adozona.hu
1977. évi VI. törvény
1977. évi VI. törvény
az állami vállalatokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/... számú törvényjavaslat indokolással - az állami vállalatokról
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezért az állami vállalatokról olyan törvényt kell alkotni, amely
kifejezi, hogy az állami vállalatok feladata a társadalom anyagi alapjainak gyarapítása, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztése, a társadalmi szükségletek kielégítése a nemzetgazdasági tervekkel összhangban;
kifejezi, hogy a gazdaság irányítása a központi irányítás hatékonyságának növelésével egyidejűleg nagymértékben épít a vállalati önállóságra, a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményez...
2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.
(2) A vállalat jogi személy.
A vállalat jogi személy.
3. § (1) Az állam e törvényben ós más jogszabályokban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.
(2) Az állam a vállalatok működésében a társadalmi érdek, valamint a nemzetgazdasági tervekben meghatározott célok érvényesülését elsősorban a gazdasági szabályozó rendszer és hatósági előírások útján biztosítja.
(3)
(4)
4. § (1) A vállalat a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében összehangolja tevékenységét más állami vállalatokkal és szövetkezetekkel.
(2) A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által alapított vállalatok, illetőleg e vállalatok szervezeti egységei és a tanácsok külön törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon együttműködnek a település összehangolt, tervszerű fejlesztésében, továbbá a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésében.
5. § A vállalat működésében és gazdasági kapcsolataiban elősegíti a társadalmi és vállalati érdekek összhangját, gondoskodik a jogok és kötelezettségek egységéről, érvényesíti a szocialista gazdálkodás elveit.
6. § (1) A vállalat feladatainak eredményes ellátása érdekében - a jogszabályok keretei között - olyan belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, továbbá a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét.
(2) A vállalat dolgozói a vállalat gazdálkodásának eredményéből külön jogszabályok rendelkezései és a kollektív szerződésben foglaltak szerint részesednek.
(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.
(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell.
8. §
9. §
10. §
10/A §
10/B. §
10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.
(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat
a) nevét és székhelyét;
b) tevékenységi körét;
c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);
d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá
e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint
f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.
(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.
(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni
a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;
b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;
c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.
(5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.
(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.
11. §
a) a vállalati tanács vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: a dolgozók közgyűlése) vagy
c) az igazgató.
(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ.
(3) Ha a vállalat általános vezetését az igazgató látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), a vállalatot létesítő határozat előírhatja az igazgató mellett működő igazgatótanács létrehozását
(4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.
(5) A (4) bekezdésben említett testületek hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak megfelelően jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.
13. § (1) A vállalat belső szervezetét - a jogszabályok keretei között - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Ebben gondoskodni kell a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról, az irányítási és döntési hatáskörök, a belső elszámolási, érdekeltségi és ellenőrzési rendszer megállapításáról.
(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei vannak, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát és felelősségét, a vállalati döntésekben való részvételük módját érdekeltségüket gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében, valamint külön elszámolási és érdekeltségi rendszerüket.
(3) A vállalat belső szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - külön belső szabályzat is megállapíthatja.
14. §
15. § Ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál pedig az igazgatót az alapító szerv nevezi ki és menti fel.
16. §
17. §
18. §
20. § (1) A vállalat vezető szerve, illetőleg igazgatója és más vezető állású dolgozói a feladatkörükbe tartozó, a dolgozókat szélesebb körben érintő döntések előkészítésébe, valamint a döntések végrehajtásának ellenőrzésébe kötelesek a vállalat dolgozóit bevonni. Ennek érdekében a döntési hatásköröket, valamint a vállalati belső elszámolás és ösztönzés rendszerét egyértelműen és közérthetően kell meghatározni.
(2) A vállalat dolgozói a vállalat irányításában és ellenőrzésében a jogszabályok és a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között vesznek részt.
(3) A vállalat dolgozóinak jogszabályokban meghatározott közössége - az ott megjelölt esetekben és módon - döntési jogot is gyakorol.
(4) A vállalat dolgozói véleményezik a vállalat terveit, közreműködnek végrehajtásuk értékelésében és ennek kapcsán véleményezik az igazgató (igazgatóhelyettesek) éves tevékenységét.
(5) A vállalat igazgatója feladatainak ellátásáról beszámol a vállalati dolgozók közösségének.
21. §
A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik.
(2) A vállalat a gazdasági feltételekhez alkalmazkodó felelős és kezdeményező vállalkozásával és kockázatvállalásával szolgálja a vállalati és társadalmi érdekek érvényesülését, a társadalmi szükségletek kielégítését.
(3) A vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el.
(4) A vállalat jogait társadalmi-gazdasági rendeltetésének megfelelően gyakorolja.
23. § A vállalat alapvető joga, illetőleg kötelessége
a) a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása és gyarapítása,
b) a vállalati tervek meghatározása,
c) mérleg és eredménykimutatás készítése,
d) a vállalati üzlet- és árpolitika, valamint a termékek és szolgáltatások szerkezetének meghatározása,
e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása,
f) a munkáltatói jogok gyakorlása, illetőleg kötelezettségek teljesítése, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátása,
g) továbbá gazdasági társaságban és társulásban való részvétel,
h) a társadalmi tulajdon védelme, illetőleg az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer megtervezése,
i) a munkavégzés körülményeinek tervszerű és folyamatos javítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a termelés-, üzem- és tűzbiztonság feltételeinek biztosítása,
j) a szocialista munkaverseny szervezése,
k) a dolgozói jóléti, szociális, kulturális, közművelődési és sportolási igényeinek vállalati keretek és feltételek között történő kielégítése.
24. § (1)
(2) A vállalat a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg tevékenységének teljes körű és rendszeres belső ellenőrzését.
(3) A belső ellenőrzés szervezetét és feladatait külön jogszabály állapítja meg.
(2) A Minisztertanács az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat tevékenységi körének módosítását korlátozhatja.
26. § (1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével - a 26/A §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.
(2)
26/A. § Jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön jog vagy hatósági engedély megadásához kötheti. A külön engedélyhez kötött tevékenységeket, valamint az engedélyezésre jogosult hatóságokat jogszabály határozza meg.
(2) A vállalat gondoskodik a rábízott és a kezelésében álló vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.
(3) A vállalat a kötelezettségeiért a rábízott és a kezelésében álló vagyonával maga felel.
(4) A vállalat külön jogszabályban meghatározott módon alapokat képez.
28. § A vállalatra rábízott vagyon - ha törvény kivételt nem tesz - nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv ettől eltérően rendelkezhet.
29. §
30/A. § (1) Az állami felügyelet és irányítás formái:
a) alapítói jogok gyakorlása;
b) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatok esetében törvényességi felügyelet,
c) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében felügyeleti irányítás és ellenőrzés,
d)
e)
f)
(2) Az alapítói jogokat, a törvényességi felügyeletet valamint a felügyeleti irányítást és ellenőrzést az erre jogosult szerv az e jogok gyakorlására jogosult más szervre - megállapodásuk alapján - átruházhatja. Ezt a változást be kell jegyezni a vállalati nyilvántartásba.
a)
b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,
c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására.
a) szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak,
b) működése, továbbá határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
(2) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, a piacfelügyelet és a hatósági tevékenység körébe tartozó ügyekre, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye.
30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alapító szerv a felügyelet keretében
a) gyakorolja a vállalat irányításával kapcsolatban e törvényben megállapított jogait, szerveZi és ellenőrzi a kormányzati döntések végrehajtását;
b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a vállalat tevékenységét;
c) elősegíti a gazdaságfejlesztési célok és eszközök összhangját, a vállalat gazdálkodásának a belső és külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását;
d) ellátja a vállalat igazgatója tekintetében a személyzeti feladatokat és elbírálja munkájukat;
e) ellátja az e törvényben és más jogszabályokban megállapított egyéb feladatokat.
(3) Az alapító szerv a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jár el.
32. §
33. §
34. § (1) Az alapító szerv vezetője az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat igazgatóját feladatai ellátásától felfüggesztheti, ha a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági célok megvalósulásait Ebben az esetben az alapító szerv a vállalathoz legfeljebb hat hónapi időtartamra vállalati biztost rendel ki.
(2) A vállalati biztos a vállalatot az alapító szerv közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti.
35. §
36. § (1) Az alapító szerv a vállalat működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hozhat létre. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a felügyelő bizottságra más feladatokat is átruházhat.
(2) A felügyelő bizottság szervezetének és működésének, valamint a felügyeleti ellenőrzésnek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
37. §
38. §
39. §
41. §
a)
b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,
c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti,
d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.
(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatot az alapító szerv akkor is megszüntetheti, ha
a) a vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége, vagy
b) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el.
42/A. § (1) Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti.
(2)
(3) Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa az érdekelt miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek, az alapító szerv vezetőjének, vagy a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára - a vagyonpolitikai irányelvek keretei között - elrendelheti a vállalati tanács illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló állami vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását abból a célból, hogy azt egy éven belül gazdasági társasággá alakítsák, vagy megszüntessék, vagyonát értékesítsék.
43. § (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
(2)
(4)
44. § (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg - a felszámolási eljárás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.
(2) A megszűntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.
(3) végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet.
(4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni.
44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet.
(2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi.
(3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből.
44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó.
(2) A közüzemi vállalatok körét a Minisztertanács állapítja meg.
(3) Közüzemi vállalatokra a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
46. § (1) Az alapító szerv a közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az eszközátcsoportosítás tilalmáról, az utasítási jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket közüzemre nem lehet alkalmazni.
(2)
46/A. § A kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok irányítására, szervezetére és működésére az alapítói jogokat gyakorló szerv a 46. §-ban foglaltakon túlmenő sajátos szabályokat is megállapíthat.
(2) A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek.
(3)
(4)
48. § (1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést.
(2) A tröszt vezérigazgatójának és igazgatótanácsanak jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A létesítő határozat úgy is rendelkezhet, hogy a tröszt jogkörét a tröszti vállalatok felett kizárólag az igazgatótanács gyakorolja.
49. § (1) A tröszt létesítő határozata felhatalmazhatja az igazgatótanácsot, illetve a vezérigazgatót arra, hogy a tröszti vállalatot meghatározott tevékenységre utasítsa, gazdálkodására kötelező irányelveket adjon, a tröszti vállalat vagyonát a tröszt hatékonyabb gazdálkodása érdekében átcsoportosítása, illetőleg egyes tröszti vállalatokat az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősítsen. Ebben az esetben a trösztnél olyan belső elszámolási és irányítási rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja
a) a tröszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét is;
b) a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből.
(2) A tröszti vállalat vagyonának átcsoportosításához - ha bankkölcsön tartozása van - ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét.
50. § (1) A tröszt vezérigazgatóját - a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve - az alapító szerv nevezi ki és menti fel.
(2) A tröszti vállalat igazgatóját a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel. A tröszti vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.
51. §
52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll.
53. § (1) E törvény nem érinti azokat a jogokat, amelyeket külön jogszabály a szakszervezetek részére biztosít.
(2) Ez a törvény 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(3) A Minisztertanács a tartósain alacsony hatékonyságú vállalatokra vonatkozóan sajátos szabályokat állapíthat meg.