor lehetősége van a megvásárlásra, ez szokott lenni a gyakorlat. Mivel azonban az adott műszer értékes, a kipróbálás idejére kauciót kell letennie a betegnek, amelyet vagy visszafizetnek a részére, vagy az ellenértékbe beszámítják, ha az ügylet létrejön. Kérdésem, hogy ez a kaució hogyan kezelendő? Az adott társaság egy számviteli bizonylatot állít ki, amellyel a beteg bizonyíthatja, hogy mennyi óvadékot fizetett a termék elvitelekor. Álláspontom szerint ez nem ellenértékbe beszámító kaució, mivel a termékértékesítés hetekkel később és csak eshetőlegesen történik meg. A termékértékesítés feltétele, hogy a beteg a terméket meg szokta és meg is akarja vásárolni. Válaszadásukat előre is köszönöm Tisztelettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben a fodrászüzletben hajápolási termékeket is értékesítenek, kötelező-e az online pénztárgép használata? Ha igen, kiváltható-e ez azzal, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséről minden esetben számlát állítanak ki?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” (magyarországi) Kft. megvásárolja a termékeket a „B” (magyarországi) Zrt.-től és beszállítja az Amazon (online forgalmazó) németországi raktárába. Nem számlázza, tehát komissziós alapon. Az áru beérkezése után Amazon felkínálja a termékeket a honlapján keresztül. Az ár, a mindenkori országban érvényes forgalmi adóval jelenik meg. Amazon 15 százalékot kap (az áfával emelt értékből) mint províziót a realizált eladások után. Ezzel csökkenti a bevett árat. Továbbiakban levonásra kerül a csomagküldés költsége és a raktározási költség is. Amazon mindent automatikusan számol, küldi az elszámolásokat online és utalja az „A” Kft. bankszámlájára az elszámolt összeget. Az Amazon az elszámolásokról számlát küld (önszámla formájában). Azaz szállítóként "A" Kft. szerepel, vevőként az Amazon. Van olyan számla, amin német áfa van (19%), van, amin magyar áfa (27%), van, amin cseh áfa (21%), attól függően, hogy az értékesített termék melyik országba érkezik meg. A vevők EU-s magánszemélyek. Ha jól értelmezem, a német raktárban történő termékmozgatás nem minősül termékértékesítésnek, mert távértékesítési célból lettek kiszállítva a termékek. Az Amazon önszámlázásából pedig arra következtetek, hogy az "A" Kft.-nek, amelyik tagállamba értékesítés történik, be kell jelentkeznie és ott elszámolnia az adót. A NAV felé be kell jelenteni, mely országokban teljesíti az áfakötelezettségét. Jól gondolom ezeknek az ügyeleteknek a menetét? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Kérem a segítségüket az áfatv. 304. § (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatosan: amikor az adóalany és vevője a termékértékesítés során időszakos elszámolásban állapodnak meg, ezért a 2016. novemberi és decemberi szállításokról kibocsátott számlák fizetési határideje 2017. január, így az 58. § (1) a), b) pontok szerinti elszámolás alapján a számlák teljesítésének időpontja 2017. január 1-jét követő időpontra esik. A termékértékesítésekről a számlák kiállítása 2016-ban megtörtént, természetesen a számlákon a kiállítás időpontjában érvényes áfakulcsokkal (18%). Kérdésem: a fent említett értékesítések esetében az áfatv. 2017-től hatályos rendelkezései alapján, figyelemmel a 304. § (1) bekezdésben leírtakra, az adó mértéke helyesen került feltüntetésre 18%-kal, vagy - az akkor még nem ismert - 5%-ot kell alkalmazni? Ha az új szabályt kell alkalmazni - 5%-ot -, akkor a 2016-ban kibocsátott számlákat helyesbíteni kell? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel: Tóth Jánosné

    Kérdés

    Két áfaalany egymással építési szerződést köt. Egy kft.-ről és egy asztalos egyéni vállalkozóról van szó. A kft. kérése, hogy az asztalos a munkadíjat fordított áfával számlázza, a beépített anyagot pedig termékértékesítésként egyenes áfával. A munkálat építésiengedély-köteles. Lehet-e így szabályosan számláznia?

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Magyar vállalkozás megvesz egy harmadik országban működő vállalkozástól egy nyomdagépet, de a nyomdagép a harmadik országot nem hagyja el, az eladó a gép értékét leszámlázza a magyar cég felé. A magyar cég ezt a nyomdagépet ott helyben (a harmadik országban) eladja egy másik, ottani vállalkozásnak. Kérdésem: 1.) Az áfa szempontjából milyen számlát kell kiállítania? 2.) Ha áfás számla kiállítására kerül sor, akkor azt hol kell bevallania? Köszönettel: T. Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Talpmasszázst végző egyéni vállalkozó gyógyteákat, vitaminokat is szeretne értékesíteni. Árulhatja-e ezeket a masszázsszalonban és kötelező-e számára a pénztárgépes nyugtaadás? 2017. január 1-jétől a talpmasszázs tevékenységre már kötelező lesz a pénztárgép alkalmazása? Szeretne majd szoláriumot is üzemeltetni, 2017. január 1-jtől ez a tevékenység is pénztárgépköteles? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre kapott válasz nyomán szeretnék kiegészítő kérdéseket feltenni. Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek egy ingatlan (új, használt) értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Gondolataim összekuszálódását az is fokozza, hogy a Szolgáltatások Jegyzékében szerepel az ingatlanforgalmazás is. Például termékértékesítésnek minősül az ingatlan értékesítése: - áfatörvény 9. § (1) bekezdése, 10. § a) pont (zárt végű pénzügyi lízing), 10. § d) pont (generálkivitelező építési-szerelési munkája során előállított ingatlan) Szolgáltatásnyújtásnak minősül az ingatlanértékesítés, például a nyílt végű pénzügyi lízing keretében eladott ingatlanok, a generálkivitelező nélkül létrehozott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy szingapúri megrendelőnek gyárt le kiállítási installációt (fából készült stand és pavilon), amelyet ügyfelünk egy párizsi kiállításon használ fel, azaz nem hagyja el az unió területét a termék. Lehet-e a termék értékesítését áfamentesen számlázni? Illetve milyen egyéb körülmények figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy az áfakérdést (mentes vagy áfaköteles-e az értékesítés) eldönthessük:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég motorcsónakot vásárol egy másik magyar cégtől áfás számlával. A motorcsónakot tovább fogják értékesíteni egy külföldi magánszemély részére (nem EU állampolgár). A motorcsónak a BVI (British Virgin Island) területén van, és Magyarországon nem is kerül nyilvántartásba. Áfa vonatkozásában milyen szabályok vonatkoznak a beszerzésre és az értékesítésre? Köszönöm

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pénzmosás elleni szabályzat

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    NAV, pénzmosás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Energiahatékonysági beruházás – tűzgátló tolókapuk elszámolása

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media