56 találat a(z) tagi hitel cimkére
Üzletrészeladás Kérdés
Egy magánszemély 100 százalékban tulajdonosa egy kft.-nek. Az alapításkor 500 ezer forint törzstőkével jegyezték be. A Ptk. rendelkezései szerint 3 millió forintra felemelte a törzstőkéjét. A fennmaradó részt 2019. december 31-éig vállalta befizetni. El szeretné adni a kft.-t. Még nem fizetett be plusz törzstőkét. Ha 500 ezer forintért adná el a részét, akkor keletkezik fizetési kötelezettsége az eladónak és vevőnek? A kft könyveiben 500 000 forint tagi hitel van nyilvántartva. A tagi hitelt összegével mi a teendő? Válaszukat előre is köszönjük.
Végelszámolás során ingatlanok kiadása a tagok részére Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy végelszámolás alatt álló kft.-vel kapcsolatosan szeretnék érdeklődni. A kft. tárgyi eszközeinek nettó értéke 40 361 ezer Ft, ezen tárgyi eszközök kizárólag ingatlanok. A tagi hitel összege 47 843 ezer Ft, a jegyzett tőke összege 12 470 ezer Ft. Kérdésünk, hogy a végelszámolás során a 40 361 ezer Ft nettó értékű ingatlanok kiadása a tagok részére a tagi hitel és a jegyzett tőke terhére történhet-e? Továbbá az ingatlanokat végelszámolás során lehet-e könyv szerinti értéken kiadni a tagok részére, vagy pedig fel kell értékeltetni és forgalmi értéken kell kiadni a tagoknak? Az adott társaságnál évek óta próbálták értékesíteni az ingatlanokat, de nem tudták, ezért került sor végelszámolásra. Az ingatlanok eladhatósági értéke nagyjából megegyezik a könyv szerinti értékkel. További kérdésünk, hogy ez esetben az ingatlanok tagi hitel terhére történő kiadásakor keletkezik-e a tagok részéről illetékfizetési kötelezettség? Tájékoztatásukat megköszönve: Németh Mária Zsuzsanna
Eurós tagi hitel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás mikrobeszámolót készít, s valutapénztárat vezet átlagáras elszámolással. A tulajdonos tagi hitelt szeretne befizetni euróban; ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a könyvelésbe, és milyen árfolyamon kell azt visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesíthető-e tagi hitelből. S ha igen, van-e ennek bármilyen adó- vagy járulékvonzata most, illetve a későbbiekben? Köszönettel.
Tagi hitel vagy kölcsön Kérdés
Tisztelt Szakértő! Frissen alakult kft.-ben 50%-ban egy másik kft., a másik 50%-ban egy harmadik kft. a tulajdonos. Mindkét tulajdonos kft. kölcsönt ad a frissen alakult kft.-nek. Ez képez-e kapcsoltságot? A kölcsön lehet-e tagi kölcsön kamatmentesen, vagy ha kapcsoltság keletkezik a kölcsön miatt, akkor kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönszerződést kell írni, és kamatot kell fizetni a kölcsönt kapónak?
Kiva alapját miként befolyásolja a tagi hitel befizetés és visszafizetése? Kérdés
Egy kft. kiva adózást választott. Szeretném megkérdezni, hogy a kiva alapját kell-e növelni a visszafizetett tagi hitel összegével vagy csökkenteni a befizetett tagi hitel összegével? 1. A befizetés még a kivás időszak előtt történt, ezt fizeti vissza a kivás időszak alatt. 2. A befizetés és visszafizetés is kivás időszak alatt történik.
Tagi hitel rendezése Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő probléma megoldásához kérném a véleményüket: A történet szereplői két belföldi kft A1, A2 és egy ciprusi offshore cég. Az offshore cég üzletrésszel rendelkezik A1 Kft.-ben, A1 Kft.-nek üzletrésze van A2 Kft.-ben. A három cég tulajdonosi háttere azonos, minden üzletrész egy család, illetve közeli hozzátartozók kezében van. Az elmúlt években az offshore cég 1000 tagi kölcsönt adott A1 kft-nek, A1 kft pedig 700 tagi kölcsönt nyújtott A2 Kft-nek. Kapcsolt vállalkozás lévén a piaci kamat elszámolásra került. 2017. júniusában az offshore cég legalizálta A1-ben lévő üzletrészét, és azt és az egyik magánszemély tag (F) részére térítés nélkül átadta. Most a tagok rendezni szeretnék a tagi kölcsönök sorsát, melyre két megoldást vázoltak fel : Az egyik: 1. Az offshore cég engedményezi A1 Kft.-ben lévő 1000 tagi kölcsönét F magánszemélyre. Ezzel az offshore cég kikerül a képből. 2. A1 engedményezi A2-ben lévő 700 tagi kölcsönét ugyancsak F magánszemély részére. A kölcsön az A1-ben kivezetésre kerül, és ez A1-nél nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül. Ezzel A1 és A2 ugyan nem tartozik egymásnak, de F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut, szemben az offshore cég által eredetileg nyújtott 1000 hitellel szemben. Ebben az esetben F magánszemélynek szja- és ehofizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha a tagi kölcsön visszafizetésre kerül. Ezzel F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut az eredeti 1000-rel szemben. A másik megoldás: 1. Az offshore Kft. engedményezi az A1-gyel szembeni követelését A2-re. Ezzel A1-nél az offshore cég helyére A2 lép, mint hitelező. 2. A2-nél megjelenik egy új befektetés, amelyhez engedményezés útján jutott hozzá, térítés nélkül, ezért 1000 egyéb bevétele keletkezett, amely 9 % társasági adóval adóköteles. 3. A1 és A2 megegyeznek, hogy A1 1000-rel tartozik A2-nek, A2 tartozik A1-nek 700-zal, vagyis a követelések és kötelezettségek összevezetésre kerülnek és összességben A1 tartozik A2-nek 300-zal. Ezzel a megoldással a hitelállomány számottevően csökkenthető, viszont elég jelentős adóteher jelenik meg. Szeretném kikérni véleményüket a vázolt megoldásokról, illetve azok adó és/vagy illetékkötelezettségéről.
Tagi hitel kamata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági eseményt kérném véleményezni adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából: Egy kft. negatív saját tőkéjének rendezését, az évek alatt felhalmozódott tagi hitelállományból rendezte. Mivel a tagi hitelszerződésekben volt kamat kikötve (5 százalék), de ezt a kamatot soha nem fizették ki a tagok részére, ezzel a kamattal is megnövelték a tagi hitelt és ezzel az emelt összeggel rendezték a negatív saját tőke helyzetét. A kérdés az, hogy keletkezik-e a tagok részéről bármiféle adófizetési kötelezettség abban a pillanatban, mikor a kamatot felszámították és a tagi hitelállományhoz csatolva a saját tőke rendezésére fordították? Jó megoldás lehet-e az, ha egy mögöttes analitikát vezetve az eredeti tagi hitelről és kamatáról, akkor történik majd az adófizetési kötelezettség a kamat tekintetében, ha a kft. pozitív gazdasági mutatói miatt a majdani visszafizetés vagy részkifizetés megtörténik, és először a kamatból történik? Használhatom-e az Szja tv. 9. § (2) a) bekezdését, ugyanezen paragrafus (2) g) bekezdése helyett, mivel a kamat elsősorban pénz (hiszen abban fizetik vissza) és nem vagyoni érték?
Tagi hiteles bt. megszüntetése 2017-ben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában " 2016.04.14., 14:17 " cikket találtam. Kérdésem az lenne, hogy ez még 2017-ben is alkalmazható-e? http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_14_Tagi_hiteles_bt_megszuntetese_emh
Tőkeemelés tagi hitelből Kérdés
Kérem szíves véleményüket a következő kérdésben: 1. Arról több cikk szól, hogy lehetőség van a tag által a társaságnak nyújtott hitellel mint követeléssel való tőkeemelésre. Az a kérdésem, hogy amennyiben a tagi hitellel mint követeléssel történik a tőkeemelés, az történhet-e úgy a számviteli törvény 36. § (1) b) pontja szerint, hogy a követelés egy elenyésző része lesz csak jegyzett tőke, a nagyobbik része pedig tőketartalékba kerül? 2. Ha a tag a fentiek szerint ázsiósan emel tőkét, csak nem tagi hitelből, hanem pénz biztosításával, de a tényleges rendelkezésre bocsátást bizonyos időn belül vállalja a határozatban, akkor a tőketartalékba kerülő összeget is lehet később, a jegyzett tőke összegével egyszerre biztosítani, vagy azt a tőkeemelés elhatározásakor kell? Ha a tőketartalékba fizetendő részt is biztosíthatja később a tag, akkor annak a könyvelése mikor történik? A határozat meghozatalakor vagy a tényleges biztosításkor? Válaszukat előre is köszönöm.
Pénzeszköz kifizetése tulajdonosoknak Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eladás/végelszámolás előtt álló cégnél pénzeszköz tulajdonosoknak való kifizetésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni, hogy adózás tekintetében legkedvezőbb legyen? Tagi hitel visszafizetése, tőkeleszállítás, osztalék, osztalékelőleg lehetőségek közt kellene mérlegelni.
Hitel ügyvezetőtől, aki nem tag Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a működéséhez folyamatos tőkebevonásra kényszerül. A kölcsönöket a napi működési szükséglet szerint a kft. ügyvezetője fizeti be a cég bankszámlájára. Az ügyvezető nem tulajdonosa a cégnek. A cég tulajdonosa egy külföldi (szlovák) cég. A tulajdonostól semmilyen bizonylatot nem kap a kft. az összegek befizetéséről, nincs dokumentum, hogy az összegeket a külföldi cég bocsátaná a kft. rendelkezésére. Ebben az esetben az ügyvezető által befizetett összegeket milyen formában kell kezelni: tagi hitelnek számít vagy az ügyvezető felé fennálló egyéb kötelezettségnek?
Tagi hitel és negatív eredménytartalék Kérdés
Üdvözlöm. Kérdésem igen rövid. Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Köszönöm.
Kiva Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kivás kft. adófizetéseit becsülettel teljesíti, viszont bevételei és kiadásai lekönyvelését követően eredmény szempontjából veszteséget produkál, továbbá tagihitel-állománya is (lassan ugyan, de) kúszik felfelé. A kérdésem az lenne: abban az esetben, ha végelszámolással megszűnne a cég, akkor emiatt (negatív eredménytartalék, tagi hitel-állomány) a megszűnést követően keletkezne-e bárminemű adó-, illetve illeték fizetésikötelezettség? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Egyenesági örökös több ingatlant örököl Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: a szülők egyszerre elhaláloznak, egy nagykorú gyermekük az egyedüli örökös. Az egyik szülő nevén négy ingatlan van, amelyeket a gyermek megörököl. Az ingatlanok közül három értéke 15 millió forint alatti, a negyedik ingatlan 20 millió forint értékű. Hogyan alakul az örökös illetékfizetési kötelezettsége? Amennyiben ezeket az ingatlanokat öt éven belül eladja, keletkezik-e szja-kötelezettsége? A szülőknek volt egy kft.-jük is, amelyben az egyik szülő csak tulajdonos, a másik szülő pedig csak ügyvezető volt. A kft. törzstőkéje 3 millió forint készpénzben, a tagi hitel 2 millió forint. A kft.-ben van egy kishaszongépjármű, amelynek könyv szerinti 100 ezer forint, piaci értéke kb. 300 ezer forint. A kft. vonatkozásában hogyan alakul az öröklési illeték? Válaszát előre is köszönöm.