Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kifizető megbízási szerződést kötött egy egyiptomi állampolgárral könyv megírására. Hogyan kell az egyiptomi állampolgárnak járó megbízási díjat számfejteni biztosítási jogviszony és adóelőleg-levonás tekintetében? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondás esetén a felmentési időre járó távolléti díj számítása hogyan történik? A dolgozónak 03.31-ével felmondott a munkáltató, a felmondási idő 35 nap, így 05.05-én szűnik meg a munkaviszonya. A teljes felmondási időre felmentették a munkavégzés alól. (Havi alapbéres munkavállaló bruttó 295 ezer forint fizetéssel.) Az utolsó munkában töltött naptól (03.31.) számítva 5 munkanapon belül le kell számfejteni a távolléti díját a felmentési időre, és ki kell adni az igazolásokat? Az áprilisi távolléti díj a havi alapbére? Május 5-éig 4 munkanap van ,jól gondolom hogy a havi alapbér/munkanapok számával, és szorozva 4 munkanappal (295.000/ 22 m.nap * 4 m.nap) ? A munkaviszonyról az igazolásokat kiadhatóm április elején, hisz a biztosítási jogviszony májusban szűnik meg, és erre az időszakra ugye távolléti díj illeti meg, amit előre le kell számfejtenem? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ekhoval is adóztatható sportmunkatársak esetén a kifizetendő napidíjak számfejtésében, a pontos adóalap és adó számításában kérek segítséget. Példa: bruttó napidíj 60 EUR, a munkavállaló ekhos nyilatkozatott tett a minimálbér erejéig 2017. 01. 01-jén. A bére eszerint adózik havi rendszerességgel. Alapértelmezésben a nettó napidíj kifizetése devizában történne. Kérdések: - a devizában kifizetett napidíj is adózhat-e ekhóval, - ha forintosításra kerül a napidíj, adózhat-e ekhoval, - ha az előző két kérdés közül van igenlő válasz, mekkora az adóköteles összeg ekhos adózás mellett, - normál adóztatás mellett milyen levonandó és kifizetőt terhelő adó merül fel? Amennyiben lehetséges, az adóztatásra vonatkozó jogszabályhelyeket is szíveskedjen a válaszában megadni! Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég végez osztrák partnerének uniós szolgáltatást magyar munkavállalói által. Hétfőn utaznak ki általában, és csütörtök délután,vagy péntek délelőtt jönnek vissza, és az osztrák partner telephelyén végzik a munkájukat. Ez év novemberében valószínűleg 5-6 dolgozó átlépi a 183 napot kinti munkavégzésben. A cég ZKO-3 és az A1 lapokkal kapcsolatos bejelentéseket megtette. Mi a teendője a cégnek, illetve a munkavállalónak a 183. nap után? A cég a járulékokat és az szja-t továbbra is a magyar adótörvények szerint kell, hogy számfejtse, vagy pedig az osztrák szabályok szerint? Hol fog a 183 napon túli bérezés után adózni a dolgozó, illetve hová utalja a járulékokat és az szja-t a magyar munkáltató? A munkáltatónak, illetve a dolgozónak van-e ezek után bármiféle bejelentési, bevallási kötelezettsége a magyar vagy az osztrák adóhatóság felé? Tisztelettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm 2016. 07. 26-án adott válaszát! Kérem az alábbi mondatában szereplő "a munkáltató nem járult hozzá" kitételt egyértelműsítse számomra, mivel a kérdést úgy tettem fel, hogy a "munkáltató beleegyezik". "A munkavállaló a felmondást átadta, az hatályosult, nem vonta vissza, így ahhoz a munkáltató nem járult hozzá, és nem is jött létre a felek között közös megegyezés a munkaviszony megszűnése tárgyában". Jól értem-e, hogy jelen esetben a 30 napos felmentési időre jövedelem jár a munkavállalónak, amennyiben nem "közös megegyezés" tárgyú munkaviszony-megszüntetés történik 07. 03. nappal, hanem munkavállalói felmondás? Egyébként a munkáltató 07. 03-val szüntette meg a munkaviszonyt, eddig a napig kapott jövedelmet a dolgozó. Szabályos ez? Megoldás-e az, ha a munkáltatói felmondásra azt írják a felek, hogy például "Felek Közös megegyezéssel 07. 03-val megszüntetik a munkaviszonyt..."? Köszönettel: Reményiné
Tisztelt Szakértő! Az szja-kulcs csökkenése miatt kérdezem, hogy az osztalékelőleg osztalékká válását hogyan kell kezelnünk? Eddig mínusszal bérszámfejtettük az osztalékelőleget és plusszal az osztalékot. De most 1 százalék visszajárna a tulajdonosnak. A NAV szerint az 1 százalékot majd a saját 53-as bevallása alapján kapja vissza a tulajdonos, így a társaság a május havi 08-as bevallásában nem lehet visszaigényelni. Nem is fogadja a 08-as bevallás a mínusz szja-t. De akkor hogyan számfejtsük le? Az 1 százalék szja-különbség ott marad a könyvelésünkben, hogy kifizetendő a munkabér elszámolási számlán. Az osztalékelőleget nem tudom visszavenni 15 százalékos szja-val, mert nem annyival lett kifizetve 2015-ben. Akkor mi a helyes elszámolási mód? Mária
Tisztelt Szakértők! Cikkeikben azt írják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak is jár a szabadság. Ezzel kapcsolatban szeretném az alábbiakat kérdezni. Egy boltban néhány alkalommal alkalmaznak eladót, 4-6-8 órában. Ilyenkor hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár az illetőnek, és mikor kell elszámolni a szabadságot? Előre nem lehet tudni, hogy a következő héten lesz-e egyáltalán alkalmazva? Heti 2-3 napot dolgozik (de nem minden héten), így mikor kell a szabadságot kiadni, illetve kifizetni? Az év végén? Az sem világos teljesen, hogy pénzben kell-e megváltani, vagy ténylegesen a napokat kell kiadni? Ezekre a napokra az alkalmi munkást le kell jelenteni a NAV felé, és közterhet is kell fizetni? Milyen módon kell ezt bérszámfejteni, és miként veszi figyelembe ezt a munkavállaló az szja elszámolásában? Beleszámítódik ez nála a mentesített keretbe? Mindezt hogyan kell dokumentálni? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai gyakorlatra, hallgatói munkaszerződés keretében diákot fogadtunk (foglalkoztatunk). A szerződés alapján a hallgatói munkadíja 16 650 Ft/hét. Munkaideje napi 8 óra, 5/2 munkarendben. Március hónapban volt szabadságon, illetve volt két munkaszüneti nap is. Hogyan számfejtek helyesen a havi bruttó díjazását illetően: 16 650/7*31= 73 736 Ft, vagy 16 650/5* (18 ledolgozott + 3 szabi + 2 munkaszüneti nap)= 76 590 Ft? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás a munkavállalójának lakáscélú támogatást nyújtott hiteltörlesztéséhez a 2015-ös évben, amit a munkaszerződésbe is belefoglaltak. A cég nem utalta át minden hónapban a megállapított összeget, a könyvelésben azonban fel lett adva, és számfejtve is lett. Mivel a munkavállaló nem kapta meg 2015-ben a teljes támogatást, nem számolható el a cégnél sem költségként a 12 havi összeg. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyes eljárás, hogyan javítsuk a könyvelésben? A teljes év számfejtését javítani kell? Kneitner Lea szakértőjük egyik válaszában olvastam, hogy a könyvelésben a lakáscélú támogatást rendkívüli ráfordításként kell könyvelni. 2016-tól hova kell majd könyvelni ezt a kiadást? Válaszát előre is köszönöm!
2015 szeptemberében alakult betéti társaság közel 10 millió forintos nyereséget fog realizálni. A tulajdonosok osztalékot szeretnének felvenni. Szeretném megtudni, milyen korlátok vonatkoznak rá, és milyen szabályok vonatkoznak a kifizetésre, számfejtésre, adózásra (szja, eho), könyvelésre.
Tisztelt Adózóna! A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló részére helyettesítési díjat szeretnénk fizetni (másik munkavállalót helyettesített). Hogyan kell számfejteni a helyettesítési díjat, mennyiben különbözik a túlórától?
Tisztelt Adózóna! Egy másik szakmai portálon kapott válasz elbizonytalanította a bérszámfejtési kérdés megoldását. Szakmai álláspontjukat szeretnénk kérni. Általános munkarendben dolgozó kismama (hétfő-péntek napi 8 órában dolgozik) október 20-áig bezárólag szülési szabadságon volt. Október 21-ével visszatért a munkába, 21-e és 31-e között kivett fizetett szabadságot. Október hónapban a figyelembe vehető munkanapok száma 22 volt. Azonban mivel a kismama 21-ével tért vissza, így sem ledolgozni, sem szabadságként kivenni nem tudta október 24-ét. A másik szakmai portál szerint ebben az esetben 24-ét is "munkaszüneti napként" kell kezelni, azaz eggyel csökken a kismama számára az október havi munkanapok száma (21 nappal számítják a bérét). Azaz összességében október 1-20-áig szülési szabadság (fizetés nélküli), október 21-31. között 7 fizetett szabadság, 2 pihenőnap, és 2 "munkaszüneti nap" volt. Önök szerint? Válaszukat köszönve.
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő cég szerződést köt egy európai parlamenti képviselővel, hogy a képviselő az Európai Parlamenttől kapott kerete terhére az általa kötött magyarországi megbízási szerződések kifizetői feladatait ellátja. Konkrétan elvégzi a számfejtést, és elutalja a magánszemélynek járó nettó összeget, valamint a NAV felé teljesítendő (adókat, járulékokat) kötelezettségeket. A könyvelő céghez utalásra kerül a megbízási szerződések bruttó összege a fizetendő járulékokkal együtt. A magánszemélyekkel kötött megbízási szerződések tartalmazzák, hogy a könyvelő cég a kifizető feladatokat ellátja. Kérdés: mi a teendő a kifizetői feladatok miatt a számlájára érkező összeg esetében, ami számára nem bevétel ,csak a vállalt feladat ellátása miatt átfut a cég bankszámláján? A könyvelő cég az általa végzett feladatok miatt neki járó összegről (megbízási szerződés alapján) áfás számlát állít ki a képviselő felé. Köszönettel várom válaszát:
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy dolgozó a hónap közepén lép ki, akkor a részére érvényesíthető családi adókedvezményt hogyan kell kiszámolni, vagyis az adatlap 21. sorába milyen összeget kell feltüntetni, hogy az helyes legyen?
Főfoglalkozású tag havi bérét 150 ezer forint//hó összegben állapította meg a taggyűlés. Minden hónapban számfejtem, bevallom a 08-as bevallásban, de előfordul, hogy likviditási problémák miatt 3 havi nettó bért egyben vesz fel. Helyesen járok-e el a havi bevallásokkal, vagy azokban a hónapokban, amikor nem tudja kivenni, csak a kötelező (minimálbér utáni) járulékokat kellene bevallanom? A kötelező járulékok "göngyölésére" - ha jól emlékszem - már nincs lehetőség, későbbi kifizetésnél az egész összeg járulékköteles lesz? Köszönöm: vbtax
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték