Magyar cég osztalékot fizet a szlovák 100 százalékos tulajdonos anyavállalat részére. A kérdés, hogy kell-e Magyarországon osztalékadót fizetni? Továbbá: amennyiben ez a szlovák anyacég magyar magánszemély tulajdonosának osztalékot fizet, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
Tisztelt Szakértő! Németországból, szlovák cégen keresztül érkezett malac magyarországi áfaalany részére. A számlát a szlovák cég állította ki. A számlán feltüntetésre került: "Háromszögügylet. A szállító részére áfa alól mentesített áruértékesítés a 222/2004 Z.z. számú Szlovákiában érvényes törvény 45. §. értelmében. A vevő a háromszögügylet végső beszerzőjeként az ügylet után adófizetésre kötelezett a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok értelmében." A számla értéke euróban van feltüntetve. A számlakiállítás dátuma és a teljesítési ideje 2016.12.17. Az átutalás a forintbankszámláról euróra történő átváltást követően 12.30-án történt. Kérdésem: 1. Melyik napra eső devizaeladási árfolyamon kell az áfabevallásban szerepeltetni a számla értékét? (Nem választotta az egyéni vállalkozó az MNB-árfolyamot.) Az árfolyamkülönbözet hogyan számolható el? 2. A 1665-ös bevallás melyik sorában kell a beszerzés értékét feltüntetni? Úgy gondolom, hogy a 12. és a 69. sorban. Mire figyeljen az adóalany a bevallás kitöltésekor? (A malacszállítást egy holland vállalkozó végezte.) Erről a termékbeszerzésről el kell készíteni az összesítő nyilatkozatot (16A60) is? Válaszukat előre is köszönöm!
Magyar állampolgár, szlovák lakhellyel, adóilletőséggel – tulajdonosa egy magyar és egy szlovák kft.-nek. Magyar kft. tulajdonát képező gépkocsival, magyar kft. tulajdonát képező tárgyi eszközöket szállítana a szlovák cég által rendelkezésre bocsátott (bérbeadott) tárolóhelyre, ideiglenes tárolásra. Milyen kötelezettsége van ekáer szempontjából a szállítmányt indító magyar kft.-nek?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakvéleményét. Egy magyar kft. belgiumi céggel szerződést kötött építési terület előkészítési munkáinak elvégzésére Belgium területén. A fizikai munkavállalók a magyar cégnél alkalmazotti jogviszonyban állnak, és kiküldetés keretében végeznek munkát Belgiumban. 44 napon túli kiküldetés esetén milyen formában foglalkoztathatók a munkavállalók külföldi munkavégzés esetén? Amennyiben a munkavállaló nem magyar, hanem román vagy szlovák állampolgár, úgy szükséges-e bármilyen engedély a munkavégzéshez? Köszönöm szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szlovák állampolgárságú ember egyszerűsített foglalkoztatásával kapcsolatos a kérdésem. TAJ számot és adóazonosítót tud-e igényelni, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel, és ennek mi a menete? Illetve csak egy napi foglalkoztatásról lenne szó, hogyan tudnám megoldani, ha esetleg nem kap TAJ és adóazonosító számot?
Tucatnyi piacfelügyeleti vizsgálatot indított az MNB a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében, s vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket (s általuk a követelésvásárlókat), hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, engedélyhez kötöttnek. Több ezer követelést külföldi cégek vettek meg, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért. Cél lehetett az adósok panasztételi lehetőségének akadályozása is.
Növekvő családi kedvezmények Csehországban és Lengyelországban. Egyszerűsített és rugalmasabb adófizetés Horvátországban és Romániában. Külföldi munkavállalókat érintő módosítások Szerbiában és Szlovéniában. A Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója összefoglalja és kommentálja a közép-kelet-európai térség legfontosabb adóváltozásait.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni: Magyarországon bejegyzett kft., melynek 70 százalékos tulajdonosa (anyavállalat) egy szlovák cég, ő biztosítja 2 éves kiküldetéssel a magyar cégben az ügyvezetőt (az ügyvezető a szlovák cégben van munkaviszonyban). A kft. ügyvezetőnek a munkabérén felül a magyar cégből megilleti az adózás utáni eredményből 5 százalék, melynek a kifizetése a beszámoló elfogadását követően esedékes. A magyar cégben lévő kft. ügyvezető szlovák állampolgár, Szlovákiában áll munkaviszonyban, Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel és adóazonosítóval. A magyar társasági szerződésben a kft. ügyvezetést megbízással látja el. Eddig kifizetés nem történt a kft. ügyvezetőnek. Helyesen járunk el, ha az A1-es igazolást bekérjük. A fentiek ismeretében mi úgy állapítottuk meg, hogy szlovák illetőségű. Magyarországon kifizetett jövedelméből a 15 százalék szja-t levonjuk és a 1608-as bevalláson bevalljuk, járulékkötelezettség Magyarországon nem merül fel. Év végén természetesen az M30-as igazolást kiadjuk. Kérdésünk az, hogy a fentiekben leírtak alapján helyesen járunk-e el, ha így fizetjük ki. Vagy kérem írják meg, hogy ebben az esetben van-e járulékkötelezettség Magyarországon, és milyen mértékben, és a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? Kérem, hogy törvényhelyekkel támasszák alá. Sajnos azért vagyunk ennyire elbizonytalanodva, mert már több helyen feltettük ezt a kérdést, és mindenki másképp ítéli meg. Kérem gyors válaszukat! Tisztelettel:FVM
Magyar adóalany szlovák adóalanytól fém- és vasszerkezeteket rendel meg, amit később beépit egy csarnok összeszerelésében az USÁ-ban, Texasban és Csehországban. A szlovák adóalany megrendeli, és fizeti a fuvart a célorszáig. Kérdés: hogyan alakul az áfafizetés? Ha a magyar kft. a vasterméket nem vásárolja meg, csak az összeszerelést vállalja az USÁ-ban és Csehországban, akkor hogyan alakul az áfa? És közvetitődijat számol fel, mert keres Magyarországon partnercéget, aki összeszereli a vasszerkezeteket?
A munkát megrendelő osztrák cég üzleteiről van szó, mely szlovákiában van. A riasztó szerelést végzi a magyar kft az üzletben. A szereléshez szükséges anyagokat a szerelést végző magyar cég viszi ki magával, mely beépítésre kerül az üzletbe. Számlázni az oszták cég felé fogunk. Úgy gondolom áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. Segítségét köszönöm.
Az uniós áfaszabályok kijátszásával hozott forgalomba Szlovákiából származó tejet az a céghálózat, amelyet a NAV adóellenőrei göngyölítettek fel Budapesten. Az esetet feltáró adóigazgatóság feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál bűncselekmény gyanúja miatt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ekáer csoportjának munkatársai egy öt tonna (mintegy 80 ezer darab) tojást szállító teherautót ellenőriztek Rajka térségében. A szállítmány ekáerszámmal nem rendelkezett, ráadásul a címzett magyar cég már 2009-ben megszűnt.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szlovák társintézete nyugdíjtanácsadó napot szervez májusban Komáromban.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a válaszukat, hogy amennyiben egy magánszemély szlovák nyugdíjbiztosítóval (Szolvákiában bejegyzett) kötött szerződést, és csak Magyarországon szerzett jövedelemet (munkabér, osztalék), akkor a befizetett biztosítási díj 20 százalékról rendelkezhet-e a magyar éves személyi jövedelemadó bevallásában, hogy jóváírják a szlovák nyugdíjbiztosító számláján? A szlovák nyugdíjbiztosító kiállított egy igazolást, hogy a kötött biztosítási szerződés nyugdíjbiztosításnak minősül a magyar szja törvény alapján, és hogy az igazolást az szja törvény 44/C §-ában biztosított rendelkező nyilatkozat megtételéhez adta ki. Igénybe vehető ez a kedvezmény a külföldi nyugdíjbiztosítóhoz befizetett díj kapcsán? Előre is köszönöm a válaszukat!
Csaknem hárommilliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul egy bűnszervezet, amely szlovák-magyar céghálózaton keresztül kereskedett legálisan és illegálisan elektronikai és háztartási gépekkel - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel. Tizenkét embert előzetes letartóztatásba helyeztek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték