Mobilitási támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy a munkavállaló részére adható adómentes mobilitási lakhatási támogatás kizárólag albérletre vagy szállásdíjra is adható? A számla a munkáltató nevére szól.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy a munkavállaló részére adható adómentes mobilitási lakhatási támogatás kizárólag albérletre vagy szállásdíjra is adható? A számla a munkáltató nevére szól.
Júliusban a külföldiektől származó szállásdíjbevételek 30,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek 8,1 százalékkal költöttek többet szállásdíjra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma kiadott jelentéséből.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 3,5 tonna alatti gépjárművel (furgonnal) végez árufuvarozást. Esetenként Lengyelországba is szállít, ahonnan a munkavállaló szállásdíjról hozott a cég nevére szóló számlát (300 PLN=nagyjából 22 000 Ft= 71 euró). A számla áfát tartalmaz. Kérdésem, hogyan kell elszámolni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1.) Buszvezetők napi munkája, turisták szállítása belföldre, külföldre. A felmerülő költségeket (vezető szállása, autópályadíj, parkolás stb.) költségelszámolás alapján térítjük meg.Ha jól értem, ez nem kiküldetés, hiszen nem a munkaszerződéstől eltérő helyen végzik a munkájukat. A szerződésben változó munkahely van feltüntetve. Elszámolási gyakorlatunk, hogy a felmerülő szállásdíjat személyi jellegű kifizetésként, az utazással kapcsolatos költségeket – például parkolás, üzemanyagköltség, autópályadíj – az 51., illetve az 52. számlaosztályban számoljuk el. Kérdésem, hogy jól könyveljük ezeket a tételeket? 2.) Üzleti tárgyalásokra, bemutatókra, kiállításokra szoktuk kiküldeni dolgozóinkat, melyről kiküldetési rendelvények készülnek. Ez, ha jól gondolom, már kiküldetés. Az árfolyam alkalmazásával vannak problémáim. A kiküldetésnél a megelőző hónap 15-ei árfolyammal kell forintosítani az elszámolt költségeket. Viszont a pénztárban és a bankban a csökkenést az átlag árfolyamon kell számolni. Akkor most melyik árfolyam használata a jó? Válaszát előre is köszönöm: Páll M.
Tisztelt Szakértő! Egy szállásközvetítéssel foglalkozó kft. jutalékot számláz a magánszemély megrendelők felé. A megrendelők a szállás díját közvetlenül a szállásadónak fizetik ki, a szállásadó számlája alapján, a szállásadó bankszámlájára. A fenti módszer helyett szabályos-e az alábbi? A megrendelő a szállásközvetítő kft.-nek fizeti a jutalékot és a szállásdíjat is. A szállásdíjat a szállásközvetítő kft. továbbutalja a szállodának. A számlázás menete a következő lenne: a közvetítő kft. csak a jutalékot számlázza ki a megrendelő felé, a szállás díját továbbra is a szálloda számlázná a megrendelőnek. A szállásdíjat a közvetítő cég továbbutalná a szállodának, számla közöttük viszont nem lenne, hiszen a közvetítő cég csak közvetít, más nevében, más javára jár el. Ez leegyszerűsítené a folyamatot, mivel a magánszemély megrendelőnek nem kellene kettő felé fizetnie, egyszer a jutalékot a közvetítőnek, egyszer a szállodának a szállásdíjat. A kérdés azért is fontos, mivel a közvetítő kft. alanyi adómentes, és így az árbevétel tekintetében nem mindegy, hogy csak a jutalékot vagy a szállásdíjjal növelt jutalék összegét számlázza a megrendelőnek. Kérem segítségüket abban is, hogy a továbbutalt, közvetített szállásdíj bizonylatolása hogyan történjen. Köszönettel, Királyné Trieber Anikó
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik munkavállalója vidéken dolgozott, megszállt egy éjszakára egy fogadóban. A kolléga helyben kifizette a szállás díját készpénzben. Számlát kaptunk a szállás díjáról, a számla kiállítója adószámos magánszemély. Amikor könyvelésre érkezett a számla, akkor rögtön felmerült, hogy be kell-e vonni bérszámfejtésbe a számlát, és ezért megkerestük telefonon a kibocsátót, hogy milyen adózási módot választott a három közül. A tételes átalányadó megfizetését választotta. Kérdés, hogy ha erről nyilatkozik nekünk, akkor valóban nem kell levonnunk tőle az adót, hanem önmaga fizeti azt meg az államnak? Kérem szépen, jogszabályhelyekkel is alátámasztani szíveskedjék válaszát. Köszönettel várom.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás munkaviszonyban álló ügyvezetőjének állandó lakóhelye más településen van, mint a cég székhelye, illetve telephelye. Az ügyvezető munkaszerződésben meghatározott munkavégzési helye a telephely szerinti város. Az ügyvezetőnek azon a településen, ahol a vállalkozás telephelye található, az ott töltött napokra szállodai szobát bérel a vállalkozás (többnyire csak hétköznapokról van szó, de az sem mindegyik). Az ügyvezető sokat utazik, így a hétköznapok egy részét sem tölti ott. Tekintettel arra, hogy ez nem egy különálló lakás, hanem csak egy mosdóval rendelkező szoba, kell-e adót fizetniük a feleknek (munkaviszonyból származó jövedelemként) a bérleti díj után? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy társas vállalkozó külföldi tartózkodása esetén a társas vállalkozás címére kiállított szállásdíjszámla elszámolása lehetséges-e? Ezen kívül számolható-e el napidíj is 15 euróig?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít, intézi a szükséges iratok beszerzését, és ezen díjakat a megrendelője felé tovább számlázza. Annak a kérdésnek az eldöntésében szeretném a segítségét kérni, hogy ez esetben járulékos költségről vagy közvetített szolgáltatásról van szó (áfa szempontjából lényeges)? Amennyiben a megrendelővel például a szállásdíjak tekintetében külön megállapodást köt a társaság, úgy közvetített szolgáltatás lesz-e (27 százalékos áfakulccsal számlázandó), vagy ez mindenképpen a főszolgáltatás mellékszolgáltatása lesz (és fordított áfával adózik)? Továbbá szeretném megtudni, van-e jelentősége, hogy a társaság egy számlán számlázza a főszolgáltatást, másik számlán például a szállásdíjat, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy 10 főt foglalkoztató kft. teljes létszámmal saját (céges) személygépkocsikkal és egy munkavállaló tulajdonában állóval kiutazott és részt vett a Magyarország-Izland futballmeccsen. A kiutazás kapcsán felmerült költségek (üzemanyag, autópályadíj, a mérkőzés belépődíjai, a magán személygépkocsi útiköltség-térítése, szállásdíj, étkezés stb.) hogyan számolható el a társaságnál, és milyen adókötelezettségek terhelik? Tisztelettel: KSI
Tisztelt Szakértő! Partnerünk munkavállalóinak kíván lakásbérletet finanszírozni székhelyétől eltérő városban az ottani munkák elvégzésére. Jelenleg fix féléves időtartamra, melyet majd előreláthatólag hosszabb időtartamra is igénybe vennének. Ennek költségét a vállalkozás állja. Az adott városban fióktelepet működtet a cég. Szükséges-e telephelyként bejelenteni a bérleményt? Van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége a cégnek a bérelt ingatlannal kapcsolatban? A bérleti szerződésben fel van tüntetve, hogy a lakást a vállalkozás munkavállalói számára munkásszállás céljára használja. Válaszát előre is köszönöm.
Egy egyesület tagjai támogatásból ausztriai konferencián vesznek részt. A szállásdíj tartalmazza a reggeli árát is. Kell-e az étkezés után adót, járulékot fizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy közösségi szálláskiadásos portálon egy magánszemély például 100 euró összegben hirdet meg egy éjszakát, és erről kiállítja a számlát a vendégnek, majd a portál üzemeltetője ezt az összeget beszedi a vendégtől, és továbbutalja a szálláskiadónak, levonva az ő 3 százalékos jutalékát, akkor jól értelmezem-e, hogy az átutalt 97 euró összeget úgy kell nyilvántartásba venni, hogy 100 euró bevétel szállásdíjból és 3 euró kiadás jutalék jogcímen? A másik kérdés viszont az, hogy ha az összeget forintos bankszámlára kéri a szállásadó, akkor a jóváírás napját megelőző hónap 15-ei MNB-árfolyammal kell-e átváltani, vagy azon az árfolyamon, amin a bank átváltotta, és forintban megjelenített? Érdekelne, hogy ez utóbbi válasz esetén melyik rész az, ami irányadó az szja-törvényben? (Melyik paragrafus?) Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány egy egyéni vállalkozót bízott meg azzal, hogy a közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó feladat ellátása érdekében külföldre utazzon. Megtéríti számára a munkadíjon felül a repülőjegyet, a szállást, és napidíjat is kap. A repülőjegy a magánszemély nevérel, a szállásdíj az alapítvány nevére szól. A kérdésem az lenne, hogy ezeket a "járulékos" költségeket milyen módon kell elszámolni a vállalkozóval? Külföldi kiküldetési rendelvénnyel, vagy a vállalkozónak kell számlát kiállítania ezekről a költségekről? Nagyon köszönöm a válaszát. Lédererné
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég tulajdonosa és ügyvezetője egyben tagi viszony keretében dolgozik. A cég árbevételének nagy része szoftverfejlesztésből áll, amit egy osztrák cég felé számláz. A feladat elvégzése miatt nagyon sokszor Ausztriában van a vállalkozó. A szállásról (hotel és ingatlan bérleti díj is) áfás számlát kapott. Kérdések: 1. Ezeknek az osztrák áfás számláknak visszakérhető az áfája? 2. Ha igen, akkor hogyan kell visszaigényelni? Milyen nyomtatványon? Köszönöm!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől