55 találat a(z) szja-kötelezettség cimkére
Magánszemély adómentessége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy tonerek forgalmazásával és töltésével foglalkozó cég szeretné megvenni a magánszemélyektől az üres tonereiket, és töltés után értékesíteni. Jól tudom-e, hogy évi 200 ezer forint árbevételig (32 ezer forint adóig) a magánszemélyt semmilyen adózási kötelezettség nem terheli? Másik kérdésem, hogy milyen bizonylaton tudja ezt megtenni (adásvételi szerződés, vételi jegy, kiadási pénztárbizonylat)? Köszönöm válaszát!
Telefon magáncélú használat levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk a telefon-magánhasználatot a bruttó számla 20 százalékában vélelmezi. A dolgozókkal születik egy éves megállapodás ennek a bérből történő levonásáról. Kérdésem az, hogy a megállapodás elég bizonylat-e, vagy szükséges-e áfás számla kiállítása? A levonással a cég ugye mentesül az szja-, illetve ehofizetés alól?
Ingatlanbérlés
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Nem egyéni vállalkozóként működik, hanem magánszemélyként, ezért volt furcsa nekünk is. Korábbi kérdésem: Egy ingatlant bérlünk magánszemélytől, eddig áfamentesen számlázott, és fizettük az szja-t és az ehót is helyette. Januártól azonban áfásan állította ki a számlát. Ilyenkor ugyanúgy kellene fizetni utána az szja-t és az ehót? Vagy hogyan tudunk jogszerűen eljárni? Az Ön válasza: A pontos válaszhoz tisztázni kellene, hogy mi az oka a bérbeadó áfás számlájának. Lehetséges, hogy ezen túl egyéni vállalkozóként folytatja a bérbeadási tevékenységet?
Vezetői felelősségbiztosítás adó vonzatai
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk a Ptk. változása miatt vezetői felelősségbiztosítás kötését határozta el. A biztosítás nagyon széleskörű, nem egy vezetőre vonatkozik, hanem a cégnél a biztosítás időtartama alatt hozott bármely vezetői döntésből adódó kártérítési ügyre, akkor is, ha a biztosítás időtartama már lejárt, és a biztosítás fennállása során korábbi döntésekből származó, akkor bejelentett igényekre is. Például 2014-re megkötjük a biztosítást, akkor az ez évi döntésekkel kapcsolatos igényekre, azok későbbi bejelentése esetén is vonatkozik, valamint kiterjed a 2014. folyamán bejelentett korábbi döntésekre vonatkozó igényekre is. A biztosítás nem csak a kártérítést fedezi, hanem a szakértőket, perköltségeket is. Mivel tehát a biztosítás nem köthető konkrét személyhez, véleményem szerint nem lehet összevonandó jövedelem. A biztosítás kockázati, a céget is biztosítja, hiszen egyetemleges felelősség terheli a cég károkozásáért a céget magát és a cég vezetőit. Kérdésem: van adóvonzata a vezetői felelősségbiztosítás díjának? Tisztelettel: Temesi Ágota
Ingatlanbérlés
Kérdés
Üdvözlöm! Egy ingatlant bérlünk magánszemélytől, eddig áfamentesen számlázott, és fizettük az szja-t és az ehót is helyette. Januártól azonban áfásan állította ki a számlát. Ilyenkor ugyanúgy kellene fizetni utána az szja-t és az ehót? Vagy hogyan tudunk jogszerűen eljárni?
Őstermelői tevékenység adózása családi gazdaságban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy korhatár szerinti nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő, aki családi gazdaságot hozott létre a feleségével, gyermekeivel, valamint 5 és 7 éves unokáival, összesen 7 fővel. Mellesleg a nyugdíjas őstermelő magánszemélyként adószámot kiváltva ingatlan bérbeadással is foglalkozik. Ott 10 százalék költséghányad figyelembevételével adózik. Kérdéseim: 1.) Ha átalányadózást választott a családi gazdálkodó, aki a 2012-2013. évi szja-bevallásában nyilatkozott az átalányadózásról, helyesen jár-e el az adózásban, ha 2014-ben méz értékesítéséből származó bevétele 45 millió forint, mivel 7 főből álló gazdasága van, így mezőgazdasági kistermelőként fizet adót, 45 millió forint bevétel után 6 százalék az adóalap, mely az összevont jövedelem alá tartozik, így 16 százalék (432 ezer forint) szja és 15 százalék (405 ezer forint) eho-fizetési kötelezettsége keletkezik? 2.) Az ingatlan-bérbeadás és az őstermelői tevékenység eltérő adózása helyes-e, amikor az ingatlan-bérbeadásnál a 10 százalék költséghányadot alkalmazza, míg az őstermelői tevékenységnél átalányadózást választ (nincs egyéni vállalkozása és nem alanya az áfának)? 3.) Keletkezhet-e ebben az esetben bárkinek járulék-fizetési kötelezettsége az őstermelői tevékenység folytán (a két szülő saját jogú nyugdíjas, a gyerekeknek van napi 8 órát elérő munkaviszonya, az unokák pedig 5 és 7 évesek)? Köszönöm.
Ajándékozott ingatlan eladása utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2011-ben egyenesági ajándékozási szerződéssel került nevemre az ingatlan, illetékmentesen. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan árát 18 millió forint értékben határoztuk meg. Az a kérdésem, hogy pontosan mekkora szja-t kell fizetnem, ha idén (2014-ben) eladom az ingatlant 14 millió forintért? (Még ugyanebben az évben vennék egy másik ingatlant nagyobb értékben, ha ez befolyásolná a számítást).
Társasházi ingatlan adás-vételének adózása
Kérdés
Harminc lakásos társasházunk 2012-ben árverési vétellel megvásárolta egyik tulajdonos lakását. A lakás árverési ára 4,2 milió forint volt. A tulajdonos 1,2 millió forint tartozásának levonása után a 3 millió forint különbözeti összeget megfizette a társasház. A földhivatal a társasház tulajdoni jogát 1/1 arányban bejegyezte. 2013-ban a vásárolt lakást 4,5 millió forintért a társasház értékesítette, az eladási árat még a múlt évben megfizette az új tlajdonos. Kérdéseim: milyen szabály szerint kell megállapítani a szja-kötelezettség mértékét? Levonható-e a bevételből a vásárlásra fordított összeg, az ingatlan megszerzésével és átruházásával kapcsolatos igazolt költségeken felül? Érvényesíthető-e az eladási árból – elismert költségként – a volt tulajdonos közös költség tartozása? Kinek kell (vagy célszerű) adóbevallást készítenie: a társasháznak, vagy a tulajdonközösséget alkotó magánszemélyeknek? Milyen adómértékkel kell számolni?
Üzletrész-eladás kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy a kft.-ben a tulajdonosok névértéken értékesítsék üzletrészüket? Tudomásom szerint nem, és ilyenkor nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség. Bevallási kötelezettség ettől függetlenül fennáll? Ha magasabb az eladási ár a névértéknél, akkor milyen mértékű szja terheli a különbözetet? Kapcsolódik fizetendő eho a különbözethez? Ha igen, milyen mértékű?
Bitcoin-kereskedés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Előre elnézést kérek a hosszas kérdésfeltevés miatt, de úgy gondolom fontos a kérdés értelmezéséhez. Az internet különféle honlapjain található pénzügyi, befektetési hírek tanulmányozása során felkeltették figyelmemet a bitcoinról szóló információk és jövedelemszerzési lehetőségek. Mielőtt bármiféle tevékenységbe kezdenék, a bitcoinnal kapcsolatosan szerettem volna megismerni a vonatkozó adózási, nyilvántartási feltételeket. Sajnálatosan semmiféle jogalkotói szabályozást nem találtam a bitcoinról, és sem adóhatósági, sem adószakértői információt nem találtam a bitcoin-ügyletek adózási kezeléséről. Röviden, amit eddig megtudtam a bitcoinról: a bitcoin egyrészt egy technológia, másrészt pedig egy elszámolási egység. A technológia az, ami létrehoz egy elszámoló egységet, ami viszont emiatt az újszerű technológia miatt érdekes. A bitcoin tehát egy technológia, ami megoldotta azt, hogyan lehet egy központ nélküli, teljesen decentralizált hálózatban egy ennek ellenére garantáltan konzisztens adatbázist kezelni. Ennek az adatbázisnak a tartalma nem más, mint, számlák és tranzakciók, és ebben az adatbázisban az elszámolási egységeket bitcoinnak hívják, ezt pedig, mint egy pénznem, is fel lehet fogni. A bitcoinnal egyrészt, mint befektetési eszközzel kereskednek, másrészt már sok helyen elfogadják fizetőeszközként. A bitcoinnal név nélkül lehet fizetni, a bitcoin-tranzakció nem tartalmazza, hogy ki hajtotta végre a tranzakciót, viszont a bitcoin-hálózat nem titkosít, a teljes tranzakció-történet nyilvános. A bitcoin gazdaságon belül az egyik legnagyobb probléma a jogbizonytalanság. Internetes hírforrásokból származó információim szerint az USA-ban kimondta egy bíróság, hogy a bitcoin pénz, illetve Németországban hivatalos fizetőeszköznek minősítették, és az adózását is szabályozták. Kérdésem az, hogy adózási szempontból minek minősül a bitcoinnal történő kereskedésből származó jövedelem? Jelenlegi ismereteim szerint a bitcoin-kereskedés nem szabályozott tőkepiaci ügylet, se nem értékpapír-ügylet. Szerintem nem minősíthető kamatjövedelemnek sem. Véleményem szerint talán egyéb jövedelemnek minősíthető. Ebben az esetben a jövedelem után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kellene fizetni? A másik kérdésem a bitcoin-tranzakciók bonyolításának sajátosságából (anonim és más befektetési ügyletekkel szemben dokumentálatlan) következik: egyéb jövedelem esetében a törvény azt mondja, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. A bitcoin megvásárlásáról és eladásáról nem keletkezik sem szerződés, sem valamely befektetési szolgáltató által kiadott dokumentum. A tranzakciókról gyakorlatilag csak a kereskedést folytató személy által készített kimutatás áll rendelkezésre, természetesen a pénzeszközeiben megjelenő kiadásokkal és bevételekkel összhangban. Egy ilyen kimutatással alátámasztott bitcoin-vásárlás szabályszerűen igazolt kiadásnak minősül egy ellenőrzés során? Köszönöm a válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
