Társasház számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértó! Társasház számláz felénk bérbeadást, kinek kell a 16 százalék adót és a 14 százalék ehót rendezni, ha mi kifizetők vagyunk? Köszönettel: Fenyvesi Olga
Tisztelt Szakértó! Társasház számláz felénk bérbeadást, kinek kell a 16 százalék adót és a 14 százalék ehót rendezni, ha mi kifizetők vagyunk? Köszönettel: Fenyvesi Olga
Tisztelt Szakértő! Felsőoktatási intézménynek az állammal kötött finanszírozási megállapodás értelmében egyik célzott feladata sport-kulturális programok tartása. Ezen programok tartásán részt vevő művészek, sportolók, edzők díjazása után az intézmény köteles fizetni ehót és szja-t fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esethez kapcsolódóan szeretnék választ kapni kérdésemre: Egyik kollégánk (heti 20 órás munkaviszonyú) adószámos magánszemélyként végezne cégünkben alkalomszerűen olyan tevékenységet a cégnek, amely nincs benne a munkaköri leírásában. Ebben az esetben is kell 27 százalékos ehót fizetni a számlája után? A következő megállapításnál pedig segítségét kérném, hogy jól gondolom-e. A levonandó járulékok megállapításánál havi szinten kell figyelembe venni, hogy az adószámos magánszemély jövedelme elérni-e a garantált bérminimum (122 ezer) 30 százalékát. Ha havi szinten nem éri el, akkor szja-t és ehót kell megállapítani. Ha eléri, akkor az egyéb járulékokat is fizetni kell. Előre is köszönöm válaszát, üdvözlettel: Judit
Tisztelt Szakértő! Milyen fizetési kötelezettség mellett – illeték, szja stb. – lehet lemondani, átengedni az örökséget, ellenérték megfizetése mellett, még az örökhagyó életében? Vagyis az unoka megveheti-e a fiú gyermek – nem az apja – részét még a nagymama életében? Válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van mobilinternet-előfizetése, mely tartalmaz internethasználatot és telefon-előfizetést is. Nem vezetünk nyilvántartást a magán- és nem magáncélú használatról, ezért ezen telefonszámlák bruttó összegének az 1,19-szerese után meg kell fizetni a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót. Azonban társaságunk bérel egy épületet, melyhez kapcsolódóan a vezetékes telefonköltséget és internet-szolgálatási díjat továbbszámlázzák részünkre. Az lenne a kérdésem, hogy a vezetékes internetszolgáltatásnál ez esetben is meg kell fizetnünk a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót? Nem egyértelmű számunkra az szja-törvény szerinti meghatározás ebben az esetben. Mert elvileg kizárható a magáncélú használat nem mobil eszköz esetén társaságunknál. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Negyvenéves szolgálati idővel nyugdíjba menő kolléganő a jogviszonyának megszűnését megelőzően jubileumi jutalomban részesül. Milyen járulékot, mennyi szja-t kell vonni a juttatásból? Köszönettel: Temesvári Éva
A tanév befejezését követőn diákok sokaságára vár még a kötelező szakmai gyakorlat idejének a letöltése. Cikkünkben összefoglaljuk a tanulószerződés, együttműködési megállapodás, hallgatói szerződés alapján adott juttatások adójogi következményeit.
2014-ben örökléssel megkapott részvényt értékesítettem, ebből elég nagy összegű árfolyamnyereség keletkezett. Az öröklés éve: 1997. Hogyan kell utána szja-t fizetni magánemberként?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. alkalmaz horvát állampolgárságú személyt munkaviszony keretében. A munkát üzletkötői minőségben Horvátországban fogja ellátni. Tehát illetőséggel elvileg Horvátországban bír. Hol kell a járulékot, szja-t megfizetni? Hogyan kell bejelenteni? Erre kérném segítségüket. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Családi bt.-nk kata alá jelentkezett be 2014. évre. A 2013. évi nyereséget a szokásos osztalékként nem tudtuk kivenni, mert a 1371 nyomtatvány 06 lapja a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalékban lévő összeggel összevonva adóztatta le, mint osztalékot kiváltó adót! Ehót és szja-t a tagoktól nem vontunk le, a klasszikus osztalékszámfejtést nem tudtuk értelmezni. Az osztalékot a mai napig nem vettük ki a bt.-ből. Kérdéseim: Az ehót mikor, és hogyan kellett volna megfizetni? A tagok mit valljanak be a 1453-as szja-bevallásukban? A bt. beltagja és egy kültag személyesen közreműködik, tehát fizetjük a tételes adót a bejelentett "kisadózók" után. A bt. második kültagja személyesen nem működik közre, nem jelentettük be "kisadózónak". A 2014. évi működés teljes évben katás. Osztalék nem értelmezhető, de mikor, és mit vehetünk ki jövedelemként? Hogyan kell megállapítani a jövedelmünket a bt.-ből? Ha nincs osztalék, kell-e a nem személyesen közreműködő tulajdonosnak is jövedelmet juttatni a tulajdoni része után? Taggyűlés dönthet úgy, hogy csak a dolgozó tagok kapnak a jövedelemből? Köszönettel: KM
A munkavállaló üzemanyag-megtakarítása után kell-e járulékot, illetve szja-t fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi témában: osztrák állampolgár Magyarországon mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozást létesít. A vállalkozó Magyarországon is bejelentett lakcímmel rendelkezik, Ausztriában társas vállalkozó, a járulékokat Ausztriában fizeti. Kérdésem, hogy a magyarországi egyéni vállalkozásából származó vállalkozói jövedelme után mit kell fizetnie? Neki is ugyanúgy meg kell-e fizetnie a 10 százalékos vállalkozói szja-t, és az osztalékalap után 16 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném ingatlanértékesítés és szja-fizetés vonatkozásában. Adott egy ingatlan, pontosabban egy lakóterületen lévő építési telek, amit jelenleg 6,5 millió forintért hirdetünk. A kérdésem az lenne, hogy, ha értékesítjük az ingatlant, a befizetendő szja mértéke pontosan mennyi lenne? Az ingatlant 2015-ben értékesítenénk, és megszerzés szerint 2007-ben lett ajándékozva illetékmentesen a jelenlegi tulajdonosnak. A legjobb tudomásom szerint a befizetendő adót a következőképpen számítanánk: Bevétel: 6 500 000 Ft Költség: Mivel nem meghatározható, ezért a bevétel 75 százalékát kell annak tekinteni? Jövedelem: 6 500 000 Ft - (6 500 000 Ft x 0,75) = 1 625 000 Ft Befizetendő szja: 1 625 000 Ft x 0,16 = 260 000 Ft Ez a számítás így helyes? Jól értelmezem? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélytől bérel iroda céljára egy helyiséget a cégünk már közel 2 éve, havi 100 000 forintért. 2013-ban a bérleti szerződés megkötésekor kéthavi összeget kaucióként megfizettünk a magánszemélynek. Most megszüntettük a bérleti szerződést, a bérleti díjat minden hónapban előre átutaltuk, így nincs tartozásunk a magánszemély felé. A kaució összegét viszont nem kapjuk vissza, mivel megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a 200 000 forintot a bérlemény festésére fordítja (a bérleti díjról a magánszemély minden hónapban számlát állított ki, és a 16 százalék szja-t mi vontuk le a kifizetéskor és bevallottuk, befizettük a NAV felé. Kérdésünk az, hogy a kaució 200 000 forintos összegéről (amit festésre fordít a bérbeadó) kell-e a cégünk felé számlát kiállítania, és nekünk kell-e ebből is 16 százalék szja-t levonni? Vagy csak a megállapodás alapján a 200 000 forintot átvezetjük a karbantartási költségek közé? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar munkavállaló észtországi illetőségű céggel határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, munkaviszony keretében áll jogviszonyban. Kinti adószámmal rendelkezik. 2014 augusztusáig a cég vonta le a személyi jövedelemadót a béréből, de 2014. szeptember hónapban arról értesítette, hogy a "megváltozott törvények miatt" csak az észt állampolgársággal rendelkezőktől vonhatják le a személyi jövedelemadót. A NAV szerint itthon nincs lehetősége az szja-fizetésre, mert jövedelmét észtországi illetőségű munkáltatójától szerzi, az év egészében ott dolgozik. Ez teljesen nyilvánvaló. Másrészről az észt adóhivatal megerősítette, amiről a munkáltatója is értesítette. DE! Mit tegyen a dolgozó? Valahol adóznia kellene, nem szeretne törvénytelen helyzetbe kerülni. A nagykövetséget Észtországban bezárták, a konzul nem tud tanáccsal sem segíteni. Tisztelt Szakértő, kérem, és köszönöm segítségét!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől