27 találat a(z) székhelyszolgáltatás cimkére

Őszi adócsomag: az adózás rendjéről szóló törvény változásai Cikk

Október 29-én benyújtották az Országgyűléshez az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásait mutatjuk be.

Ezek az adózás rendjéről szóló törvény várható változásai Cikk

A Pénzügyminisztérium október 16-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta őszi adócsomagjának tervezetét. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény várható változásait mutatjuk be.

Több vállalkozás egy címen Kérdés

Magánszemély székhelyszolgáltatása Kérdés

Adóellenőrzési tapasztalatok, működési szabályok székhelyszolgáltatóknál Cikk

A székhelyszolgáltatók az ügyfeleik számára nemcsak székhelyet biztosítanak, hanem a cégiratok és egyéb adminisztratív teendők elvégzését is vállalják. Éppen ezért számos vállalkozás költségtakarékossági és hatékonysági megfontolásból vagy üzleti tevékenységének jellege miatt úgy dönt, hogy állandó iroda és személyzet fenntartása helyett egy erre specializálódott társaság segítségét veszi igénybe. A téma aktualitását ezért egyrészt a terület népszerűsége, másrészt viszont az elmúlt években bevezetett szigorú szabályok adják, amelyek nem titkolt célja, hogy gátat szabjanak a lehetséges adóelkerülésnek és visszaéléseknek.

Albérlet székhelyként Kérdés

Be kell jelenteni a székhelyszolgáltatás igénybevételét Cikk

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját – figyelmeztet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Áfateljesítési dátum folyamatos elszámolású számlán, pénforgalmi áfás adózónál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mi lesz az áfateljesítési dátum pénzforgalmi áfára bejelentkezett adózónál, ha például székhelyszolgáltatásról számlát állít ki: – előre számlázással – utólagos számlázással – helyes-e az olyan számla: 3 évi székhelyszolgáltatás kiszámlázva (2016-2017-2019.12.31-ig). Számla kelte 2019.07.31, esedékesség 2019.08.05, áfa teljesítési dátum a számlánál 2019.12.31. Pénzforgalmi elszámolást választó adózóra is vonatkoznak az 58. § szabályai? Jól gondoljuk-e, hogy 3 évre kötött szerződés folyamatos szolgáltatás esetében a számlát az 58. § szerint kell kiállítani, és számlázni kötelező legalább egyszer évente, még a pénzforgalmi adózónak is? Köszönettel.

Székhelyszolgáltatás nyújtása bérelt ingatlanban Kérdés

Tisztelt Szakértő!Céget szeretnénk alapítani, amely egy bérelt ingatlanban székhelyszolgáltatást nyújtana. Emellett van egy cégünk, amely könyveléssel foglalkozik. A székhelyszolgáltatási tevékenységet a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet szabályozza, melynek 1. § (5) c) pontja szerint a felek (szolgáltató és igénybevevő) között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszonynak is fenn kell állnia (ha bérelt ingatlanban történik a szolgáltatás). A székhelyszolgáltató cégben alapesetben nem volna könyvelő, aki ezt a feladatot ellátná, ezért az az ötletünk támadt, hogy a könyvelő cég elvégezhetné a könyvelést, vállalkozási szerződést kötne a székhelyszolgáltató céggel, és a székhelyszolgáltató mint közvetített szolgáltatás számlázhatná tovább a könyvelési díjat. A rendeletben erre vonatkozó tiltást nem találtam. A kérdésünk tehát: a székhelyszolgáltató nyújthat-e könyvelési szolgáltatást úgy, ha azt nem maga végzi, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza?

Haszonélvező hozzájárulása székhely biztosításához Kérdés

A könyvelőirodaként működő bt. beltagja a férj, kültagja a feleség. A feleség és a közös gyermek tulajdonában lévő házra haszonélvezeti joga van a férjnek. A saját tulajdonú ingatlan révén a könyvelőiroda (bt.) igény esetén székhelybiztosítást is nyújt az ingatlanban. A székhelybiztosítási szerződést a bt. nyújtja az ügyfelek felé. Kérdésem egyrészt a felek között fennálló szerződésekre vonatkozik, hogy a székhelybiztosítás jogszerű legyen. Másrészről kérdés, hogy a tapasztalat szerint az ügyvédek nem fogadják el a cégbejegyzéshez a székhelybiztosítási szerződést, hanem székhelyhasználati nyilatkozatot kérnek (tényleg nem elég a szerződés?) Továbbá az ügyvédnek azzal is volt már problémája, hogy a székhelyhasználati nyilatkozatot nem a tulajdonos írta alá, hanem a haszonélvező. Ha tényleg a tulajdonosnak kell aláírni, és 50 százalékban tulajdonos a feleség, kell-e a kiskorú gyermek 50 százaléka után is valami nyilatkozat?

Kevesebb lett a fantomcég Cikk

Látványosan megcsappant a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek száma – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

Kézbesítési megbízott – székhelyszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy cég székhelye a cég kézbesítési megbízottjának tulajdonában lévő irodaépületben van bejelentve, és a kézbesítési megbízott ténylegesen is átveszi a leveleket, akkor őt be kell jelenteni a NAV felé mint székhelyszolgáltató? (A cég viszont ténylegesen nem működik, alkalmazottja sincs a székhelyen.) Válaszukat előre is köszönöm.

Székhelyszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy erdőbirtokossági társulat vezető tisztségviselője vagyok. A saját lakásomon van bejelentve a társaság székhelye. Itt történik az iratok őrzése, ez a levelezési cím. Kérdésem, hogy székhelyszolgáltatónak minősülök-e? Milyen bejelentési kötelezettségem van? Köszönettel: TJ

Központi ügyintézés helye az iparűzési adóban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyszolgáltatást vesz igénybe olyan településen, ahol nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. A cég bejegyeztetett egy címet, ami a központi ügyintézés helye, olyan településen, ahol van kivetve iparűzési adó. A cég személyszállítással foglalkozik. Az ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, így a munkavégzés helyének a munkaszerződésében a központi ügyintézés helye van megjelölve (székhely nem lehet a munkavégzés helye a székhelyszolgáltató miatt). A székhelytől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye a Htv. alkalmazásában akkor tekinthető telephelynek, ha a következő három feltétel együttesen teljesül. • az „állandó ingatlanjellegű üzleti létesítmény” megléte, • az ingatlanjellegű üzleti létesítmény az iparűzési tevékenység (vállalkozási tevékenység) színtere vagy kiinduló pontja, az ingatlant az adóalany valamilyen jogcímen használja (pl. tulajdonlás, bérbevétel, szívességi használat). • a vállalkozó és/vagy alkalmazottja az ingatlanjellegű üzleti létesítményben/létesítményen vagy a létesítményből kiindulóan végez vállalkozási tevékenységet. A cég a központi ügyintézés helyén egy irodával rendelkezik, ahol az ügyvezető intézi a szükséges adminisztrációs tevékenységeket. A buszok tárolása más településen történik. Be kell-e jelentkeznie iparűzési tevékenység alá a központi ügyintézés helyén?

Bt. az ügyvezető lakásában: be kell-e külön jelenteni? Cikk

A betéti társaság bejelentett és működő székhelye a cég tulajdonos ügyvezetőjének a tulajdonában lévő ingatlanban van. Van-e a társaságnak az új szabályok szerinti bejelentési kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink