Tisztelt Adózóna! A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló részére helyettesítési díjat szeretnénk fizetni (másik munkavállalót helyettesített). Hogyan kell számfejteni a helyettesítési díjat, mennyiben különbözik a túlórától?
Tisztelt Adózóna! Egy másik szakmai portálon kapott válasz elbizonytalanította a bérszámfejtési kérdés megoldását. Szakmai álláspontjukat szeretnénk kérni. Általános munkarendben dolgozó kismama (hétfő-péntek napi 8 órában dolgozik) október 20-áig bezárólag szülési szabadságon volt. Október 21-ével visszatért a munkába, 21-e és 31-e között kivett fizetett szabadságot. Október hónapban a figyelembe vehető munkanapok száma 22 volt. Azonban mivel a kismama 21-ével tért vissza, így sem ledolgozni, sem szabadságként kivenni nem tudta október 24-ét. A másik szakmai portál szerint ebben az esetben 24-ét is "munkaszüneti napként" kell kezelni, azaz eggyel csökken a kismama számára az október havi munkanapok száma (21 nappal számítják a bérét). Azaz összességében október 1-20-áig szülési szabadság (fizetés nélküli), október 21-31. között 7 fizetett szabadság, 2 pihenőnap, és 2 "munkaszüneti nap" volt. Önök szerint? Válaszukat köszönve.
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő cég szerződést köt egy európai parlamenti képviselővel, hogy a képviselő az Európai Parlamenttől kapott kerete terhére az általa kötött magyarországi megbízási szerződések kifizetői feladatait ellátja. Konkrétan elvégzi a számfejtést, és elutalja a magánszemélynek járó nettó összeget, valamint a NAV felé teljesítendő (adókat, járulékokat) kötelezettségeket. A könyvelő céghez utalásra kerül a megbízási szerződések bruttó összege a fizetendő járulékokkal együtt. A magánszemélyekkel kötött megbízási szerződések tartalmazzák, hogy a könyvelő cég a kifizető feladatokat ellátja. Kérdés: mi a teendő a kifizetői feladatok miatt a számlájára érkező összeg esetében, ami számára nem bevétel ,csak a vállalt feladat ellátása miatt átfut a cég bankszámláján? A könyvelő cég az általa végzett feladatok miatt neki járó összegről (megbízási szerződés alapján) áfás számlát állít ki a képviselő felé. Köszönettel várom válaszát:
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy dolgozó a hónap közepén lép ki, akkor a részére érvényesíthető családi adókedvezményt hogyan kell kiszámolni, vagyis az adatlap 21. sorába milyen összeget kell feltüntetni, hogy az helyes legyen?
Főfoglalkozású tag havi bérét 150 ezer forint//hó összegben állapította meg a taggyűlés. Minden hónapban számfejtem, bevallom a 08-as bevallásban, de előfordul, hogy likviditási problémák miatt 3 havi nettó bért egyben vesz fel. Helyesen járok-e el a havi bevallásokkal, vagy azokban a hónapokban, amikor nem tudja kivenni, csak a kötelező (minimálbér utáni) járulékokat kellene bevallanom? A kötelező járulékok "göngyölésére" - ha jól emlékszem - már nincs lehetőség, későbbi kifizetésnél az egész összeg járulékköteles lesz? Köszönöm: vbtax
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték