Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk egészségügyi szolgáltatással foglalkozik, a számviteli törvény hatálya alá tartozik, áfa tárgyi adómentes, bel- és kültagja is nyugdíjas. 2016. éves árbevétele 7 millió forint. 2017-ben választhatja-e a katát? Ha túllépi a 8 millió forintos árbevételt, van-e teendője, vagy a tárgyi mentesség miatt nincs? Előre is köszönöm válaszukat! Üdvözlettel!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (nem főállású katás) foglalkozásegészségügyi szolgáltatást végez. Egyszemélyes kft. tagja is, aki háziorvosi tevékenységet végez. A kft.-ben van a főállása. Mellette mint magánszemély bérbe adja a kft.-nek az orvosi rendelőt, amely a tulajdonában lévő ingatlanban van. Az áfa értékhatárba összevonandó-e az egyéni vállalkozás és a bérbeadás, tekintettel, hogy a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes szolgáltatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kizárólag tárgyi adómentes szolgáltatást (Teáor 8623) nyújtó társaság, külföldi páciensei számára igény esetén szállodai ellátást biztosít. A szállodai szolgáltatásról szóló számlát költségként elszámolhatja-e? A páciens felé kiállított számlában tárgyi adómentesen szerepel a fogászati ellátás. Hogyan kell szerepeltetni a szállodai ellátás továbbszámlázását? Köszönettel várom megtisztelő válaszukat!
Tisztelt Adószakértő! A következőben kérném segítségét: Van egy kft., amelynek főtevékenysége ingatlan bérbeadása, melyre választotta az áfakört. Ugyanitt hiányszakmát oktató nappali iskolának ad bérbe termet áfásan, és a szakképzési gyakorlat oktatása is itt folyik, amit gyakorlati oktatásként a cég végez. Ez esetben az oktatási eszköz bérbeadása áfakörös e, vagy az oktatásra tekintettel tárgyi adómentes körbe vehető? A törvény a tárgyi adómentességre vonatkozó szabályokat 85. § h)-j)-ig tartalmazza, de az ingatlan-bérbeadás áfakör miatt nem tudom ezt egyértelműen megállapítani. Kérem szíves segítségüket a helyes értelmezésben. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy biztosítással foglalkozó zrt. kizárólag áfamentes tevékenységet végez. Google-hirdetései vannak, aminek értéke éves szinten 20 milliós nagyságrendet képvisel. Emiatt 2-es adószámot kell kérnie? Ennek az áfáját be kell fizetni? Van-e valamilyen megoldás arra, hogy választhassa az áfamentességet? Köszönettel.
Az alább idézet kérdést 2016. 07. 28-án tette fel a kérdező. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy az áfakörben tárgyi adómentes vállalkozásra is ugyanez az értékesítési szabály vonatkozik, vagy a tárgyi mentes vállalkozás áfamentesen számlázhatja a telek értékesítést? "Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatásukat kérni az alábbi helyzet adójogi megítélésében. Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó (főtevékenysége: lakóingatlan és földterület forgalmazása) építési telket kíván értékesíteni 6 millió forint feletti vételár ellenében. A vevő normál áfastátuszú cég. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: – Ebben az esetben eljárhat az egyéni vállalkozó alanyi mentesként, vagy mindenképpen áfásan kell értékesítenie a telket? – Ezzel az értékesítéssel az adózó elveszíti-e az alanyi mentes státuszát? – Egyenes vagy fordított áfával kell számláznia a telket? Milyen jogszabályi rendelkezés alapján? Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin" Előre is köszönöm válaszukat! Gné Krisztina
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott adózó, aki főként (tárgyi) mentes tevékenységet folytat, értékesíti a személygépkocsiját. A személygépkocsit magánszemélytől vásárolta korábban. Értékesítéskor a számlában a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel? Kell-e neki havi áfabevallást beadnia az adott ügyletről? Amennyiben igen, az adott havi (tárgyi) mentes bevételeit is szerepeltetnie kell-e a bevallásában? Köszönöm válaszát!
Áfakörös kft. eladja a cégben lévő személygépkocsiját. A személygépkocsit 2008-ban autókereskedésből vásárolta, a számlán az áfaérték fel volt tüntetve. 2008-ban a kft. alanyi adómentes volt, 2013-ban, az értékhatár átlépése miatt áfás lett. Helyesen jár el az adózó, ha most áfamentesen állítja ki az értékesítésről a számlát? Ugyancsak értékesíti a 2009-ben beszerzett személygépkocsiját egy háziorvosi kft., amely tárgyi mentes tevékenységet végez. A személygépkocsit autókereskedésből vásárolta, a számlán az áfaérték fel volt tüntetve. Helyesen jár el az adózó, ha az értékesítésről a számlát áfamentesen állítja ki?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk fitnesztermet üzemeltet, az edzőknek a terembérleti díjat kiszámlázzuk. A számlát tárgyi adómentesen állítjuk ki. Helyesen járunk el? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Gazdasági társaságunk személygépkocsit szeretne bérelni, azonban a vállalkozási tevékenységünkön kívül tárgyi adómentes tevékenységet is folytatunk. Az egyik kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen arányban vonhatjuk le a bérleti díj áfatartalmát? Amennyiben jól értelmezem, a levonáshoz mindenképpen szükséges hiteles nyilvántartást vezetni, amelyből kiderül az esetleges magánhasználat mértéke. Amennyiben az autót használjuk az adómentes és az adóköteles tevékenységünkhöz egyaránt, akkor hogyan járunk el helyesen a levonhatósági arány képzésénél? Az áfatörvény 123. § (3) bekezdése alapján képzett általános arányszámot kell figyelembe vennünk, és ehhez hozzátenni a magáncélú használatot? Vagy a konkrét használat alapján szükséges megállapítani az adómentes tevékenységre jutó és a magánhasználatot? Amennyiben az általános képzett arányszámot kell használnunk, akkor eleve az ennek megfelelő arányban vonhatjuk le az áfát, majd az útnyilvántartás szerinti magánhasználatnak megfelelően korrigálunk a 153/C alapján? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány által működtetett magánóvoda (gazdálkodási forma: egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) eddig nem számlázott étkeztetést, mert azt az étkeztetést biztosító vállalkozó számlázta a szülők részére. Mostantól a vállalkozó az óvodának számlázna, és az óvodának kellene továbbszámlázni, bizonylatolni a szülők felé a befizetett díjat. Az óvoda 1-es adószámmal rendelkezik a tevékenység tárgyi mentessége miatt. Milyen bizonylatot kellene kiállítani az óvodának a szülők felé? Áfa szempontjából hogyan kellene kezelni ezt a dolgot? Gazdasági tevékenységet jelent-e ez az óvodának (eddig csak egyéb bevétele volt), árbevétel keletkezik-e?
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi szolgáltatást – körzeti orvosi tevékenységet, tehát adómentes levonással nem járó adómentes (tárgyi adómentes) tevékenységet végző kft. építésiengedély-köteles rendelőbővítést végez. Az építést lebonyolító szállító fordított adózás keretében áfamentes számlát állít-e ki? Fizetendő áfát rendkívüli bevallás keretében a megrendelőnek kell-e bevallani és megfizetni? Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Az alábbiakban kérném a válaszadó segítségét. Kft. a címben megadott tevékenységi kört végzi főtevékenységként. Az oktatás, amelyet végez, kizárólag a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyének birtokában végezhető. A 15/2001 (V.27) KöVim-rendelet szabályozza a képzést, amely alapján jóvá kell hagyatni a képzést, az oktatókat, oktatási tervet kell készíteni, oktatási naplót kell vezetni, képzési igazolást kell kiállítani...stb. A tevékenységi kör besorolásában kérném a segítséget, miszerint belefér-e az áfatörvény 85. § (2) bekezdés b) pontjába a fent említett oktatási tevékenység? Tehát közérdekű jellegre tekintettel lehet-e áfa alóli mentességről beszélni? Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: Timi
Tisztelt Szakértő! Egy tavaly alakult cég, amelynek a főtevékenysége alapkezelés, egyéb tevékenysége pedig egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység alakulásakor alanyi mentességet választott. Többször felhívtam az ügyvezetés figyelmét, hogy szerintem maga a tevékenység tárgyi adómentes, tehát rosszul választották meg az áfa típusát, de változás nem történt. Idén márciusban a cég kiszámlázott bevétele meghaladta a 6 millió forintot, amivel átlépte az alanyi adómentesség határát, de mivel csak harmadik országbeli alanyoknak nyújt szolgáltatást, ezért áfa felszámítására, áfa fizetésére nem került sor. Kérdésem a fentiekkel kapcsolatban a következő: tekintettel arra, hogy a társaság túllépte az alanyi adómentesség határát, ezt a tényt be kell jelentenie 15 napon belül az adóhatóságna, és áfabevallást kell tennie. Milyen gyakoriságú ilyenkor az áfabevallás? Nem keletkezik sem 1 millió forint, sem 250 ezer forin fizetendő adója, mert belföldi adóalanynak nem értékesít, és nem nyújt szolgáltatást. Amennyiben nyújtana is szolgáltatást belföldön, szerintem akkor sem terhelné áfa a szolgáltatást, mert tárgyi adómentes a tevékenysége. Milyen módon lehetne rendezni ezt az abszurd helyzetet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk kizárólag áfamentes tevékenységet végez (fogorvosi ellátás). Azért, hogy reklámozzuk a céget, külföldi internetes oldalakon hirdetéseket adunk fel (Facebook, Google). Ezeknek a cégeknek a székhelye Írországban van, és a hirdetésekről áfamentes számlát kapunk. Helyes-e az az elméletünk, hogy mivel ezek a hirdetések közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatások, így a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, tehát Magyarország, így az áfát mi valljuk be, és fizetjük meg Magyarországon? Mivel azonban áfamentes a tevékenységünk, ezért nincs áfalevonási jogunk, így a beszerzésekre jutó áfát ténylegesen be kell fizetnünk?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték