22 találat a(z) perköltség cimkére

Megtérített perköltség könyvelése Kérdés

Peresített követelés Kérdés

AKG támogatás folyósítása befejezett őstermelői tevékenység esetén Kérdés

Ügyvédi irodának bíróság által megítélt perköltség adózása Kérdés

Bírósági ítélet utáni áfakérdések Kérdés

Ingatlaneladásból származó jövedelem Kérdés

2019. évi ingatlaneladásból származó jövedelem megállapítása során levonható-e a 2020. februárjában bírósági határozat nyomán megfizetett pótlólagos hagyatéki teher valamint a perköltség. Az ingatlan hagyatéki eljárást követően került ügyfelem tulajdonába 2018. évben. Köszönöm,ha válaszolnak! Üdvözlettel: CsK

Mikrogazdálkodó – értékvesztés (folytatás) Kérdés

– Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után vagy sem? - Felmerül még az a kérdés is, hogy hogyan módosul a fenti elszámolás akkor, ha az eredeti, meg nem fizetett összeg több százezer forintos nagyságrendű volt, melyet először nem fizetett ki a vevő, értékvesztés került elszámolásra, majd mégis fizetett, de nem a teljes összeget és a maradék meghaladja a 100 eFt-ot, s erre való hivatkozással indult a a vh. eljárás és érkezik tetszőleges összeg, melynek banki hivatkozása „perköltség” vagy „költségek”. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

Perköltség-megtérítés könyvelése vesztes félnél Kérdés

Magánszemély kft. ellen pert indított, amit megnyert. A kft.-t a bíróság a magánszemély által fizetett perköltség megtérítésére kötelezte, amit a kft. nem fizetett meg. Ezt követően a bírósági végrehajtó a szokásos végrehajtási költségekkel (végrehajtást kérő költsége, végrehajtó költségei, jutalék stb.) növelt összegben inkasszóval behajtotta a tartozást. Kérdésünk az, hogy a bankszámláról egyösszegben leemelt tartozást melyik főkönyvi számlá(k)ra kell könyvelni?

Azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyomat azonnali hatállyal megszüntettem, mivel volt munkáltatóm olyan helyzetet teremtett, amely számomra a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. (Jogellenes adómentes juttatás kifizetésére kötelezett, véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, munka- és felelősségi körök tisztázatlansága.) Volt munkáltatóm az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésemet jogellenesnek tartja és közel két hét elteltével a tegnapi napon felszólított, hogy 3 napon belül fizessem meg a 30 napra járó távolléti díj bruttó összegét. (Ez több mint 1,5-szer magasabb összeg, mint az utolsó teljes havi nettó munkabérem.) Jogszerű a bruttó összegben történő követelés? Ha igen, ezen összeg adó- és járulékvonzatát visszakaphatom? Ha igen, mikor és milyen módon? Jogos-e a gyakorlatilag teljesíthetetlen határidő kitűzése főleg úgy, hogy a három napba a hétvége is beleesik? Mi történik, ha a megadott határidőn belül nem tudom az összeget befizetni és a munkáltató pert indít, de a tárgyalás időpontját megelőzően teljesítem fizetési kötelezettségemet? Meddig tehetem ezt meg egyéb járulékos költség fizetése nélkül? Terhelni fog még további költség a perindítás miatt, vagy a munkáltató abban az esetben köteles elállni a pertől? Ha mégis perre mennénk, indíthatok-e ellenkeresetet, ha igen meddig és milyen módon?

Peresített követelés, perköltség és megtérülés bizonylata és könyvelése Kérdés

Per tárgya: 2011. évi pénztárhiány. Felperes: kft., alperes: XY magánszemély. I. és II. fokon tárgyalták az ügyet, a pert a kft. nyerte meg. 2011-2017-ig a kft. bizonylatok alapján fizetett ki például illetékeket. (53) Bírósági határozat alapján például szakértői dijat (elő lett írva, és ki is lett fizetve), melyeket az adott évben könyvelték. (Nem lehetett tudni, hogy megtérül-e vagy sem). A pernyertes kft. ügyvédje végrehajtást (vh) kezdeményezett...alap köv (36)+kamat+perköltségek(36)+vh lapok díja+ vh ügyvédi díj+vh költségre (86) alapkövetelést adott, az eké? Kamat? Perköltség már bírósági határozat alapján korábban elő lett írva, vh lapok – ilyen bizonylatom nincs – vh ügyvédi díj – ilyen bizonylat sincs, vh költség előírva, fizetve. Ezek alapján a vh lapon kért összeget hogyan könyvelem? És mi lesz az alapbizonylat? A vh lapra írt tételeket mivel kell alátámasztani, illetve alá kell-e? Lehet olyan költséget vh lapra írni, amely még nem merült fel? Kamatot mi alapján írom elő? Mi lesz a bizonylat? Kamatszámítási táblán más az összeg, mint a vh díjjegyzéken. Egyszóval mi ennek a könyvelésben a menete, milyen bizonylatok alapján, és most a megtérülést mi alapján, mivel szemben kell elszámolnom helyesen? Zárnám az évet és szeretném jól csinálni! Köszönöm a gyors válaszát!

Behajthatalansági nyilatkozat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!

Perköltség bizonylatolása az ügyvéd/iroda részéről Kérdés

A bírósági eljárásban megítélt ügyvédi munkadíj – mely a perköltség része – kapcsán szeretnék hiteles és védhető szakmai álláspontot kapni. A perköltséget (amelynek nincs áfatartalma) a pervesztes fél fizeti meg a pernyertes félnek. A felek között nincs számlázás, a bírósági döntés az alapbizonylat. A kérdés az, hogy amennyiben a pernyertes fél és ügyvédje közötti megbízási szerződés alapján a megbízási díjon felül a perképviseletet ellátó ügyvédet illeti meg ezen – jogszabály alapján megítélt díj – vagyis kvázi a megbízási szerződésben engedményezi rá a perköltség ügyvédi munkadíj részét a pernyertes fél, akkor milyen módon szedheti be és kitől? Jogosult-e közvetenül az ítélet alapján a pervesztes féltől beszedni? Kell- e számlát kibocsátania a pernyertes megbízója felé? Kell-e áfát fizetnie ezen perköltség után annak ellenére, hogy Kúria döntés van arra, hogy nincs áfatartalma a perköltségnek? Milyen módon kell könyvelni ezt az ügyvédi irodában?

Perköltség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély részére megítélt és befolyt perköltség után kell-e fizetni szja-t vagy adómentes bevételnek számít?

Végrehajtási eljárás Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Cégünk ügyvéd útján végrehajtási eljárást kezdeményezett nem fizető partnerével szemben, hogy a nagy összegű követeléshez vagy legalább annak egy részéhez hozzájusson. A peres eljárás során a partner a tartozás kis részét átutalta. Információm szerint az ilyenkor befolyó összegből először a perrel kapcsolatos (ügyvédi költség, eljárási illeték stb.) költségeket kell csökkenteni a könyvekben, és csak a végén csökkentendő a követelésként nyilvántartott vevői tartozás. Hogyan kell ilyenkor eljárni? A befolyt összeget a határozat és felmerült költségeket tartalmazó kimutatás alapján el lehet könyvelni a bankkal szemben ráfordításcsökkentő tételként? Esetleg számlát kell kiállítani a peres eljárás költségeiről a perelt vevőnek (ha igen, mi a számla teljesítési dátuma, és hogyan kell áfa szempontjából kezelni)? Ha egyik sem, akkor mi a megoldás ilyen helyzetben? Válaszukat előre is köszönöm!

Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.