A többes jogviszony egyik speciális formája, amikor a jogviszonyok mindegyike ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, külön kitérve arra az esetre, amikor ugyanannál a foglalkoztatónál több azonos jogviszonyban kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.
A nyugdíjkorhatárt még el nem ért személy bejelentett munkaviszonya véget ért, mert rokkantnyugdíjas lett. A rokkantsága mellett 40 százalékos költséghányad mellett átalányadózó egyéni vállalkozó. Ezek után mit és mennyi közterhet kell fizetnie a két jogviszony ismeretében? Melyik a fő- és melyik a kiegészítő jogviszony? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy azokra a munkavállalókra, akik 2025. január 1-je előtt léptek be a munkaerőpiacra egy kivás vállalkozásnál, még a régi (36 hónapos) szabályok szerint érvényesíthető-e a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény, vagy rájuk is az új (18 hónapos) korlátozás vonatkozik. A kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Kinek ír elő a jogszabály havi minimumjárulék-fizetési kötelezettséget? Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ekhót magánszemély milyen feltételekkel veheti igénybe? Ekhóra jogosultság tekintetében figyelembe vehető-e az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó minimumjárulék-alapja, ha egyénként kivét vagy tagi jövedelem kifizetésére nem került sor? Miként alakul a minimumjárulékfizetési-kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély egyéni vállalkozói kivétje, vagy tagi jövedelme, illetve munkabére vonatkozásában jogszerűen vállalja (az Ekho törvény előírásainak megfelelően) az ekho szerinti adózást? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték